Részvény fogalma és jelentése – Részvény befektetés útmutató (2023)

Mi a részvény fogalma? Mi a részvénytársaság? Melyek a legnépszerűbb magyar részvények? Hogyan történik a részvény befektetés folyamata? Ha Téged is ezek a kérdések foglalkoztatnak akkor jó helyen vagy! Ebben az átfogó és egyszerű útmutatóban bemutatok mindent, amit kezdőként a részvényekről tudnod kell. Ha végigolvasod tudni fogod, hogy mi a részvény, érdemes-e részvénybe fektetned, illetve hogyan kezdheted el a részvény befektetést. 

A kötvények mellett a részvény az az értékpapír, amiről a legtöbbet hallunk. 

Nem véletlenül, hiszen a részvény befektetés kétségtelenül az egyik legjobb befektetési forma, amivel gyarapíthatod a vagyonodat.

Az Investopedia szerint a történelem folyamán a részvények produkálták hosszú időn keresztül a legnagyobb nyereséget.^[1] Ha 1928-ban befektettél volna 100 dollárt az S&P 500-ba, akkor az mára több, mint 676 ezer dollárra duzzadt volna. 

De valljuk be: kezdőként a részvény befektetés kissé ijesztőnek tűnhet.

Aggodalomra nincs ok! Ez teljesen normális. Emlékszem, amikor én legelőször tanultam a részvényekről nagyon össze voltam zavarodva, nehéz volt eligazodni az információtengerben. 

Azonban egy kis tanulás után egyre világosabbá vált minden, és magabiztosabbá is váltam. Már nem “kaszinózásnak” láttam a részvénybefektetéseket, mint ahogyan sokan tévesen ítélik meg, hanem az egyik legjobb hosszú távú vagyonépítő eszközként.

Ennek köszönhetem, hogy az utóbbi évtizedben jelentősen gyarapítottam a vagyonomat.

Folytasd az olvasást, hogy Te is megszerezd azt az alaptudást, amellyel később sikeres részvénybefektető lehetsz. 

Mi a részvény?

A részvények tulajdonjogot megtestesítő értékpapírok. A részvény jelentése angolul share, de stock-nak és equity-nek is szokták a nevezni.

A „tulajdonjogot megtestesítő értékpapír” azt jelenti, hogy amikor egy részvényt vásárolsz, akkor alapvetően a mögöttes vállalatban vásárolsz tulajdonrészt, azaz annak résztulajdonosa leszel.

Úgy is elképzelheted, hogy a vállalatból vásárolsz meg egy apró kis szeletet, ami többek között feljogosít arra, hogy a cég által megtermelt nyereségben részesülj, aminek egy részét a cég osztalék formájában kifizeti a részvényeseknek (köztük neked is).

Bármennyire is hihetetlen, de ha egy OTP Bank, Mol, Apple vagy Tesla részvényt vásárolsz, akkor ezeknek a cégeknek a résztulajdonosuk leszel, egy kis darabjukat a magadénak mondhatod.

Példa
A cikk írásának pillanatában egy Apple részvény ára 157 dollár és a cégnek 16,4 milliárd darab részvénye van kibocsátva.[4] Egy darab részvény vásárlása esetén az alma 0.00000001%-a tiéd lesz. Jogosulttá válsz a cég eszközeire, és az ezek által megtermelt nyereségre is.  Negyedévente osztalékot kapsz az Apple-től, és ha jól teljesít, akkor a részvényeid ára is növekedni fognak.

Hogyan működnek a részvények?

Részvényt csakis részvénytársaság bocsáthat ki. Ennek is két formáját különböztetjük meg: zártkörű részvénytársaság (Zrt.) és nyilvánosan működű részvénytársaság (Nyrt.)

Zrt. esetében csak az alapítói okiratban meghatározott befektetők a cég tulajdonosai, a részvények pedig nem kerülnek nyilvános forgalomba hozatalra. A részvényesek kizárólag egymás között kereskedhetnek a részvényekkel. 

A Zrt. tulajdonosai dönthetnek úgy is hogy, Nyrt-vé alakítsák a vállalatot, azáltal, hogy nyilvános forgalomba hozzák a részvényeket, azaz tőzsdére viszik.

1. Elsődleges piac: ahol először kibocsátják a részvényeket 

Amikor egy privát cég úgy dönt, hogy részvényeket bocsát ki a nyilvánosság számára, akkor ún. első nyilvános ajánlattételt hajt végre. Ezt a folyamatot angolul IPO-nak, azaz Initial Public Offeringnek nevezik.

Amikor a hírekben arról olvasol, hogy egy adott cég tőzsdére megy, akkor lényegében azt jelenti, hogy IPO-t hajtanak végre, amely keretében részvényeket bocsátanak ki a befektetők számára az elsődleges piacon.

Azért hívják elsődleges piacnak, mert itt hozzák először létre a részvényeket, itt kerülnek kibocsátásra.

Az elsődleges piac fontos jellemzője, hogy a befektetők nem egymástól vásárolnak részvényeket, hanem közvetlenül a vállalattól.

A részvények kibocsátási árát – azaz névértékét – maga a vállalat határozza meg befektetési bankok segítségével. A részvényekért cserébe a befektetők tőkét adnak a vállalatnak, az eladott részvényekből befolyó teljes tőke pedig egyenlő lesz a vállalat jegyzett tőkéjével (más szóval: könyv szerinti értékével).

2. Másodlagos piac: a tőzsde

A részvények kezdeti értékesítése után – amely az elsődleges piacon történik – a befektetőknek (vagyis részvényeseknek) nincs lehetőségük visszaváltani a részvényeiket (mint például a kötvényeket). 

Éppen ezért szükségük van egy piacra, ahol eladhatják a részvényeiket.

Ezt a másodlagos piacon – azaz a tőzsdén – tehetik meg, ahol a befektetők egymás között kereskedhetnek a korábban kibocsátott részvényekkel a kibocsátótársaság jelenléte nélkül.

A tőzsde egyik fő szerepe, hogy folyamatosan nyomon követi részvények keresletét és kínálatát, mely meghatározza a részvények árfolyamának percről percre történő változását is. 

A tőzsdén folytatott adás-vétel tehát már nem befolyásolja a vállalat jegyzett tőkéjét, a cég könyv szerinti értéke elszakad a piaci értékétől, melyet így a piaci szereplők határoznak meg együttesen.

Kisbefektetőként általában nekünk nincs lehetőségünk közvetlenül a cégtől papírokat vásárolni (pl. IPO során), jellemzően az intézményes befektetőknek és vagyonos egyéneknek adatik csak meg ez a lehetőség.

Mi a tőzsdén már korábban kibocsátott értékpapírokat tudunk vásárolni egy brókercég segítségével, aki hozzáférést biztosít a különböző tőzsdékhez (a brókercégről a későbbiekben még lesz szó).

A tőzsde lehet például a Budapesti Értéktőzsde – BÉT –, ahol az olyan vállalatok részvényei találhatóak meg, mint a Mol Group, OTP Bank, Richter, MKB vagy Wizz Air (köznyelvben: BÉT részvények).

Mi a részvénypiac?

Részvénypiac alatt a világ különböző tőzsdéinek hálózatát értjük, a Wall Street-i New York Stock Exchange (NYSE)-től kezdve az amszterdami Euronextig és a Budapesti Értéktőzsdéig (BÉT). 

Világszerte a tőzsdéken több ezer vállalat részvényei vannak jegyezve, ezek alkotják együttesen a részvénypiacot, mely teret biztosít a befektetőknek (értsd: részvényt vásárlóknak és eladóknak).

Amikor a hírekben az amerikai részvényekről beszélnek, akkor általában egy részvénypiaci indexre gondolnak, például az S&P 500-ra.

Az S&P 500-at úgy kell elképzelni, mint egy eszközkosarat, amely az 500 legnagyobb amerikai vállalatból tevődik össze, ezért a teljes amerikai részvénypiac teljesítményét is tükrözi. 

Az indexet alkotó cégek részvényei a New York-i NYSE és a NASDAQ tőzsdéken vannak jegyezve. 

Magyar részvények (BÉT részvények)

Az S&P 500-hoz hasonlón a magyar részvénypiac teljesítményét a BUX index reprezentálja, amely a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett legnagyobb magyar vállalatok részvényeiből tevődik össze.

Az alábbi táblázat a BUX index részvényeit mutatja:

BÉT részvény	Listázás kezdete	Súly az indexben (2022.05.01)
4iG	2004.09.22	1,00%
AKKO invest	2011.02.15	0,19%
ALTEO	2010.10.12	0,54%
ANY	2005.12.08	0,66%
Appeninn	2010.07.02	0,18%
Autowalls	2013.06.25	0,50%
CIG Pannonia	2010.11.08	0,45%
Graphisoft Park	2006.08.28	0,77%
Magyar Telekom	1997.11.14	5,79%
Masterplast	2011.11.29	0,72%
Mol	1995.1128	29,49%
Opus	1998.04.22	2,07%
OTP Bank	1995.08.10	34,57%
Pannergy	1194.06.13	0,34%
Richter Gedeon	1994.11.09	22,33%
Waberers	2017.06.20	0,39%

Miért mennek tőzsdére és bocsátanak ki részvényeket a cégek?

Mostanra valószínűleg benned is felmerült a kérdés, hogy miért mennek tőzsdére a cégek és bocsátanak ki részvényeket?

Nézzük ennek a fő okait!

1. Tőkére van szükségük

A leggyakoribb ok, amiért a cégek részvényt bocsátanak ki az az, hogy tőkét szeretnének bevonni, amelyet általában új beruházásokra (pl.: egy új gyár építésére) vagy más cégek felvásárlására fordítanak.

2. Lehetővé teszi a jövőbeni tőkeemelést 

A tőzsdén jegyzett cégek könnyebben tudnak tőkét bevonni, így nemcsak a kezdeti tőkebevonást segíti elő, de a jövőben tőkeemeléseket is.

Ha ma a Teslának újra tőkére lenne szüksége, akkor lehetősége lenne a részvénypiachoz fordulni.

3. Likviditás

A tőzsdék likviditást biztosítanak, ami azt jelenti, hogy a cég részvényesei azonnal pénzre válthatják a részvényeiket.

Ez egyrészt a cég bennfenteseinek ad lehetőséget a kiszállásra, azaz hogy készpénzre váltsák a részvényeiket. Másrészt az (intézményes) befektetők is szívesebben fektetnek olyan eszközökbe, amelyektől később könnyebben megszabadulhatnak. 

4. Felvásárlások és összeolvadások (M&A)

Egy másik ok, amiért a cégek tőzsdére mennek az az, hogy szeretnének felvásárlások és/vagy összeolvadások célpontjaivá válni. 

A tőzsdén jegyzet cégeket ugyanis könnyebben lehet elemezni és nyomon követni, mint a privát vállalatokat, ezért ezeket gyakrabban vásárolják fel más vállalatok. Az ilyen fajta felvásárlások általában a részvényesek hasznára válnak. 

Mi a különbség a részvény és a kötvény között?

A részvények és a kötvények jelentik a két fő eszközosztályt, amelyekkel a leggyakrabban találkozunk.

De vajon tudod mi a különbség a kettő között? 

1. Mit reprezentálnak? 

Míg a részvények tulajdonjogot megtestesítő értékpapírok, addig a kötvények hitelviszonyt testesítenek meg.

Magyarán részvény vásárlás esetén egy vállalat résztulajdonosa leszel, kötvény vásárlás esetén pedig egy cég (vagy állam) hitelezőjévé válsz. 

2. Hozam jellege

Részvények esetén a hozam osztalékból és árfolyamnyereségből származik. Ezzel szemben kötvények esetén a befektetett tőkére (névértékre) kapott kamat jelenti a hozamot.

3. Mennyire biztos a hozam?

Részvény esetén a hozam nem garantált. A vállalatnak nem kötelessége osztalékot fizetnie, ahogy az sem garantált, hogy a papír árfolyama növekedni fog. Utóbbinál megtörténhet, hogy a cég a vártnál rosszabbul teljesít, és az árfolyama csökken.

Kötvény esetén a kibocsátó – amely lehet egy vállalat vagy egy állam (pl.: a magyar állampapír kibocsátója a magyar állam) – kötelezettséget vállal arra, hogy előre meghatározott időközönkent kamatot fizet az eszköz vásárlójának. 

4. Eszköz lejárata

Egy másik különbség, hogy míg a kötvényeknek lejárati idejük van, a részvények lejárat nélküli értékpapírok.

Ez magyarán annyit jelent, hogy kötvény vásárlása esetén a kibocsátó a futamidő végén visszafizeti neked a befektetett tőkét (a kötvény névértékét), részvény esetén azonban a vállalat nem váltja vissza az értékpapírokat. Utóbbit kizárólag eladni lehet egy más befektetőknek. 

5. Befektetők jogai 

A részvényeket és kötvényeket megvásárló befektetők jogai alapján is különbséget tehetünk a két eszköz között.

Egy részvény szavazati joggal illeti meg a befektetőt, ami azt jelenti, hogy a birtokában levő részvények arányától függően ráhatással lehet a cég működésére. Ezzel szemben kötvénybefektetőként a cég hitelezőjévé válunk, és nincs beleszólási jogunk a cég mindennapi tevékenységeibe.

Egy másik különbség, hogy a hitelezőknek (pl.: kötvénybefektetőknek) elsőbbségi követeléseik vannak a cég vagyonával szemben, míg a részvényeseknek csak maradékos követeléseik vannak.

Ez annyit jelent, hogy először a kötvényesek kerülnek kifizetésre, a részvényesek pedig csak ezután (már, ha marad valami). 

6. Kockázat

A fenti pontokból adódóan jól látszik, hogy a részvény egy kockázatosabb eszköz, mint a kötvény, hiszen a hozam nem garantált, az eszköznek nincs lejárata, illetve a részvénybefektetőknek csak maradékos követeléseik vannak.

Ugyanakkor a magasabb kockázat egyidejűleg magasabb hozammal is jár. 

Láthatod tehát, hogy két teljesen másképp működő eszközről van szó. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy az egyik jobb, mint a másik.  Mind a részvények, mind a kötvények fontos szerepet töltenek be egy jól diverzifikált befektetési portfólió felépítésében.

Az, hogy melyik milyen arányt reprezentál a portfóliódban emberfüggő. 

Kapcsolódó bejegyzés: mi az és miért fontos a portfólió diverzifikálás?

A részvények fontosabb jogai

Egy vállalat részvényeseként különböző jogok illetnek meg, még akkor is, ha csak egyetlen egy részvényt tartasz:

• Közgyűlésen való részvételi jog: jogod van részt venni a részvényesek közgyűlésén, ahol szavazhatsz is 
• Szavazati jog: a részvénytulajdonod arányában jogosult vagy szavazni a vállalatot értintő kérdésekben (pl.: osztalék mértéke, izgatói tanács és vezérigazgató megszavazása stb.). 
• Ellenőrzési jog: felvilágosítást kérhetsz a cég tevékenységeivel kapcsolatban
• Osztalékra való jog: a cég dönthet úgy, hogy a megtermelt nyereség egy részéből  osztalékot fizet a részvényeseknek, amelyre a részvényeid arányában te is jogosult vagy
• Átruházásra való jog: jogod van bármikor eladni a részvényeidet 
• Ellenőrzési jog: felvilágosítást kérhetsz a cég tevékenységeivel kapcsolatban
• Likvidációs jog: ha a cég csődbe megy és felszámolják, akkor eszközeinek értékesítéséből befolyó pénzt először a hitelek törlesztésére használják, a maradék összeg pedig a részvényeseket illeti meg a részvénytulajdonuk arányában
• Elővételi jog: tőkeemelés esetén, te mint részvényes – a tulajdonodban álló részvények arányában – elsőbbséget élvezel az újabb részvények vásárlásánál 

Kisbefektetőként leggyakrabban az osztalékra való joggal és az átruházásra való joggal élünk, esetekben a közgyűlésen való részvételi joggal és a likvidációs joggal is.

Mivel valószínűleg a birtokunkban levő részvények aránya jelentéktelen, aligha van ráhatásunk egy cég működésére. Ehelyett egy cég döntéseit nagy mértékben az intézményes befektetők, illetve vagyonos egyének diktálják, akik dollármilliárdos befektetéseik révén számottevő részesedéssel rendelkeznek.

Részvények fajtái

A vállalatok különféle típusú részvényeket bocsátanak ki, melyek némelyikiéhez a fentebb felsorolt alapjogokon kívül további jogok fűződhetnek. 

Nézzük milyen részvénykategóriákat különíthetünk el. 

1. Törzsrészvények (common stocks)

A részvények ezen fajtájával találkozunk a leggyakrabban. Amikor a köznyelvben a részvényekről beszélünk, akkor ezekre gondolunk. 

Hagyományos részvényekről van szó, így nem kapcsolódnak hozzájuk külön jogok.

Ha a hagyományos módon vásárolsz meg egy részvényt, akkor törzsrészvény tulajdonosa leszel. 

Hacsak nem szeretnél elmélyedni a különböző részvénytípusokban, akkor nyugodtan ugord át a részvények további fajtáit. Én is mindig törzsrészvényeket vásárlok.

2. Elsőbbségi részvények (preferred stocks)

Az elsőbbségi részvény abban tér el a hagyományos törzsrészvényektől, hogy valamilyen elsőbbséget, többletjogot biztosít a birtokosának.

Az elsőbbségi részvényesek például prioritást élveznek és nagyobb valószínűséggel kapnak osztalékot – bár soha nem garantált –, mint a törzsrészvények tulajdonosai. Utóbbiak csak azután kapnak osztalékot – ha egyáltalán kapnak – miután az elsőbbségi részvényesek jogai ki lettek elégítve.

Egy esetleges likvidációs szituációban – amikor felszámolják a céget és eladják az eszközeit – a hitelezők után az elsőbbségi részvényeseket fizetik ki előbb, és csak utána a törzsrészvényeseket.

3. Dolgozói részvények

Dolgozói részvényeket bizonyos esetekben a munkáltatódtól kaphatsz, a jövedelmed mellett, ha éppen egy tőzsdén jegyzett vállalatnál van szerencséd dolgozni. 

A dolgozói részvények az alkalmazottak motiválására használt részvényfajta, a munkavállalók ugyanis ezáltal profitálhatnak a cég teljesítményéből. Az elképzelés az, hogy a cég érdekei minél szorosabb összhangban legyenek az alkalmazottak érdekeivel.

Az alkalmazottak motiváltak, mert tudják, hogy ha szorgosan dolgoznak, akkor a cég várhatóan jól fog teljesíteni, így annak részvényei is növekedni fognak. Ebből pedig ők is hasznot húznak a cégtől kapott dolgozói részvényeknek köszönhetően.

Általában felső vezetőknek szoktak ilyenfajta részvényeket felajánlani, hiszen az ők érdekeik a legfontosabbak, hogy megegyezzenek a vállalatéval. 

Fontos, hogy a dolgozói részvények névre szólóak, átruházási joguk korlátozott. Általában kizárólag a vállalat munkavállalói és nyugdíjasai vásárolhatják meg.

4. Kamatozó részvények

Egy ritka részvényfajtáról van szó, mely az osztalékon felül egy előre meghatározott mértékű kamatot is fizet a részvény tulajdonosának.  

5. Visszaváltható részvények

Egy újabb ritka részvénytípusról van szó. A visszaváltható részvények a vállalatot vételi joggal és/vagy a részvényest eladási joggal illetik meg. Magyarán ez azt jelenti, hogy a cég kedve szerint visszavásárolhatja tőled a részvényeket és/vagy te, mint részvényes, kedved szerint eladhatod azokat a cégnek.

Abban az esetben, ha pénzügyi helyzete miatt a cég nem tud osztalékot fizetni, a vételi vagy eladási jogok nem gyakorolhatóak.

Miért vásárolnak részvényeket az emberek? 

A részvények egy rendkívül népszerű befektetési eszközosztályt testesítenek meg. Az elsődleges ok, amiért a befektetők előszeretettel vásárolnak részvényeket az nem más, mint a vagyongyarapítás lehetősége. 

Gondolj csak bele. 

Egy részvény vásárlásával tulajdonjogot szerezhetsz olyan vállalatokban, mint az Apple. A cég folyamatosan újabb és újabb termékeket fejleszt és dob a piacra, melyeket világszerte emberek millió vásárolnak meg.

Az Apple ezáltal nyereséget termel, melyből te is részesedsz. Ahányszor az utcán sétálsz és valaki kezében egy iPhone-t látsz, annak ellenértékéből befolyó összeg egy kis része téged illet meg.

Természetesen az Apple-hoz hasonlóan rengeteg nagyszerű cégben szerezhetsz részesedést. A gazdaság növekedésével párhuzamban ezeknek a cégeknek a bevételeik és nyereségük is növekszik, mely hosszú távon a részvényeik értékének növekedéséhez vezet, és te mint részvényes profitálsz ebből:

Nem véletlen, hogy a részvény befektetés a vagyonos emberek egyik fő vagyonépítő eszköze.

A részvények különösen nagyszerű befektetések, hiszen hosszú távon viszonylag magas hozamot kínálnak más befektetési eszközökhöz képest (pl.: kötvények). Az Investopedia szerint [5] a történelem folyamán a részvények produkálták a legnagyobb hozamot hosszú távon. 

Jól mutatja ezt az alábbi ábra, amely a részvények, kötvények, az arany és a dollár teljesítményét ábrázolja 1802 és 2012 között:

Bár az ábrán a 2012 és 2021 közötti periódus nincs feltüntetve, a részvények dominanciája továbbra is fennmaradt. 

Na de miből is áll ez a hozam, és hogyan tehetsz szert rá?

Hogyan kereshetsz pénzt részvényekkel?

Ahogy arról már fentebb szó volt, amikor egy részvényt vásárolsz akkor bizonyos jogokat kapsz, ideértve az alábbiakat:

1. Osztalékra való jog: sok cég negyedévente kifizeti a megtermelt nyereség egy részét a részvényeseknek osztalék formájában (de nem minden cég fizet osztalékot).
2. Árfolyamnövekedés: ha a cég jól teljesít, akkor értékesebbé válik a befektetők szemében, ezért a részvényei árfolyama is növekszenek. Ennek köszönhetően, ha mondjuk 100 dolláron vásároltál egy részvényt, akkor később remélhetőleg magasabb áron adhatod el, például 150 dolláron, mely esetben 50 dollár tőkenyereséged keletkezik. Persze nem garantált, hogy a részvény ára növekedni fog. 

Mitől változik a részvények ára?

Míg a részvény kibocsátási árát maga a vállalat határozza meg, a papírok tőzsdére vitele után az árfolyamot már nem a cég, hanem a piac diktálja: azaz az emberek együttesen, akik adják-veszik a részvényeket.

Az árfolyamokat  tehát alapvetően a kereslet és kínálat törvénye diktálja, ugyanúgy, mint bármi más árát a gazdaságban.

Ha egy adott cég részvényét sokan meg akarják venni, akkor annak árfelhajtó hatása van. Ellenben, ha mindenki megakar szabadulni egy részvénytől, akkor annak árfolyama csökkenni fog. 

Gondolj csak erre úgy, mint a kötélhúzásra:

Ha a vevői oldal erősebben húzza a kötelet (több a vevő, mint az eladó), akkor az árfolyamok növekednek. Ha az eladói oldal erősebb, akkor az árfolyamok csökkennek.

Na de mi befolyásolja a keresletet és kínálatot? 

A kérdés megválaszolásához szeretném, ha feltennéd magadnak a következő kérdést: Miért fektetné bárki is be a drága munkával megszerzett pénzét részvényekbe (vagy általánosságban bármi másba)?

Hát azért, hogy még több pénzt csináljon belőle, nemde?  

Egy részvény értéke – és emiatt az árfolyama is – végső soron attól függ, hogy mennyi cash flow-t (készpénzáramlást) képes biztosítani a részvényesek számára. 

Egy cég pénztermelő képességére (és árfolyamára) olyan tényezők vannak hatással, mint a cég növekedési potenciálja, a cégspecifikus hírek, a szektor kilátásai, a gazdaság állapota, sőt még a befektetők hangulata is.

Az ár annak függvényében változik, hogy a befektetők – együttesen a piac – mit gondolnak mennyit ér a vállalat a jelen pillanatban.

Példa 

Vegyük példaként a Teslát, amely részvényei mindössze 3,84 dollárról 1 222 dollárra növekedtek (+317%) 2021 novemberére, ezáltal pedig a világ egyik legértékesebb vállalattá nőtte ki magát a fiatal cég:

Na de minek köszönhető ez a nem mindennapi növekedés?

Röviden az elektromos autóőrületnek, amely sokak szerint az autóipar jövője. 

Míg a hagyományos autó gyártók a belső égésű motorokra fókuszáltak – botrányokat botrányok hátára halmozva – addig a Tesla szépen csendben piaci dominanciára tett szert.

A hatalmas potenciált látva egyre több befektető kezdett el érdeklődni a cég iránt, a megnövekedett keresletnek köszönhetően pedig a részvény árfolyama is az egekbe ugrott.

Természetesen több visszaesés is megfigyelhető a grafikonon. A cég többször is csalódást okozott a befektetőknek azáltal, hogy a vártánál kevesebb autót gyártott, nem kapta meg a német gigagyár felépítéséhez szükséges engedélyeket stb.

De más-más tényezők befolyásolják a részvénypiac rövid távú és hosszú távú mozgásait. 

Nézzük ezeket meg közelebbről.

Részvény árfolyamok rövid távon

A részvények rövid távú árfolyam mozgásai teljesen kiszámíthatatlanok. A kereslet-kínálat hatására az árfolyam fel-le mozog:

Mindez annak köszönhető, hogy rövid távon a kereslet és kínálatot – és ezért az árfolyamokat – a kereskedők rövid távú kilátásai, a vállalati gyorsjelentések, az éppen aktuális hírek, illetve az emberek érzelmei befolyásolják.

Éppen ezért a rövid távú mozgások gyakran irracionálisak, a befektetők figyelmen kívül hagyják a cég hosszú távú kilátásait, és az árfolyamok elszakadnak a cégek valódi értékétől.

Jó példa erre a 2020-as koronavírus válság által kiváltott jelentős mértékű piaci visszaesés:

A piac felett pánik uralkodott és a befektetők széles köre próbált szabadulni a papíroktól.

Bár valóban voltak olyan vállalatok, melyek hosszú távú kilátásait a pandémia nagyban megváltoztatta (ezért pénztermelő képességük is nagyban csökkent), a nagy pánik közepette a befektetők minden papírtól megszabadultak, pl. az olyan részvényektől is, mint az Apple:

Részvény árfolyamok hosszú távon

Míg rövid távon a piac fel-le ingadozik és teljesen kiszámíthatatlan, hosszú távon általában mindig növekszik:

A gazdaság növekedésével a vállalatok is növekednek és egyre több nyereséget termelnek  a részvényesek számára, ezért az árfolyam is növekedik. 

Benjamin Graham – világhírű befektető – szerint:

“Rövid távon a piac egy szavazógép, hosszú távon pedig egy mérlegelő gépezet.”

– Benjamin Graham

Ezáltal azt értette, hogy míg rövid távon a piacot gyakran a befektetők érzelmei és rövid távú kilátásai diktálják (és emiatt a vállalat valódi értéke elszakad az árfolyamoktól), hosszú távon a befektetők beárazzák a cégek pénztermelő képességét és az árfolyamok a cégek valódi értékéhez igazodnak.

Ha közelebbről megnézzük a lenti grafikont, akkor a rövid távú ingadozások jól láthatóak, hosszú távon azonban ezek jelentéktelenné válnak.

Az Apple példára visszatérve láthatjuk, hogy a pánik által kiváltott esést követően, a befektetők ráeszméltek, hogy a cég kilátásai nem romlottak, sőt inkább javultak:

Ezzel pedig elérkeztünk a cikk egy nagyon fontos részéhez, a kereskedés és a befektetés közötti különbséghez. A kettő közötti különbség megértése nagyban befolyásolhatja a részvény befektetés terén elért sikeredet.

Részvény kereskedés vs befektetés

Amikor részvény befektetésről beszélünk fontos különbséget tennünk a kereskedés és a befektetés között. A köznyelvben ugyanis az emberek gyakran tévesen (!) egy kalap alatt emlegetik a kettőt, azonban kulcsfontosságú különbségek vannak a két tevékenység között.

Nézzük is!

A részvénykereskedők rövid távon gondolkodnak, különböző részvényeket adnak-vesznek a gyors profitszerzés reményében.

Bár hosszú távon a részvénypiac összességében mindig növekszik, rövid távon valahogy így néz ki:

Az árfolyamok folyamatosan fel-le ingadoznak, a kereskedők pedig ezekből az árfolyamingadozásokból próbálnak hasznot húzni. Arra spekulálnak, hogy az árfolyam merre fog elmozdulni.

A kereskedőket nem érdekli a cégek pénztermelő képessége, ők pusztán abban a hitben vásárolnak meg egy részvényt, mert valaki más várhatóan többet fog majd fizetni érte. 

Ezzel szemben a befektetők hosszú távon gondolkodnak, egy eszközt annak pénztermelő képességemiatt vásárolnak meg. Ők figyelmen kívül hagyják a rövid távú piaci mozgásokat, és egy vállalat hosszú távú potenciáljára fókuszálnak. 

Abnormális hozamok üldözése helyett elsődleges céljuk a kockázatok kezelése és a befektetett tőkéjük megőrzése. Ebből is látszik, hogy a részvény kereskedés jóval magasabb kockázatot von maga után.

Befektetői vs kereskedői gondolkodás illusztrálása egy egyszerű példán át

Ha befektetőként Apple részvényt vásárolsz, akkor azt azért teszed, hogy részesedést szerezz a vállalatban, mely növekszik és egyre több nyereséget termel hosszú távon.

Gondolj csak bele!

A több millió iPhone, MacBook, okosóra és további kütyük és szolgáltatások eladása révén az Apple profitot termel. Ennek egy részét visszafekteti a cégbe, hogy tovább növekedhessen (pl.: új fejlesztések stb. által), a maradékot pedig kifizeti osztalékként a részvényeseknek.

Te mint befektető és résztulajdonos részesülsz a kifizetett osztalékból, illetve az Apple növekedése által a részvényeid árfolyamai is értékesebbé válnak:

Ezzel szemben ha kereskedőként vásárolsz egy részvényt akkor téged nem érdekelnek az Apple hosszú távú kilátásai, illetve az, hogy mekkora osztalékot fogsz kapni.

Te az Apple rövid távú árfolyamingadozásaiból próbálsz hasznot húzni.

A részvény ára rövid távon folyamatosan ingadozik fel-le, többek között a különböző hírek hatására. Kereskedőként ezeknek az mozgásoknak az irányát próbálod megjósolni.

Részvény befektetés vagy kereskedés: melyik jobb?

Nagyon fontos tisztában lenned, hogy melyik tevékenységet folytatod: kereskedsz vagy befektetsz. 

A kereskedés ugyanis jóval magasabb kockázattal jár, nyerhetsz nagyot is, de sokkal nagyobb a valószínűsége, hogy mindent elveszítesz. 

Gondolj csak bele!

A részvény kereskedés alapvetően egy “zéró összegű” játék. Minden egyes tranzakciónak van egy nyertese és egy vesztese. Kereskedőként tehát csakis akkor nyerhetsz, ha a másik fél veszít.

A probléma az, hogy a piac nagy részét az olyan intézményes befektetők teszik ki, mint a bankok, melyek nemcsak szakképzett kereskedők seregével, hanem milliárd dollár értékű algoritmusokkal és jóval több információval rendelkeznek, mint Te.

Amikor kereskedsz, akkor alapvetően ellenük fogadsz. 

Valóban úgy gondolod, hogy képes vagy őket konzisztensen megverni?

A válasz természetesen az, hogy nem! 

Több tanulmány is alátámasztja egyébként, hogy a kereskedők többsége veszít a tőzsdén.^{[6] [7] [8] [9]}

Ezzel szemben a részvény befektetés az egyik legjobb hosszú távú vagyonépítő stratégia. Befektetésed révén résztulajdont szerezhetsz különböző vállalatokban, melyek hosszú távon növekednek, és nyereséget termelnek a részvényesek számára. 

Én is a befektetések híve vagyok. Bár eleinte próbálkoztam kereskedéssel, hamar rájöttem, hogy esélyem sincs a bankok fölé kerekedni. Mára csakis passzív befektetéseim vannak, melyekkel hosszú távon építek vagyont. 

Mekkora hozamra számíthatsz? 

Ennek a kérdésnek a megválaszolására újra különbséget kell tennünk a rövid távú és hosszú távú hozamoktól, amit a részvényektől elvárhatunk.

Amint az fentebb láthattuk, rövid távon a piac fel-le ingadozik és emiatt teljesen kiszámíthatatlan:

Éppen ezért nem javasolt 10 évnél rövid időtávra részvényeket vásárolni.

Minél hosszabb az időtáv annál kiszámíthatóbbak a részvényhozamok.

Jól tükrözi ezt az alábbi grafikon, amely az S&P 500 részvényindex hozamának tartományait mutatja különböző időtávokon 1950 és 2019 között:

Ahogyan az az ábráról is látszik, történelmi adatok alapján egy éves időtávon belül a részvények hozamtartománya rendkívül széles, elérhettünk 47%-os hozamot, de elveszíthettük pénzünk 39%-át is. 

Az időtávunk növelésével a hozamtartomány egyre szűkül, és a részvények hozama egyre kiszámíthatóbbá válnak. 20 éves befektetési időtávval például a hozamtartomány mindössze 17% és 6% között van. Más szóval, függetlenül attól, hogy mikor kezdtünk el befektetni, ha legalább 20 éves időtávval rendelkeztünk 1950 és 2019 között, akkor biztosan pozitív hozamot értünk el. 

Ugyanezt támasztja alá az alábbi táblázat, amely azt mutatja, hogy adott időtávokon mekkora az esélye annak, hogy pozitív vagy negatív hozamot érünk el:

Láthatod, hogy az időtávunk növelésével annak valószínűsége is csökken, hogy pénzt veszítünk a részvényekkel. 1926 és 2020 között, ha legalább 20 évig tartottad a részvényeidet, akkor biztosan pozitív hozamra tettél szert. 

Na de mégis mennyi az annyi?

Történelmileg a részvények átlagosan 10%-os éves hozamot biztosítottak hosszú távon át. 3%-os inflációval számolva pedig kb. 7%-os reálhozamot.^[10] Ez persze nem azt jelenti, hogy minden egyes évben 10% volt a hozam, egyik évben lehet, hogy 30% volt, míg a másikban -15%. A 10% átlagos hozamot jelent. 

Ha például 1980-ben befektettél volna 1 000 dollárt az S&P 500-ba, akkor az mára közel 120 ezer dollárrá nőtte volna ki magát.^[11]

A későbbiekben azt a kérdést is megbeszéljük, hogy érdemese-e neked részvényekbe fektetni. 

A részvény befektetés kockázatai és ezek csökkentése

Nézzük a részvény befektetéssel járó főbb kockázatokat. 

1. A hozamok nem garantáltak

A kötvényekkel ellentétben a részvények hozama nem garantált. Hiába teljesített egy részvény jól a múltban, nincs garancia arra, hogy a jövőben is jól fog.

Bár különböző módszerek vannak a részvények elemzésére, senki nem tudja előre biztosan, hogy mekkora lesz egy adott részvény hozama.

Hogyan csökkenthető ez a kockázat?

• Egyedi részvények helyett fektess jól diverzifikált, indexkövető ETF-ekbe
• Részvények mellett fektess más eszközosztályokba is (pl.: kötvények, ingatlan)

2. Tőkeveszteség kockázata

Részvény befektetés során a tőkeveszteség kockázatával is kell számolnod.

Ez különösen igaz rövid távra, amikor a részvények árfolyama fel-le ingadozik. Megeshet, hogy ideiglenesen – de akár tartósabb időn át – kevesebbet fog érni a részvényeid ára, mint amit érte fizettél.

Egyedi részvényekkel a teljes befektetett tőkédet is elbukhatod véglegesen, például vállalati csőd esetén: 

Hogyan csökkenthető ez a kockázat?

• Diverzifikálj: egyedi részvények helyett fektess jól diverzifikált, indexkövető ETF-ekbe
• Csak akkor fektess részvényekbe, ha legalább 10 éves befektetési időtávval rendelkezel
• Fektess be hosszú távra: minél tovább tartod a részvényeidet, annál nagyobb az esélye, hogy pozitív hozamra teszel szert. Az előző fejezetben láthattuk, hogy ha történelmileg legalább 20 évig tartottad a papírjaidat, akkor garantáltan pozitív hozammal honoráltak téged  

3. Cégspecifikus kockázat

A cégspecifikus kockázat leginkább azokat a befektetőket érinti, akik egyedi részvényekbe fektetnek be.

Ha például egy olyan vállalatba fektetsz be, amely a vártnál kevesebb nyereséget termel, akkor részvényesként pénzt veszíthetsz.

Sőt, még ha a cég jelen pillanatban nagyszerű teljesítményről is számol be, azonban növekedése és jövőbeni kilátásai nem elég vonzóak, akkor a papír árfolyama esni fog.

Továbbá minden olyan hír, amely releváns a cég számára a részvényárfolyam zuhanásához vezethet. Ilyen lehet például az osztalékok csökkentése, a cég hitelminősítésének leértékelése, csalások, természeti katasztrófák, új regulációk bevezetése, versenytársakkal kapcsolatos hírek, szektorfejlemények, negyedéves gyorsjelentések, amelyek mind hatással lehetnek a cég értékére. 

Jó példa erre a Netflix. A cég árfolyama 2022 áprilisában 39%-ot zuhant, miután a cég arról számolt be, hogy a pandémia alatt látott felhasználók számának megugrása elhalványult:

Extrém – de nem feltétlenül ritka – esetekben a vállalatok csődöt is jelenthetnek, és az árfolyam nullára zuhanhat. Ekkor nagy valószínűséggel minden pénzed elveszíted.

A Wirecard, Enron és a Lehman Brothers részvényesek biztosan tudnának erről mesélni! 

Hogyan csökkenthető ez a kockázat?

• Egyedi részvények helyett építs fel egy jól diverzifikált részvényportfóliót 
• Fektess indexkövető ETF-ekbe. Ha például egy több száz vállalat részvényéből álló ETF-be fektetsz be, akkor elképzelhetetlen, hogy az összes cég egyszerre csődbe megy. 1-2 cég természetesen csődbe mehet, viszont mivel több száz vállalat van a portfóliódban, ezek nem lesznek nagy hatással a vagyonodra 

4. Piaci kockázat

A részvény árfolyamát különböző gazdasági és politikai tényezők is befolyásolhatják.

A piaci kockázat általában egy adott piachoz kapcsolódó kockázatra utal, mely az adott szegmens vagy iparág gazdasági, földrajzi, politikai, társadalmi vagy egyéb tényezőiből fakad.

Piaci kockázatnak számítanak a gazdasági válságok, a kamatemelések, az infláció emelkedése vagy új piaci szabályozások bevezetése. 

Gondolj csak a légitársaságokra a 2020-as pandémia idején. A lezárások ellehetetlenítették a légitársaságokat, ez pedig a részvényárfolyamaikon is meglátszott:

Hogyan csökkenthető ez a kockázat?

• Diverzifikálj: egyetlen iparág, szektor, ország vagy régió helyett fektess többe
• Fontos megjegyeznem, hogy a piaci kockázat nem minden esetben diverzifikálható. A 2008-2009-es válság például a piac egészét érintette, minden szektort és országot kivétel nélkül

5. Likviditási kockázat

A likviditás rendkívül fontos a részvények vétele és eladása során. Minél likvidebb a részvény, annál könnyebben tudod eladni a részvényeidet anélkül, hogy a tranzakciódnak árfelhajtó hatása lenne.

Mivel minden ügyletnek egy vevője és eladója van, ezért csak úgy tudsz egy papírt eladni, ha találsz vevőt rá.

Fontos tudnod, hogy számottevő azon részvények száma, amelyek nem biztosítanak megfelelő likviditást. Ez jellemzően kisebb cégek papírjaira jellemző, de nevesebb részvényeknél is előfordulhat, ha a tőzsdei forgalom adott piaci események hatására csökken (vagy teljesen eltűnik).

Hogyan csökkenthető ez a kockázat?

• Diverzifikálj: kis vállalatok mellett, fektess nagyokba is
• Fektess jól diverzifikált ETF-ekbe
• Nézd meg a részvény tőzsdei forgalmát (likviditását) vásárlás előtt 

Miért érdemes részvényekbe fektetned?

A részvény befektetéssel járó kockázatok miatt sokan egyáltalán nem fektetnek részvényekbe. Sokszor lehet hallani laikusoktól, hogy a részvény befektetés egyenlő a szerencsejátékkal.

Az igazság nem állhatna ettől távolabb!

Részvény befektetés során a kockázatok felmérhetőek, és különböző módon tudjuk ezeket kezelni, ezáltal pedig jelentősen csökkenthetjük a kockázatokat.

Ettől függetlenül a részvény befektetés kétségtelenül kockázattal jár, megvan az esélye, hogy (ideiglenesen) elveszíted a pénzed egy részét.

De tudod mit?

Ha a párnád alatt tartod a pénzedet, akkor az infláció miatt garantáltan veszíteni fogsz és nem is keveset:

Sőt, ha a részvényeket más befektetésekhez – konkrétan kötvényekhez (BONDS), kincstárjegyekhez (BILLS) vagy aranyhoz (GOLD) – hasonlítjuk, akkor jól látszik, hogy miért a részvények a preferált eszközök: 

Ha tehát el szeretnéd kerülni a pénzed infláció miatt bekövetkező értékcsökkenését, és a vagyonodat is gyarapítanád, akkor a részvények jelentik továbbra is erre a célra az egyik legjobb befektetési lehetőséget. 

Kapcsolódó bejegyzés: Mibe fektessem a pénzem?

1. Kereskedés (trading)

A köznyelvben ezt nevezzük tőzsdézésnek, sokan tévesen emlegetik befektetésnek. Én spekulációnak nevezném, mintsem befektetésnek.

A kereskedőket nem érdekli a vállalat hosszú távú potenciálja, ők inkább a rövid távú ár-ingadózásokból próbálnak hasznos húzni. Ehhez különböző grafikonokat elemeznek annak érdekében, hogy kitalálják merre fog elmozdulni a piac, és gyors profitra tegyenek szert.

A probléma az, hogy a rövid távú ármozgásokat rendkívül nehéz eltalálni. Kisbefektetőként nagy bankokkal versenyzünk, melyek szakképzett alkalmazottjai és milliárd dolláros befektetései révén nagyobb eséllyel kerekednek felettünk.

Ahogy azt fentebb láthattuk, több tanulmány is kimutatta, hogy a kereskedők többsége veszít a tőzsdén. 

2. Növekedési részvényekre fókuszáló befektetés (growth investing)

Ennél a befektetési stratégiánál a befektetők olyan vállalatok részvényeit próbálják kiválasztani, melyek jelentős növekedési potenciállal rendelkeznek.

Ezek jellemzően fiatal cégek, amelyek kevésbé nyereségesek – sőt, legtöbb esetben veszteséget termelnek –, de a jövőben várhatóan profitábilissá válnak.

Gondolj csak az Apple vagy Amazonra. 

Ha ezekbe a részvényekbe fektettél volna a 90-es évek végén – előre látva az elkövetkező 20 évi szenzációs növekedésüket –, akkor mostanra jelentős hozamra tehettél volna szert:

Mára azonban az Apple már egy jól megalapozott vállalattá nőtte ki magát, így hasonló növekedést a befektetők jövőben nem várnak.

A növekedési részvényekre koncentráló befektetők alapvetően korunk következő Apple-jét és Amazon-ját igyekeznek megtalálni. 

3. Értékalapú befektetés (value investing)

Az értékalapú befektetők a vállalat “belső” értékét (instrinsic value) próbálják meghatározni a cég minden aspektusának megvizsgálása által. 

Ehhez többek között a vállalat múltbeli eredményeit, vetélytársait, az iparág potenciálját, illetve a gazdaság várható növekedését elemzik, amelyek alapján a cég jövőbeni pénztermelő képességét próbálják megbecsülni. 

Elemzésük eredményeként a vállalat prognosztizált értékét a részvény aktuális árához hasonlítják, és csak azokat a részvényeket vásárolják meg, melyek valódi értékükhöz képest alul vannak értékelve (értsd: aktuális árfolyamuk az értékalapú befektetők által becsült célárfolyam alatt van).

4. Osztalék alapú befektetés (dividend investing)

Hasonlóan az értékalapú befektetéshez, az osztalék alapú befektetők a vállalat eredményességére és pénztermelő képességére helyezik a hangsúlyt.

A különbség az, hogy az osztalék alapú befektetők ún. olyan osztalékfizető részvényeket próbálnak kiválasztani, melyek várhatóan a legnagyobb (és legbiztosabb) osztalékot fogják fizetni. 

Ezek jellemzően jól megalapozott vállalatok – blue-chip vállalatok –, melyek stabil pénzáramlást biztosítanak és alacsony növekedési potenciállal rendelkeznek, éppen ezért a nyereség nagy részét osztalék formájában kifizetik a részvényeseknek. 

5. Passzív befektetés (passive / index investing)

Amikor részvényt szeretnél vásárolni alapvetően két lehetőség áll előtted:

1. Egyedi részvényeket vásárolhatsz
   • Lehetőséged van olyan egyedi részvényeket vásárolni, mint az Apple, Tesla, OTP Bank, MOL Group 
   • Ezekből akár egy saját kezűleg felépített portfóliót is összeállíthatsz (ami a diverzifikáció miatt erősen javasolt)
2. Megvásárolhatod a teljes piacot
   • Erre az indexkövető ETF-ek (Exchange Traded Fund) – magyarul Tőzsdén Jegyzett Befektetési Alapok – adnak lehetőséget
   • Ezek lényegében olyan részvénykosarak, amely által egyszerre több száz vagy akár ezer vállalat részvényét tulajdonosa lehetsz
   • Egy S&P 500 ETF vásárlása esetén például az 500 legnagyobb amerikai vállalatban (pl.: Apple, Tesla, Facebook, Google Amazon) szerezhetsz résztulajdont, a cikk írásának pillanatában (2022. április) mindössze 77 euróért
   • A passzív stratégia lényege, hogy az egyedi részvények kiválasztása helyett megvásároljuk a teljes piacot (értsd: egy adott piacon elérhető összes részvényt)

Nézzük meg ezeket közelebbről. Vegyük példaként az S&P 500-at.

Ha úgy döntesz, hogy egyedi részvényeket vásárolsz, akkor lényegében azt mondod, hogy az 500 vállalat közül te képes vagy kiválasztani a legjobbakat, ezáltal pedig nagyobb hozamot érsz el, mint a piaci átlag.

Különben miért töltenél naponta több órát részvények elemzésével? 

Ezzel csak egyetlen probléma van: a legjobb részvények kiválasztása szinte lehetetlen, több tanulmány is kimutatta, hogy erre a szakemberek többsége sem képes – tulajdonképpen alulteljesítik a piacot.  

Na most, ha azok a szakemberek, akik napjaik nagy részét részvények elemzésével töltik, nem képesek kiválasztani a legjobb részvényeket, miből gondolod, hogy te képes leszel rá? 

Nekem is ez a szakmám. Nap mint nap, cégeket elemzek, mégsem gondolom, hogy képes vagyok a piaci átlagnál magasabb hozamot elérni. 

Éppen ezért részvényportfólióm kizárólag indexkövető ETF-ekből tevődik össze, amelyek által egy alacsony költségű, jól diverzifikált portfólió tulajdonosa vagyok. Ráadásul egyáltalán nem kell foglalkoznom a portfóliómmal, ezért is nevezik passzív befektetéseknek. 

Egy jól diverzifikált portfólió összeállítása (ami erősen javasolt) egyedi részvények esetén nemcsak számottevő szaktudást és időt igényel, de jelentős tőkét is. 

De nem muszáj nekem hinned. Nézd csak meg hogyan vélekedik az indexkövető ETF-ekről Warren Buffett, minden idők egyik legsikeresebb befektetője:

„A befektetők többségének egy alacsony költségű indexkövető alap jelenti a legészszerűbb tőkebefektetést. Azáltal, hogy időszakosan befektet egy indexkövető alapba, a laikus befektető valójában felül tudja teljesíteni a legtöbb befektetési szakembert.”

– Warren Buffett

A részvény befektetés folyamata lépésről lépésre

1. Döntsd el hogyan szeretnél részvényekbe fektetni

Különbözőféleképpen fektethetsz részvényekbe. Az első és legfontosabb, hogy eldöntsd melyik út legvonzóbb és legalkalmasabb számodra.

Íme az első fontos kérdés, amit meg kell válaszolnod: Te magad szeretnéd befektetni a pénzed és felépíteni a befektetési portfóliódat, vagy inkább szakemberekre bíznád ezt?

“Szakemberekre akarom bízni a befektetéseimet”

Ez a módszer jó választás lehet azok számára, akik minél hamarabb el szeretnének kezdeni befektetni, és inkább nem bajlódnának a befektetéseikkel. Szintén jó választás, ha nem rendelkezel befektetői tudással, és nem is szeretnél a befektetésekről tanulni. 

“Én magam akarom befektetni a pénzemet és felépíteni a portfóliómat”

Ez a módszer kiváló választás azok számára, akik már rendelkeznek befektetői tudással, és hajlandóak időt áldozni befektetési portfóliójuk kialakítására és kezelésére. 

A választásod többek között nagyban meghatározza, hogy milyen értékpapírszámlát nyitasz a következő lépésben.

2. Nyiss értékpapírszámlát egy befektetési szolgáltatónál

Nézzük milyen lehetőségek közül választhatsz. 

2.1 Ha szakemberekre szeretnéd bízni a befektetéseidet

Ha úgy döntöttél, hogy nem szeretnél bajlódni a befektetéseiddel és inkább másra bíznád ezt a feladatot, akkor két fő opció közül választhatsz:

A) Részvény befektetés befektetési alapokon keresztül

Akkor javasolt befektetési alapokat választanod, ha: 

• befektetéseidet szakemberekre (alapkezelőkre) szeretnéd bízni, akik a te beavatkozásod nélkül elemeznek különböző részvényeket, és ez alapján állítanak össze egy egyedi részvényekből álló portfóliót
• az aktív befektetéseket preferálod a passzív, indexkövető befektetésekkel szemben 
• hajlandó vagy rendkívül magas díjakat fizetni a piaci átlagnál magasabb hozam elérésének reményében még annak tudatában is, hogy ezek a szakemberek általában alulteljesítik a piacot (értsd: a piaci hozamnál alacsonyabb hozamot érnek el)

B) Részvény befektetés robottanácsadókon keresztül

Akkor javasolt robottanácsadókat választanod, ha: 

• személyre szabott passzív befektetési portfóliót szeretnél, melyet a robottanácsadók néhány kérdésre adott válasz alapján automatizált módon összeállítanak neked 
• ha indexkövető ETF-ekbe szeretnél befektetni, amelyek történelmileg magasabb hozamot értek el,mint a befektetési alapok 
• a hagyományos befektetési alapokhoz képest alacsonyabb költségek mellett szeretnél befektetni 
• ha kis összegeket szeretnél (rendszeresen) befektetni tranzakciós díjak nélkül (akár havi 10 000 forintot is)

Magyarország – és régiónk – legnépszerűbb robottanácsadójáról készítettem egy átfogó cikket: Finax passzív befektetés 

2.2 Ha Te magad fektetnéd be a pénzedet

Ha Te magad fektetnél részvényekbe, akkor szükséged lesz egy közvetítőre, aki hozzáférést biztosít a tőzsdékhez, kisbefektetőként ugyanis nincs lehetőséged közvetlenül a cégtől vagy a tőzsdéről vásárolni.

A közvetítők szerepét a bankok és a brókercégek töltik be, melyeknél egyedi részvényeket és ETF-eket is vásárolhatsz.

Ma már számos magyar és külföldi online brókercég közül választhatsz, a döntés nagyban az igényeidtől és a befektetési stratégiádtól függ. 

Íme néhány fontosabb szempont, amit érdemes figyelembe venni brókercég kiválasztásakor: 

• Milyen piacok és tőzsdék érhetőek el a brókernél? Ez határozza meg, hogy milyen papírokhoz férsz majd hozza (pl.: amerikai részvények, Budapesti Értéktőzsdén jegyzett cégek papírjai stb.)
• Milyen és mekkora költségekkel dolgozik az adott bróker? Érdemes figyelembe venni a számlanyitási és számlavezetési költségeket, a tranzakciós díjakat és egyéb felmerülő költségeket.
• Elérhető-e a TBSZ számla? Ez adózás szempontjából fontos szempont lehet.
• Milyen befektetővédelemmel rendelkezik a bróker? A tőkéd biztonságának tekintetében fontos tényező. 
• Rendelkezik-e magyar ügyfélszolgálattal? Azok számára lehet igazán fontos szempont, akik nem beszélnek angolul.

3. Döntsd el, hogy mibe szeretnél befektetni 

Ha sikerült értékpapírszámlát nyitnod, akkor el kell döntened, hogy mibe szeretnél befektetni.

Ha szakemberekre bízod a befektetéseidet

Ha befektetési alapokon vagy robottanácsadókon keresztül fektetsz be, akkor egyszerű dolgod van. Ezek ugyanis leveszik a terhet a válladról, és ők maguk összeállítanak neked egy befektetési portfóliót.

Ha például robottanácsadón keresztül fektetsz be, akkor általában először egy online kérdőívet kell kitöltened, amely során a robottanácsadó információt gyűjt a (pénzügyi) céljaidról, a tudásodról, az anyagi helyzetedről, a kockázatvállalási hajlandóságodról és a befektetési időtávodról is. A megadott adatok alapján egy személyre szabott ETF-ekből álló portfóliót állít össze számodra.

Ha Te magad fekteted be a pénzedet

Ha úgy döntöttél, hogy te magad állítod össze a befektetési portfóliódat, akkor minden egyes befektetési döntés a te kezedben van, mint például az egyedi eszközök kiválasztása.

Kétféleképpen közelítheted meg ezt:

A) Aktív befektetés: egyedi részvényekből álló portfólió összeállítása

Csakis akkor fektess egyedi részvényekbe, ha:

• Kellő idővel és szaktudással rendelkezel ahhoz, hogy te magad elemezz különböző részvényeket, azok versenytársait, az iparágat, amelyben jelen vannak, és nyomon kövesd a gazdasági fejleményeket 
• Saját magad szeretnéd összeállítani a befektetési portfóliód, és majd ezt kellő időráfordítással kezelni is

Ahogy arról a harmadik fejezetben is beszéltünk, a szakemberek többsége nem képes kiválasztani a legjobb részvényeket, így nagy a valószínűsége, hogy te sem tudod. 

B) Passzív befektetés: passzív, indexkövető ETF-(ek)ből álló portfólió

Lehetőséged van passzív, indexkövető ETF-eken keresztül is részvényekbe fektetni. Egy ETF lényegében egy részvényekből álló eszközkosár, amely egy adott piaci részvényindex – pl.: S&P 500 – teljesítményét követik nyomon.

Több kutatás is alátámasztja, hogy a passzív alapok felülteljesítik az aktív alapokat, főként az alacsony költségük miatt. 

Azoknak javasolt passzív, indexkövető ETF-ekbe fektetni, akik:

• Nem rendelkeznek kellő szakmai tudással és idővel az egyedi részvények elemzéséhez és kiválasztásához
• Aki alacsony költségek mellett szeretne összeállítani egy több száz vagy akár ezer részvényből álló portfóliót
• Aki garantáltan el szeretné érni a piaci hozamot

Jelenleg saját portfólióm is pusztán indexkövető ETF-ekből áll.

4. Döntsd el, hogy mennyit szeretnél befektetni és vásárold meg az első részvényedet 

Mennyit érdemes részvényekbe fektetned?

Egyértelmű választ természetesen erre nem tudok adni, hiszen ahány ember, annyiféle cél és anyagi helyzet.

Az általános válasz azonban az, hogy amennyit csak tudsz. A kulcs a vagyonépítéshez a folyamatos rendszerességgel történő befektetés:

A brókereknél általában nincsen minimum befektetési követelmény, így egyetlen egy részvénnyel vagy ETF-el is elkezdhetsz befektetni.

Gyakran felmerül a kérdés, hogy kis összegekkel is érdemes-e elkezdeni befektetni?

A válasz az, hogy igen. Egyrészt tapasztalatszerzés szempontjából is fontos, másrészt pedig kis összegekből is jelentős vagyont lehet felhalmozni a kamatos kamat erejének köszönhetően.

Kis összegű befektetéseknél azonban érdemes körültekintőnek lenned a tranzakciós költségekkel, a hagyományos brókercégek többsége ugyanis ellehetetleníti a befektetést.

Ekkor érdemes megfontolni egy olyan robottanácsadót, mint a Finax.

A részvényvásárlás konkrét folyamatát ebben a cikkben mutatom be: Részvény vásárlás

5. Kövesd nyomon a portfóliódat 

Minden portfólió – mint egy jó autó, amely karban van tartva és jól működik – rendszeres odafigyelést igényel.

Hogyha befektetési alapon vagy robottanácsadón keresztül fektettél be, akkor a szakemberek és/vagy az algoritmusok elvégzik helyetted a portfólió karbantartását is, így azon kívül, hogy időnként ránézel a portfóliód alakulására, más dolgod nincs.

Ha viszont Te magad állítottad össze a portfóliódat, akkor érdemes több figyelmet fordítanod erre. Semmiképp sem szükséges naponta / hetente / havonta figyelgetned – sőt, a legjobb, ha megfeledkezel róla –, de legalább félévente érdemes megnézed, hogy hol is tartasz a kezdetleges allokációdhoz képest.

Meglehet, hogy az egyik befektetésed jobban teljesít a másiknál, ezért a portfóliód feloszlása – például kötvények és részvények között – változott. Ilyenkor újra kell egyensúlyoznod a portfóliód a befektetési tervedben felállított célok alapján.

De az is megeshet, hogy időközben változott a kockázatvállalási hajlandóságod, és emiatt változtatni szeretnél az eszközallokációdon.