Érdekel a tőzsdei befektetés? Meg szeretnéd érteni hogyan működik a tőzsde? Ebből az átfogó cikkből megtanulhatod azokat a tőzsdei alapokat, amit a kezdőknek tudniuk kell a tőzsdézésről, valamint a konkrét lépéseket ahogyan Te is elkezdhetsz tőzsdézni.
Manapság a tőzsde bárki számára elérhető otthonról is – ehhez nem kell befektetési szakembernek lenned, és más különleges képességre sincs szükséged.
Egyre több és több ember használja a tőzsdét a hosszú távú vagyonépítésre. Én magam 18 éves koromban kezdtem el tőzsdézni, és a mai napig ez a fő vagyonépítési eszközöm.
De mielőtt belekezdnél, kulcsfontosságú, hogy megértsd mi a tőzsde és hogyan is működik.
Emlékszem, amikor én először elkezdtem tanulni a tőzsdéről. A különböző blogcikkektől kezdve a külföldi fórumokig mindent elolvastam, hogy megértsem hogyan is működik.
Nagyon időigényes és frusztráló volt.
Éppen ezért ebben az átfogó útmutatóban egyszerűen és érthető módon összeszedtem mindent, amit a tőzsdéről tudni kell, valamint megmutatom azt is, hogy pontosan hogyan kezdhetsz el tőzsdézni.
Nézzük is!
Nincs időd elolvasni a teljes útmutatót?
Semmi gond! Elküldöm neked az útmutatót PDF formában, hogy később elolvashasd. Akár jegyzeteket is készíthetsz benne. Mondd hová, és küldöm is azonnal!
Igen! Kérem a PDF-em1. FEJEZET:
Tőzsde alapok
A házépítés első lépése a megfelelően stabil alapok lerakása.
A megfelelő alappal ugyanis el lehet kezdeni az építkezést is.
A tőzsde alapok is éppen ezért fontosak.
El kell sajátítanod a megfelelő alaptudást, amire később építkezhetsz.
Készen állsz?
Tőzsde jelentése, fogalma és működése
Először is nézzük meg a fontosabb alapokat, amelyeket egy kezdőnek tudnia kell: a tőzsde jelentése, fogalma és működése.
Mi a tőzsde?
A tőzsde (angolul: stock exchange) egy olyan szervezett és szabályozott piac, ahol különböző áruk és értékpapírok adásvétele zajlik.
Terméktípusok szerint kétféle tőzsdét különböztetünk meg:
- Értéktőzsde, ahol az értékpapírok adásvétele történik (pl.: részvények, kötvények, arany, deviza)
- Árutőzsde, ahol a fizikai áruk adásvétele történik (pl.: kávé, búza, olaj, kukorica)
A tőzsde tehát egy olyan hely, ami a különböző áruk és értékpapírok vásárlóit és az eladóit hozza kapcsolatba.
Ennek működését valahogy úgy kell elképzelni, mint egy zöldségpiacot.
Az eladók a piac tulajdonosának bért fizetnek, hogy ott árulhassanak. A vevők pedig azért mennek a piacra, mert tudják, hogy különböző eladóktól vásárolhatnak zöldséget és gyümölcsöt.
A piac tulajdonosa maga nem vesz részt a kereskedésben, ő pusztán teret létesít a vevők és eladók számára.
A tőzsde is hasonló szerepet tölt be a zöldségpiachoz – a különböző felek vételi és eladási megbízásaira nyújt lehetőséget.
Továbbá, ahogyan a zöldségpiacot annak tulajdonosa üzemelteti, a tőzsdének is egy adott intézmény ad otthont.
Példa: A magyar tőzsde - azaz a BÉT (Budapesti Értéktőzsde) - egy olyan jogi személy, amely nem profitorientált, de a bevételeiből tartja fenn magát.
Hogyan működik az értéktőzsde?
Az értéktőzsdéken különböző vállalatok részvényei és kötvényei találhatók. Jelenleg a világon nagyjából 630.000 vállalat részvénye van tőzsdén jegyezve. [1]
Annak érdekében, hogy megértsd a tőzsde szerepét, érdemes egy pillantást vetnünk a tőkepiacok két fajtájára: az elsődleges és másodlagos piacokra.
1. Elsődleges piac
Egy vállalat részvényei például először akkor válnak tőzsdén elérhetővé, amikor az adott cég végrehajtja első nyilvános ajánlattételét.
Ezt a folyamatot angolul IPO-nak, azaz Initial Public Offering-nek hívják. [2]
Az adott vállalat azzal a céllal jegyezteti részvényeit, hogy tőkét vonjon be üzleti tevékenységeinek bővítéséhez. Ehhez részvényeket bocsát ki az ún. elsődleges tőkepiacon.
Azért nevezik elsődleges piacnak, mert itt hozzák először létre a különböző értékpapírokat.
Példa: Ezen a piacon bocsátanak ki először a cégek és kormányok új részvényeket és kötvényeket a nyilvánosság számára tőkebevonás céljából.
Az elsődleges piac fontos jellemzője, hogy a befektetők nem egymástól vásárolnak értékpapírokat, hanem közvetlenül a kibocsátótól.
2. Másodlagos piac (a tőzsde)
Miután a részvényeket vagy kötvényeket először értékesítették, a kezdeti befektetőknek (vagy immáron részvényeseknek) szükségük van egy helyre, ahol később eladhatják a részvényeiket.
Ezt a másodlagos piacon – azaz, magán a tőzsdén – tehetik meg, ahol a befektetők egymás között kereskedhetnek a korábban kibocsátott értékpapírokkal a kibocsátó társaság jelenléte nélkül.
Láthatod a fenti ábrán is, hogy míg az elsődleges piacon a befektetők közvetlen az adott vállalattól vásárolnak értékpapírokat, a másodlagos piacon egymással kereskednek.
A tőzsde folyamatosan nyomon követi a jegyzett értékpapírok keresletét és kínálatát.
Ez a kereslet és kínálat határozza meg az értékpapírok árát, amelyen a tőzsdei befektetők hajlandóak eladni vagy venni.
A tőzsde nyitvatartási ideje alatt bárki vásárolhat vagy eladhat értékpapírokat az adott árfolyamon. Az árfolyam folyamatosan ingadozik fel-le, a kereslet és kínálat hatására.
Értékpapírokat azonban nem tudsz közvetlenül vásárolni vagy eladni a tőzsdén. Ehhez szükséged van egy engedéllyel rendelkező brókercégre, aki közvetítőként szolgál.
Tőzsde alapok: fizikai vs online tőzsde
A tőzsdék lehetnek fizikai helyek vagy elektronikus kereskedési platformok is.
A legtöbb embernek minden bizonnyal a filmekben látott ikonikus New York-i tőzsde emeletén a telefonnal füleikhez ragasztott, hevesen kiabáló brókerek jutnak eszükbe.
Történelmileg a legtöbb tőzsde egy fizikai hely volt, mára azonban a kereskedés nagy része online történik.
Manapság tehát a vevők és az eladók már online hajtják végre adás-vételi ügyleteiket egy engedéllyel rendelkező brókercégen keresztül.
Tévhit: a tőzsde nem egyetlenegy platform
Sokan azt hiszik, hogy a tőzsde egyetlenegy platform, mint az internet.
Ez nem így van.
Számos tőzsdei piac létezik a világon, és Te, mint befektető, egyszerre több ilyen piacon is kereskedhetsz. A brókereden keresztül általában hozzáférsz a világ legnépszerűbb tőzsdéihez. A Wall Streeten található New York Stock Exchange (NYSE) a világ leghíresebb és legnagyobb tőzsdéje. Itt többek között olyan multinacionális vállalatok részvényei találhatók, mint az Alibaba, JP Morgan, Visa, Johnson & Johnson vagy az Exxon Mobil.
A másik legnépszerűbb tőzsde a New York-i NASDAQ, amely elsősorban a legnagyobb tech cégek otthona (pl.: Apple).
Bár a NYSE és a NASDAQ a világ legnagyobb tőzsdéi, számos más fontos tőzsde létezik a világ minden táján: a londoni (London Stock Exchange – LSE), a frankfurti (Frankfurt Stock Exchange), amely a legnagyobb német tőzsde, vagy a tokiói (Tokyo Stock Exchange), amely a legnagyobb japán tőzsde.
A legnagyobb európai tőzsde az Euronext, amely több országban is megtalálható. [3]
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) pedig a mi hazai tőzsdénk. Itt olyan magyar tőzsdei cégek vannak jegyezve, mint például a Magyar Telekom, OTP, Mol vagy a Richter Gedeon.
Tőzsde alapok: a legfontosabb tőzsdei szereplők
Bár fentebb már említettem néhányukat, a lenti táblázat összegezi a legfontosabb tőzsdei szereplőket [4] [5]:
| Értékpapír Kibocsátók (a kínálati oldal) | Ők az elsőszámú eladók, az ő papírjaikkal folyik a kereskedés; Ezek olyan vállalatok és kormányok / önkormányzatok, akik tőkebevonás céljából részvényeket vagy kötvényeket bocsátanak ki; |
| A befektetők (a keresleti oldal) | Ők az elsőszámú eladók, az ő papírjaikkal folyik a kereskedés; Tőkét nyújtanak a forrásigénylők (kibocsátók) rendelkezésére, későbbi hozam reményében; Ide tartoznak az intézményes befektetők (pl.: bankok, alapkezelők), de az olyan kisbefektetők is, mint Te és én; |
| Közvetítők | Ők a befektetési bankok, brókercégek.Hozzáférést biztosítanak a különböző tőzsdékhez; Ahhoz, hogy egy közvetítő a tőzsdén kereskedhessen a tőzsde tagjának kell lennie vagy kereskedési engedéllyel kell rendelkeznie; Hozzájuk érkeznek be a befektetők adásvételi szándékai, és értékpapírokat vásárolnak vagy adnak el az ügyfeleik nevében; |
| Elszámolóházak | A piaci szereplők által megkötött ügyeletek teljesítését és elszámolását bonyolítják le; |
Tőzsde alapok: a tőzsde szerepe
A tőzsdék a piacgazdaság létfontosságú alkotóelemét képezik.
Nézzük is, hogy miért…
1. Lehetőséget adnak a tőkebevonásra
A tőzsdék kapcsolatba léptetik a befektetőket a vállalatokkal vagy kormányokkal, ezáltal pedig lehetővé teszik a tőkebevonást ezen intézmények számára.
Példa: Ha egy vállalatnak tőkére van szüksége, akkor részvényeket bocsáthat ki a tőkepiacokon. A cég részvényét megvásárló befektetők által az adott vállalat tőkét von be.
A tőzsde tehát nagyban hozzájárul a gazdaság növekedéséhez is, hiszen a bevont tőkét a vállalatok és államok beruházzák tevékenységeik bővítésére.
2. Befektetési lehetőséget nyújtanak a megtakarítóknak
A tőzsdék lehetőséget nyújtanak a megtakarítók/befektetők számára (pl.: háztartások), hogy mozgósítsák a tőkéjüket és befektessék azt hozamért cserébe.
3. Likviditást biztosítanak
A tőzsdéknek köszönhetően az értékpapírok könnyen pénzre válthatók.
4. Nyilvános információs központ, jelzőrendszer
A tőzsde egy másik fontos szerepe, hogy ún. nyilvános információs központként szolgál.
Egyrészt rávilágít a gazdaság állapotára – befektetők, elemzők és politikusok egyaránt tekintenek a tőzsdére, mint a gazdaság jelzőrendszerére.
Példa: a 2008-09-es gazdasági válság idején az amerikai részvénypiac kb. 50%-ot zuhant, ami jól tükrözte a pénzügyi és gazdasági válság súlyosságát.
Másrészt a tőzsde folyamatos és nyilvános információt közöl az egyedi vállalatokról is.
Világszerte több ezer elemző figyeli folyamatosan a különböző vállalatokat, és minden releváns információt azonnal beáraznak.
Továbbá a tőzsdei kereslet és kínálat révén a befektetők aktívan döntenek egy vállalat értékéről is.
A kialakult árak pedig tájékoztatóként szolgálnak a piac többi szereplőjének.
Mit szólsz egy példához?
A fenti grafikon a Wirecard részvény árfolyamát mutatja a 2020-as botrányt követően, amikor ugyanis a cég mérlegéről hirtelen “eltűnt” kétmilliárd euró.
A botrány következményeként a cég csődbe ment.
2. FEJEZET:
Tőzsdézés: kereskedés vagy befektetés?
A tőzsdét kétféle célra használhatod.
Egyrészt befektethetsz hosszú távú vagyonépítés céljából.
Másrészt használhatod rövid távú tőzsdei kereskedésre (trading), azaz spekulációra is.
Kulcsfontosságú, hogy megértsd mi a különbség a kettő között. Még ennél is fontosabb, hogy mindig tisztában légy azzal, hogy épp melyik tevékenységet végzed, különben váratlan veszteségek fognak érni.
A tőzsdézés szó hallatára a legtöbb embernek az utóbbi jut eszébe – ez az aktív kereskedést jelenti.
Filmekben is ezt látjuk – elemzők a képernyők előtt ülve figyelik a grafikonokat, és különböző technikai indikátorok alapján próbálják megjósolni a részvény árfolyamának alakulását.
Na de mi is a különbség a kettő között?
Befektetők
A befektetők hosszú távon gondolkodnak, és egy eszközt annak jövőbeni pénztermelő képessége (cash flow-ja) miatt vásárolnak meg. Abnormális hozamok helyett, elsődleges céljuk a befektetett tőkéjük biztonságban tartása, megfelelő hozamok elérése mellett.
Példa: egy részvényt azzal a tudattal vásárolnak meg, hogy tulajdonképpen a mögöttes vállalat résztulajdonosává válnak. A cég profitot termel, aminek egy részét kifizeti a tulajdonosoknak osztalék formájában. A profit másik részét a cég visszafekteti, hogy bővítse tevékenységeit, és még több pénzt termeljen a részvényeseinek. Ahogy a vállalat készpénztermelő képessége növekszik, annak értéke és a részvény árfolyama is növekedni fog. A befektető tehát osztalékban és árfolyam-növekedésben is részesül.
Kereskedők
Ezzel szemben, az aktív kereskedők rövid távon spekulálnak, különböző részvényeket adnak-vesznek gyors profit elérése érdekében.
Ők pusztán annak reményében vásárolnak meg egy adott részvényt, hogy annak ára növekedni fog csak azért, mert valaki más hajlandó lesz egy magasabb árat fizetni érte (függetlenül attól, hogy a mögöttes eszköz fundamentális értéke változott-e).
Példa: a részvénypiacokon egyszerre több millió kereskedő van jelen. A kereslet és kínálat hatására a részvények ára percről-percre ingadozik. Egyszerűen fogalmazva, ha egy részvényt többen akarnak megvenni, mint eladni, akkor annak ára növekedni fog. Ennek fordítottja is igaz. Az aktív kereskedők ezeket a rövid távú piaci mozgásokat figyelve próbálják a piac irányát megjósolni, és gyors profitra szert tenni.
Manapság a média és a laikusok is gyakran említik (tévesen!) egy név alatt a két tevékenységet – egyszerűen befektetésnek nevezve.
Én magam is sok emberrel találkozok, akik azt állítják, hogy befektetnek, pedig valójában spekulálnak.
Kulcsfontosságú azonban, hogy tisztában légy hogy Te mire is használod a tőzsdét, különben váratlan veszteségek érhetnek.
Az aktív kereskedés ugyanis magas kockázattal jár – nyerhetsz is, de nagyot is bukhatsz.
Ezzel szemben, a befektetések során az első számú cél a tőkéd megőrzése, és a hosszú távú vagyonépítés.
Az alábbi táblázat összegezi a két tevékenység közötti fő különbségeket:
Fundamentális vs technikai elemzés
A befektetés és kereskedés között további különbséget tehetünk az alkalmazott elemzési módszer alapján.
A két módszer közötti különbség abban áll, hogy mi határozza meg egy adott részvény jövőbeni értékét és árát.
1. Fundamentális elemzés: a befektetők módszere
A fundamentális elemzés hívei szerint egy vállalat értéke annak jövőbeni pénztermelő képességétől függ – azaz, hogy mennyi cash flow-ot fog a cég termelni a részvényeseknek.
A fundamentális elemzés során a befektetők a vállalat „fair” értékét próbálják meghatározni a cég minden aspektusának megvizsgálása által. Ennek részeként egy célárfolyamot is meghatároznak.
Az elemzés mindazokra a tényezőkre összpontosul, amelyek hatással lehetnek egy vállalkozás profitabilitására és ezért annak értékére: a cég pénzügyi teljesítménye és helyzete, vezetősége, üzleti modellje, a teljes iparág, amelyhez a cég tartozik, a vetélytársak helyzete, valamint számos makrogazdasági tényező is.
Bár múltbeli adatok és kimutatások az elemzés részét képezik, a figyelem a cég jövőbeni kilátásaira összpontosul.
A fundamentális elemzés eredményeként a befektetők a vállalat becsült értékét (vagy célárfolyamát) a részvény aktuális árához hasonlítják.
Ez alapján pedig megállapítják, hogy érdemes-e megvásárolni az adott részvényt hosszú távú befektetésként, mert alulértékelt, vagy érdemes-e eladni, mert túlértékelt.
A fundamentális elemzők hívei szerint a részvény ára rövid távon fel-le ingadozik, és gyakran eltérhet (akár nagy mértékében is) a vállalat valódi értékétől. Hosszú távon azonban a részvény árfolyama a vállalat tényleges értékéhez fog igazodni.
Benjamin Graham szerint “Rövid távon a piac egy szavazógép, hosszú távon azonban egy mérlegelő gépezet.”
2. Technikai elemzés: a kereskedők módszere
Technikai elemzés során a kereskedők különböző technikai indikátorok segítségével próbálják a részvény jövőbeni árát (nem az értékét!) meghatározni. [5]
Elemzésük pusztán múltbeli részvényárfolyam és forgalomadatokon alapszik.
A kereskedők például egy adott részvényforgalom vagy árfolyamváltozásából kirajzolódó grafikon tanulmányozásával próbálják kitalálni, hogy hogyan fognak reagálni a befektetők.
A múltbeli árfolyammozgások ugyanis betekintést nyújthatnak, hogy a piaci szereplők hogyan reagáltak, ami megmutathatja, hogy hogyan fognak reagálni a jövőben.
A technikai elemzés hívei arra a feltételezésre alapoznak, hogy a cég számára releváns összes információ már be van árazva, ezért a vállalat alapértékeinek megvizsgálása nem számottevő.
Ehelyett elemzésük azon a feltevésen alapul, hogy a részvények árát a kereskedői pszichológia és hangulat befolyásolja.
A technikai elemzők tehát nem próbálják meghatározni a szóban forgó vállalat „fair” értékét, ezért őket nem érdekli annak pénzügyi helyzete vagy jövedelemtermelő képessége.
Ők inkább különböző grafikonok alapján olyan mintákat és trendeket próbálnak azonosítani, amelyek a részvények jövőbeli ármozgásáról árulkodhatnak. [6]
Na de, akkor melyik jobb?
A fundamentális elemzést leginkább a hosszú távú befektetéseknél alkalmazzák, míg a technikai elemzés a rövid távú kereskedésre (trading), spekulációra és piaci időzítésre alkalmasabb.
Mindkét módszernek vannak hívei és ellenzői.
A fundamentális elemzés egyik fő támogatója nem más, mint Warren Buffett – a világ egyik legjobb befektetője.
Buffett fundamentális elemzést alkalmaz a befektetési portfólióját alkotó részvények kiválasztása során. Ő egyébként ellenzi a technikai elemzést.
Milyen stratégiát alkalmazok én?
Én is a fundamentális elemzés híve vagyok.
Bár kezdetben próbálkoztam kereskedéssel, számomra ez nem volt jövedelmező tevékenység. Mára már csakis hosszútávú, passzív befektetéseim vannak, amit vagyonépítésre használok.
Több tanulmány is alá támasztja egyébként, hogy az aktív day traderek / kereskedők nagy része veszít a tőzsdén. [7] [8] [9] [10]
Hogy miért?
A tőzsdei kereskedés ún. „zéró összegű” játék. Minden egyes tranzakciónak van egy nyertese és vesztese. Egy kereskedő tehát csakis akkor nyerhet, ha valaki más veszít.
Azonban, amikor kereskedsz, akkor olyan intézményes befektetők (pl.: bankok) ellen „fogadsz”, amelyek nem csak erre szakosodott szakemberek seregével rendelkeznek, de jóval több tőkével és információval is.
Én személy szerint nem gondolom, hogy konzisztensen meg tudom verni ezeket az intézményes befektetőket. Befektetőként azonban már nem érvényes ez a szituáció, mivel hosszú éveken át az adott cég részvényese maradsz. A vállalat idő közben osztalékot fizet Neked és növekszik a készpénztermelő képessége, így az értéke és részvényára is.
3. FEJEZET:
Mibe tudsz befektetni a tőzsdén?
Most, hogy megismerted a tőzsde alapjait, nézzük meg milyen eszközökbe tudsz befektetni a tőzsdén.
Manapság már számos befektetési lehetőség áll a rendelkezésedre.
Az alábbi cikk segíthet a számodra legalkalmasabb eszköz kiválasztásában:
Mibe fektessem a pénzem?
1. Részvények
A tőzsdei részvénybefektetés az egyik legjobb módja, ahogyan az emberek vagyont építenek. Ez az én kedvenc vagyonépítő eszközöm is.
A részvények tulajdonjogot megtestesítő értékpapírok. Ha egy cég részvényébe fektetsz be, akkor tulajdonképpen annak a résztulajdonosává válsz.
A gazdaság növekedésével, az adott cég is folyamatosan növekszik, és egyre több nyereséget termel. Így Te, mint társtulajdonos, egy olyan vállalatot birtokolsz, amely egyre és egyre értékesebb lesz.
Ennek köszönhetően a részvényeid ára is növekszik, amiből tőkenyereséged származik.
Továbbá a cég osztalékot is fizethet, amiből Te is részesülsz a részvényeid után.
Így tehát két forrásból is származik hasznod.
Kapcsolódó bejegyzés:
– Részvény fogalma (útmutató)
– Részvényvásárlás online (lépésről lépésre)
2. ETF-ek
A tőzsdei részvénybefektetés egy másik népszerű módja az ETF (Exchange Traded Fund), amely magyarul tőzsdén kereskedett befektetési alapot jelent.
Az ETF lényegében egy olyan részvénykosár, amely által egyszerre több száz, vagy akár ezer vállalatba fektethetsz be egyetlen egy vásárlással.
Az ETF tulajdonképpen egy adott piaci részvényindexet alkotó részvények feloszlását másolja le.
Példa: Az egyik legnépszerűbb ilyen részvényindex az S&P 500. Egy Vanguard S&P 500 ETF-et megvásárolva egyszerre az 500 legnagyobb amerikai vállalatba (pl.: Apple, Microsoft, Google, Facebook, Amazon stb.) szerezhetsz résztulajdonjogot (ráadásul jelenlegi árán mindössze kb. 60 euróért).
Az egyedi részvényekkel szemben, itt nem kell Neked egyesével kiválogatni, hogy melyik cégbe szeretnél befektetni.
Helyette egy tőzsdeindexet alkotó összes részvényt megvásárlod egyszerre.
És hogy ez miért jó neked?
A legjobb egyedi részvények kiválasztásához kellő idő és szakértelem szükséges.
Ráadásul több tanulmány is bizonyította, hogy erre a legjobb befektetők sem képesek – valójában alulteljesítik a piacot (értsd: a piaci átlagnál alacsonyabb hozamot érnek el). [11]
Éppen ezért a befektetők többségének számára egy passzív, indexkövető ETF jelenti a legjobb részvénybefektetési lehetőséget.
Ezzel a teljes piacot megvásárolhatod, így garantáltan elérheted a piaci átlaghozamot (kb. 10%), ráadásul a legalacsonyabb költségek mellett.
Warren Buffett – a világ egyik legjobb befektetője – is ezt az eszközt ajánlja:
„A befektetők többségének számára egy alacsony költségű indexkövető alap jelenti a legészszerűbb tőkebefektetést. Azáltal, hogy időszakosan befektet egy indexkövető alapba, a laikus befektető valójában felül tudja teljesíteni a legtöbb befektetési szakembert.”
– Warren Buffett
Jelenleg saját portfólióm is pusztán indexkövető ETF-ekből áll.
Kapcsolódó bejegyzések:
– ETF befektetés (útmutató)
– ETF vásárlás (útmutató lépésről lépésre)
– Mibe fektessem a pénzem?
Indexkövető ETF: Az egyetlen Részvénybefektetés, Amire szükséged van?
Warren Buffett – minden idők egyik legjobb befektetője – szerint az indexkövető ETF-ek jelentik a legjobb befektetést. Kíváncsi vagy, hogy miért?
Az alábbi INGYENES mini e-Könyvből megtudhatod ?
3. Kötvények
Kötvények lehetnek vállalati kötvények és államkötvények (vagy állampapírok) is.
Ezek hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok. Amikor megvásárolsz egy adott cég vagy állam által kibocsátott kötvényt, akkor tulajdonképpen hitelt nyújtasz annak. Ez azt jelenti, hogy a cég vagy állam hitelezőjévé válsz.
Ezért cserébe, az adott vállalat vagy állam rendszeresen kamatot fizet Neked egy előre meghatározott futamidő alatt. A futamidő végén pedig a befektetett – vagyis a kölcsönadott – tőkét is visszakapod.
Az állampapírok közel kockázatmentes befektetésnek számítanak, hiszen a tőkéd visszafizetése egy állam fizetőképességétől függ.
A vállalati kötvények egy fokkal kockázatosabbak az állampapíroknál, hiszen az eszközök mögött vállalatok állnak. A részvényekhez viszonyítva azonban biztonságosabb eszközöknek számítanak.
Ez annak köszönhető, hogy a hitelezők követeléseinek kielégítése elsőbbséget élvez a részvényesek kifizetésével szemben.
Természeten az alacsonyabb kockázat hátulütője, hogy ezek az eszközök alacsonyabb hozamot is kínálnak. A kockázat és a hozam mindig kéz a kézben jár.
Léteznek relatív magas kamatot kínáló állampapírok és vállalati kötvények is.
Érdemes ezekkel azonban körültekintőnek lenni, ugyanis ez azt sugallhatja, hogy a kötvény kibocsátója pénzügyi problémákkal küzd és/vagy a csőd szélén áll. Ebben az esetben a kezdeti tőkédet is elveszítheted.
4. Árucikkek
Különböző vállalatok részvényei és kötvényei mellett lehetőséged van árupiaci termékekkel is kereskedni.
Hogy mik azok az árupiaci termékek?
Ezeknek négy fő típusát különböztethetjük meg [12]:
- Mezőgazdasági termékek: ide tartozik többek között a kávé, kukorica, búza, szójabab, gyapot
- Állattenyésztési és hús árucikkek: ide tartozik többek között az élő szarvasmarha, marhahús és a tej
- Energiatermékek: ide tartozik a kőolaj, a földgáz, a propán, az etanol és a szén
- Fém áruk: ide tartoznak az olyan nemesfémek, mint az arany, valamint az olyan ipari fémek, mint a réz, alumínium és a palládium
Az árupiaci termékekkel való kereskedés határidős ügyleteken keresztül történik. Ezek lehetővé teszik a kereskedők számára, hogy az adott termék árának ingadozásait kihasználják anélkül, hogy fizikailag megkapnák magát a terméket. [13]
Továbbá ún. ETP (Exhange Traded Product) használatával is kereskedhetsz árupiaci termékekkel, amelyek egy adott áruindex teljesítményét követik nyomon. Az ETP lényegében az ETF egy fajtája.
A részvényekhez viszonyítva, az árupiaci termékek rendkívül ingatag (volatilis) és összetett termékek. Éppen ezért kezdőknek semmiképp nem ajánlott.
5. Ingatlanalapok (REITs)
Tőzsdén keresztül ingatlanokba is fektethetsz. Erre a Real Estate Investment Trust-ok (REITs-ek) adnak lehetőséget.
Egy REIT tulajdonképpen egy tőzsdén jegyzett ingatlanbefektetési alap, amely különböző ingatlanokba fektet, ezeket üzemelteti és/vagy finanszírozza.
A REITs-ek lehetőséget adnak arra, hogy akár a világ más-más részein levő, több száz (vagy akár ezer) ingatlanból álló portfólióba fektess egyetlen vásárlással.
Ezek lehetnek lakóingatlanok, irodaházak, kereskedelmi egységek, áruházak, raktárak, adatközpontok, egészségügyi létesítmények stb.
A REITs-ekbe ugyanúgy tudsz részesedést vásárolni, mint bármely más vállalati részvénybe.
6. Opciók
Az opciós ügylet egy két fél között létrejövő szerződéses viszonyt testesíti meg.
Ennek keretén belül az opció vevőjének egyoldalú vételi (vagy eladási) jogot biztosít valamely mögöttes termékre (pl: részvény, deviza, ETF stb.) vonatkozóan.
Ugyanakkor az opció kibocsátójának kötelezettséget teremt a mögöttes termék eladására (vagy megvételére). [14]
„Az opció tehát egy származtatott termék, ami azt jelenti, hogy önmagában nem létezik, mindig hozzá van kapcsolva egy alaptermék”. [15]
Továbbá az opciós szerződésnek van egy lejárata, ami azt jelenti, hogy fix határidőn belül lehet élni vele.
Típusától függően kétféle opciót különböztetünk meg: vételit (call option) és eladásit (put option).
Egy call (vételi) opciós ügylet esetén az opció birtokosa jogosultságot szerez az opció mögöttes termékének vételére egy előre meghatározott áron és időponton belül.
Példa: feltételezzük, hogy egy Tesla részvény jelenleg 100 dollárba kerül. Ha úgy gondolod, hogy a Tesla ára növekedni fog, akkor vásárolhatsz egy opciót arra, hogy 100 dollárért Tesla részvényt vásárolhass az elkövetkező 6 hónapban. Ha a Tesla ára mondjuk 150 dollárra növekszik, akkor élhetsz az opcióddal és megvásárolhatod a részvényt 100 dolláron (annak ellenére, hogy a jelenlegi piaci ár 150 dollár). Vétel után akár azonnal eladhatod, így rögtön 50 eurót profitálhatsz.
Ezzel ellentétben egy put (eladási) opciós ügylet esetén az opció arra jogosítja fel annak vevőjét, hogy eladjon egy eszközt egy előre meghatározott áron és időponton belül.
Példa: a fenti példához hasonlóan működik csak a másik irányba. Ha úgy gondolod, hogy a Tesla részvényének ára esni fog, akkor vásárolhatsz egy opciót arra, hogy 100 dollárért eladhasd a részvényedet az elkövetkező 6 hónapban.Ha a Tesla ára mondjuk 50 dollárra esik, akkor megvásárolhatod a részvényt, és az opció keretén belül eladhatod 100 dollárért (annak ellenére, hogy a piaci ár 50 dollár).
Az opciók magasfokú kockázattal járnak, így kezdők számára nem alkalmasak. Én személy szerint tartózkodom az ilyen eszközöktől.
Tőzsdei alapfogalmak
Ahhoz, hogy megértsd a tőzsdei nyelvezetet és elboldogulj a tőzsde világában érdemes tisztában lenned a legfontosabb alapfogalmakkal és kifejezésekkel.
| Bid | Vételi ár (ezen az árfolyamon tudunk eladni egy eszközt) |
| Ask | Eladási ár (ezen az árfolyamon tudunk vásárolni egy eszközt) |
| Bid-Ask spread | A legjobb vételi és eladási ár közötti különbség. A vételi árfolyam mindig alacsonyabb, mint az eladási árfolyam. A spread lényegében egy költség, amit a kereskedő fizet a brókernek |
| Nyitó árfolyam | A napi első megkötött ügylet árfolyama |
| Záróárfolyam | A napi utolsó megkötött ügylet árfolyama |
| Átlag árfolyam | A napi kötések árfolyamainak átlaga |
| Tőzsdeindex | Több részvényből vagy kötvényből álló eszközkosár, amely egy egész iparág vagy ország teljesítményét tükrözi |
| BUX index | A Budapesti Értéktőzsdén jegyzett legnagyobb vállalatok részvényeiből álló részvénykosár. A BUX tehát a legnagyobb magyar vállalatok részvényének mozgását tükrözi egyszerre, ezáltal információt nyújtva a magyar tőzsdéről és a gazdaságának állapotáról is |
| Volatilitás | Ármozgás, árfolyamingadozás |
| Napi forgalom | Az adott napon gazdát cserélő értékpapírok darabszámát jelenti |
| Stop Loss | Ez egy olyan eladási megbízás, amelynél a tranzakciód automatikusan záródik abban az esetben, ha az árfolyam egy általad előre megadott szint alá esik. Ez a kereskedők egyik kockázatkezelési eszköze |
| Take Profit | Hasonlóan a Stop Loss-hoz, a Take Profit egy olyan általunk előre meghatározott eladási árfolyamszint, amely fölött a tranzakció automatikusan nyereségben záródik |
| Long pozíció / Longolás | Vételi pozíciót jelent árfolyam-növekedés reményében. Long pozíciót tehát akkor nyitunk, ha úgy gondoljuk, hogy az adott eszköz árfolyama növekedni fog |
| Short pozíció / Shortolás | Eladási pozíciót jelent árfolyam-csökkenésre spekulálva. Short pozíciót tehát akkor nyitunk, ha úgy gondoljuk, hogy az eszköz árfolyama csökkenni fog |
| Bikapiac (Bull market) | Olyan piaci időszak, amelyet a tőzsdei árfolyamok tartós emelkedése jellemez. A megnevezés a bika lentről felfelé öklelő mozdulatából ered |
| Medvepiac (Bear market) | Olyan piaci időszak, amelyet a tőzsdei árfolyamok tartós csökkenése jellemez. A megnevezést a medve fentről lefele irányuló mozdulata után kapta |
4. FEJEZET:
Hogyan kell tőzsdézni?
Most, hogy tisztában vagy a tőzsdei alapokkal, és megismerted a különböző tőzsdei eszközöket is, itt az ideje megnéznünk hogyan is tudsz befektetni a gyakorlatban.
Sokakat a tőzsdézés technikai részletei tartanak vissza, pedig manapság mindössze egy okostelefonra van szükséged, és néhány kattintással elkezdhetsz tőzsdézni otthonról.
Bár régebben ez nem így volt, ma már mindenki számára elérhető az online tőzsde.
Először is el kell döntened, hogy mire szeretnéd használni a tőzsdét. Befektetni vagy kereskedni/spekulálni szeretnél? Hosszútávú vagyonépítés céljából szeretnél befektetni, vagy inkább rövidtávon szeretnél adni-venni/spekulálni?
Továbbá részvényeket, kötvényeket, ETF-eket vagy egyéb eszközöket szeretnél venni? Hazai cégek papírjai érdekelnek vagy külföldi vállalatokba szeretnél fektetni?
Az alábbi cikk segít megtalálni a számodra legalkalmasabb befektetést: Mibe fektessem a pénzem?
A fentiek többek között a befektetési stratégiádra és az időtávodra is hatással lesznek. Később ezek fontos szempontok lehetnek a legjobb bróker kiválasztásában is.
Ahhoz, hogy részvényeket, kötvényeket vagy más eszközöket tudj vásárolni a tőzsdén szükséged lesz egy értékpapírszámlára, amit egy brókercégnél tudsz megnyitni.
Ha sikerült kiválasztani a brókert, akkor jöhet az értékpapírszámla-nyitás. Ezt megteheted teljesen online (is).
Ezután pénzt kell töltened a számládra, és máris készen állsz, hogy megvásárold az első részvényedet, kötvényedet vagy ETF-edet.
Ha mindez sikerült, akkor gratulálok. Immár Te is befektetővé váltál!
Tőzsde tippek kezdőknek
Végezetül szeretnék néhány tippet megosztani veled, amelyeket érdemes megfogadnod mielőtt elkezdnél tőzsdézni.
1. Oktasd magad
Barátok, ismerősök és ún. „tőzsde guruk” sikersztorijaik hallatára kezdők gyakran ugranak bele fejetlenül a tőzsdézésbe a kellő tudás megszerzése nélkül.
Ilyen esetekben azonban nagyon hamar veszteségek fognak érni.
Autót vezetni sem kezdesz el (remélem) mielőtt megtanulnád, hogy hogyan kell használni a kuplungot, hogyan kell váltani, tolatni stb.
Ugyanígy a tőzsde alapok elsajátítása is fontos mielőtt elkezdenél befektetni.
Ha ezt a cikket olvasod, akkor már jó úton jársz.
Bár semmiképp nem kell egyetemi diplomát szerezned, javaslom, hogy szánj egy kis időt a tanulásra. Gondolj erre úgy, mint egy befektetésre, ami később többszörösen kifizetődik.
Olvasd el a további ingyenes cikkeket ezen az oldalon, valamint olvass el néhányat a legjobb tőzsdei könyvekből is. Ezek a könyvek nagyban hozzájárultak az én befektetési sikeremhez is.
2. Szerezz tapasztalatot
Nem kell egyből a mély vízbe ugranod, és az összes megtakarításod befektetned.
Számos brókernél tudsz demó számlát nyitni ingyenesen, ahol játék pénzt használva gyakorolhatsz.
Ha sikerült megismerkedned a felülettel, akkor elkezdhetsz tőzsdézni kicsiben is.
A lényeg, hogy mielőbb kezdj el tapasztalatot szerezni, és tanulj a hibáidból.
Minél korábban szerzed meg a szükséges tapasztalatot, annál tovább élvezheted a kamatos kamat vagyonépítő hatását a befektetéseidre.
3. Legyen 3-6 havi vésztartalékod
Mielőtt egyetlen egy forintot is befektetnél kulcsfontosságú, hogy legyen kellő vésztartalékod.
Ha a bevételi forrásaid valami oknál fogva elapadnak (pl.: válság vagy betegség miatt, megszűnik a munkád stb.) és minden pénzed a tőzsdén van, akkor muszáj lesz hozzányúlnod a befektetéseidhez.
Ez azt eredményezheti, hogy egy olyan időpontban kell eladnod a részvényeidet például, amikor a piac épp lent van.
Ha kellő vésztartalékkal rendelkezel, akkor ki tudod várni, amíg a piaci lábra áll. Rövid távú piaci mozgások tehát nincsenek hatással a pénzügyi helyzetedre.
Tőzsde alapok: összegzés
Manapság már bárki elkezdhet tőzsdézni az okostelefonján.
Bár elsőre a tőzsde komplikáltnak tűnik, ha hajlandó vagy egy kis időt fektetni a tanulásba, akkor ez később többszörösen kifizetődik.
Az első lépést már megtetted – ebből a cikkből elsajátíthattad a legfontosabb tőzsdei alapokat.
Én 18 éves korom óta tőzsdézek. Bár eleinte kipróbáltam a kereskedést is, már évek óta pusztán hosszútávú befektetés céljából használom a tőzsdét. A portfólióm mára már nagyjából csak ETF-ekből áll.
Most pedig Tőled szeretnék hallani!
Te mire fogod használni a tőzsdét? Rövidtávú kereskedésre / spekulációra, vagy hosszú távon szeretnél vagyont építeni?
A hozzászólásokban kérlek írd meg a válaszod. Kíváncsian várom!
Szuper lett a cikk! Nagyon jól összeszedett és érthető.
Egy valamit nem értek. Ezt írtad a kötvényeknél: “Érdemes ezekkel azonban körültekintőnek lenni, ugyanis ez azt sugallhatja, hogy a kötvény kibocsátója pénzügyi problémákkal küzd és/vagy a csőd szélén áll.”
Miért jelentené a magasabb hozam azt, hogy a cég csőd szélén áll?
Köszi előre is
Szia! Köszi szépen. Örülök, hogy hasznosnak találtad a cikket.
A befektetések alapszabálya, hogy a hozam és a kockázat kéz a kézben jár. Tehát, ha egy olyan kötvényt látsz, amely hozama kiugróan magas annak valami oka van.
Gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a befektetők csak magas hozam ellenében hajlandóak megvásárolni az adott vállalat (vagy állam) kötvényét. Lehetséges, hogy a cég éppen csőd szélén áll, ezért a magas kockázatért cserébe magasabb hozamot is várnak el.
Remélem sikerült megválaszolnom a kérdésed. Ha további kérdésed van kérlek jelezd.
Köszi az ismertetőt. Én is hosszabb távon szeretnék befektetni. Laikusként ugyanazt a véleményt osztom, mint Warren Buffett, szerintem egy laikus sosem lesz elegendő info birtokába, hogy “nyereségesen” opciózhasson, csak a vak szerencsében bízhat. Én nem vagyok telhetetlen. Ha az állampapirok hozama feletti nyereséget sikerül hoznom, már elégedett leszek.
Számomra ami nagyon nagy kihívás, a megfelelő bróker céget megtalálni. Már Már több, mint 1 hónapja aktívan próbálok ki demó felületeket, olvasom el alaposan a rendszerek működésének módját, a kereskedés szabályozását, és díjtételeket.
Először is csak certifikált brókercéget szeretnék, és nem amerikait, mert ahogy olvastam, azoknál nincs olyan szigorú szabályozás, mint az európaiaknál.
Másodszor vannak olyan bróker cégek, akiknél fizetni kell, hogyha záráskor nem adod el az instrumentjeidet. Ezek azok, akik elsősorban a day-traderekre (loserek)-re specializálják magukat.
Végül, de nem utolsósorban még nem találtam olyan brókercéget, ahol magyar és külföldi részvényeket is tudnék vásárolni, hosszabb távra, így nem kizárt, hogy két brókercéggel kell majd szerződnöm.
De még nem adtam fel, még keresek, hátha találok. 🙂
Te melyik tőzsdén fektetsz be? Melyik brókercéget használod?
Szia Anna,
Én is Warren Buffett véleményét osztom, és csakis indexkövető ETF-ekbe fektetek be hosszú távra. Pénzügyi / befektetési végzettségem van, szakmán belül dolgozom, de mégsem gondolom, hogy meg tudnám verni a piacot (konzisztensen). Az ETF-ekkel pedig semmi dolgom nincs, így az időmet jövedelmezőbb projektekre tudom fordítani.
A brókercég választás valóban fontos. Az első kérdés szerintem az, hogy TBSZ számlán szeretnél-e befektetni. Ha igen, akkor a külföldi brókercégek alapból kiesnek a képből, hiszen náluk nem elérhető.
A magyar brókercégek közül a RandomCapital a legolcsóbb. Magyarországon az RC igencsak népszerű a hosszútávú, buy & hold befektetők körében. A fő hátránya, hogy a külföldi brókercégekhez képest jóval drágább, és a platform sem túl felhasználóbarát.
A számodra legalkalmasabb bróker kiválasztása egyébként a befektetési stratégiádtól is függ. Költségek mellett érdemes figyelembe venni a bróker hátterét (mióta van a piacon stb.), eszközkínálat (kínálnak-e hozzáférést azokhoz az eszközökhöz, amire neked szükséged van), befektetői védelem, bid-ask spread, hogyan szegregálják / különítik el az eszközeidet (ez biztonsági szempontból fontos), mennyire felhasználóbarát a platform stb.
Hamarosan írni fogok erről egy cikket. Ha feliratkoztál a hírlevélre, akkor majd automatikusan értesíteni foglak, amint elérhető.
Én egyébként a holland DEGIRO-t használom, és egyetlen egy világ ETF-be fektetek be, ami az amszterdami tőzsdén elérhető. A DEGIRO-nál nagyon sok ETF – beleértve azt is, amibe én fektetek – havi egy vásárlás esetén teljesen ingyenes.
Egy kérdés hozzád: említetted, hogy Warren Buffet véleményét osztod, de akkor miért egyedi részvényekben gondolkodsz?
Remélem sikerült megválaszolnom a kérdésed. Ha további kérdésed van írj nyugodtan. Örömmel segítek 🙂
Tetszik a tanulmàny!
Örömmel olvasom ezt, köszi !
Üdvözlöm!
Lenne egy kérdésem Önhöz.
Szeretném a megtakarításom egy részét hosszútávon befektetni.
Viszont a másik részével szeretném ki próbálni magam az aktív kereskedésben is.Tudna nekem ajánlani egy ehhez megfelelő bróker céget is?
Kedves Mercedesz!
Nem foglalkozom kereskedéssel (trading), és nem is vagyok ennek híve. Emiatt konkrét platformot sem tudok ajánlani.
Hosszútávú befektetéshez szívesen ajánlok brókereket.
Üdvözlettel,
Norbi
Szia!
Tudsz nekem ajánlani hosszú távú befektetéshez megbízható bróker céget?
Szia Fanni!
Ha Magyarországon élsz és saját magad szeretnéd a befektetési portfóliódat összeállítani, akkor a Random Capital (amely nemrég egyesült az Erstevel, így nem sokára csakis az Erste név alatt találod meg őket) és a KBC Equitas a legnépszerűbb brókerek. Külföldi brókerekhez viszonyítva a költségek meglehetősen magasak, azonban előnyük, hogy elérhető a TBSZ számla.
Külföldi brókercégek közül az InteractiveBrokers emelkedik ki, költségei alacsonyak, viszont TBSZ számla egyelőre nem elérhető.
Egy harmadik megoldást az olyan robottanácsadók jelenthetik, mint a Finax. Róluk írtam egy cikket is: https://dolgospenz.hu/finax-passziv-befektetes/
Sok sikert!
Üdv,
Norbi