Mi az a kriptovaluta? | Kriptopénz útmutató kezdőknek (2023)

Mi az a kriptovaluta, kriptopénz? Mi az bitcoin, és mi a blockchain jelentése? Hogyan történik a kriptovaluta befektetés? Ha téged is foglalkoztatnak ezek a kérdések, akkor jó helyen vagy! Ebben a cikkben – egyszerűen elmagyarázva – bemutatok mindent, amit kezdőként a kriptokról érdemes tudnod.

A kriptovaluták térhódítása töretlen. Az utóbbi években még az is sokat hallhatott róla, akit egyébként elkerülnek a gazdasági hírek. 

Számtalan olyan sikertörténetről olvashattál, amelyben hétköznapi emberek egyik napról a másikra dollármilliomossá váltak kriptovaluta befektetéseiknek köszönhetően. Emiatt egyre többen szeretnék kipróbálni magukat ebben a világban.

Az emberek többsége azonban nincs tisztában az eszköz működésével és kockázataival.

Ez nem is véletlen, hiszen a kriptok világa igencsak összetett, az interneten fellelhető információtengerben pedig könnyű elveszni.

Ebből kifolyólag sokáig én is távol tartottam magam a kriptok világától. Végül több száz órát töltöttem különböző blogokon, fórumokon és YouTube-videókon míg megértettem miről is van szó.

Ahogy egyre jobban beleástam magam a témába, úgy egyre nagyobb potenciált láttam a mögöttes technológiában, a blokkláncban. 2021 elején ezért én is kipróbáltam magam ebben a világban.  

Bár még messze vagyunk attól, hogy a sarki kisboltban bitcoinnal fizethessünk a 20 deka felvágottért, a kripto egyre közeledik ahhoz, hogy egy napon életünk szerves részévé váljon.

Nézzük miről is van szó!

Vélemény! Nem értek egyet azokkal, akik szerint a kriptok jelentik a legjobb utat a meggazdagodáshoz, és nem is gondolom, hogy megtakarításaid nagy részét kriptoban kellene tartanod. Az én befektetési portfólióm csak kis részét teszik ki a kriptok. Vagyonom nem több, mint 10%-át fektetem kriptokba, és spekulatív eszközökként kezelem.

Mi az a kriptovaluta?

A kriptovaluta – vagy kripto, kriptopénz, kriptodeviza – egy olyan decentralizált digitális eszköz, mely képes fizetőeszközként funkcionálni. A kriptovaluta jelentése angolul cryptocurrency.

Ahogy az a nevéből is látszik a tranzakciók biztonsága érdekében kriptográfiát használ.

A kriptovaluta a 21. század új pénze, ami kizárólag a virtuális térben létezik. A hagyományos valutákkal ellentétben a kriptot nem szabályozza semmilyen központi szervezet (állam vagy jegybank).

Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy semmilyen intézmény nem dönt a kriptovaluták kibocsátásáról, ahogyan a csalások kivizsgálásáról sem.

A számlavezetés ehelyett decentralizált, és meg van osztva a kriptot használók között az interneten keresztül. Ha ez számodra most még zavaros, akkor ne aggódj, lentebb kiterünk erre. 

Egy ilyen pénz számos előnnyel rendelkezik a hagyományos (FIAT) pénzhez képest. Ez az egyik oka annak, hogy a legtöbb bank és állam ellenzi a kriptovaluták szélesebb elterjedését és adaptálását. 

A kripto ugyanis kiveszi az irányítást az olyan centralizált intézmények kezéből, mint a kormányok vagy jegybankok.

Kriptovalutával különböző termékekért és szolgáltatásokért is fizethetsz, azonban a legtöbb ember egyelőre befektetési céllal tartja őket, éppúgy, mint a részvényeket vagy a kötvényeket [2].

Fontos megjegyezni, hogy bár a kripto tranzakciók során valóban anonim maradsz, egyedi azonosító számmal mindenki rendelkezik. Minden bitcoinnak és tranzakciónak is külön azonosítója van, ilyen értelemben pedig nem is igazán különbözik a hagyományos pénzektől, hiszen minden bankjegyen megtalálható egy egyedi számsor. 

Nézz csak meg egyet közelebbről.

A cikk írásának pillanatában több, mint 17 000 különböző kripto van a világon [3]. Mint ahogy fentebb megnéztük, több évtizedes múltra nyúlnak vissza a legelső próbálkozások hasonló eszközök létrehozására. 

Satoshi Nakamoto és a Bitcoin története

A legelsőnek vélt kriptovaluta, a Bitcoin, 2009-ben lett kifejlesztve egy Satoshi Nakamoto álnevet használó programozó által [4].

2008 novemberében a Cryptography Mailing Listen-en Satoshi egy tanulmányt tett közzé Bitcoin: „A Peer-to-Peer Electronic Cash System címen” [5].

2009-ben többedmagával együtt kiadta a Bitcoin első verzióját, 2010-től kezdve azonban egyre kevésbé volt aktív tagja a tervezőcsapatnak. 2011-ben azt nyilatkozta, hogy már más dolgokkal foglalkozik.

Satoshi kilétét homály fedi, ügyelt rá, hogy személyes információk ne kerüljenek ki róla. Számítások szerint a maximálisan kibányászható 21 millió bitcoinból 1 millió az ő birtokában van. 

Sokak szerint Craig Steven Wright, egy ausztrál informatikus és vállalkozó áll a Satoshi Nakamoto álnév mögött, azonban máig nem sikerült ezt bebizonyítani. 

Az azonban tény, hogy sokakat izgat az a kérdés, hogy ki áll ennek a forradalmi technológiának akifejlesztése mögött, olyannyira, hogy a világon elsőként Budapesten emeltek szobrot Satoshiról 2021-ben, méghozzá a Duna partján [6]:

Kanyarodjunk vissza azonban a bitcoin történetéhez. A legelső bitcoin tranzakció 2010 május 22-én történt meg, amikor is egy floridai pizzériából 2 db pizzát rendeltek 10 000 BTC (bitcoin rövidítése) ellenében. 

Ez az összeg 2022. február 20-án valamivel több, mint 12 millió forintot ér. 

Ez lehetett a világ egyik legdrágább pizzája! 

Később arról lett ismeretes, hogy a dark weben előszeretettel fizettek vele illegális tevékenységekért, többek között drogkereskedelemért. A 2010-es évek közepe felé aztán fokozatosan kezdte elfogadni fizetési módként egyre több vállalkozás.

2017-2018 környékén indult be igazán a bitcoin-őrület, amikor 1-2 hónap alatt többszörösére emelkedett az árfolyama. 2021 végén 21 millió forintot is ért egyetlen darab BTC, azonban az erős árfolyamingadozás miatt egyik napról a másikra hatalmasat tud változni az értéke. 

Miért örvendenek akkora népszerűségnek a kriptok?

Az első és legkézenfekvőbb ok a gyors meggazdagodás lehetősége, amiről valóban számtalan példát láthattunk az elmúlt évek során.

Számtalan kriptovaluta esetén tapasztalhattuk, hogy ha szerencsés volt valaki és jó időben vásárolt be, akkor elég gyorsan sokszorosára növelhette a befektetett vagyonát.

Példaként, ha valaki 2016 elején bitcoinba fektetett 1 000 eurót és soha nem adott el ebből, akkor mostanra 97 000 eurója van.

Aki pedig 2021 elején fektetett be 1 000 eurót Elon Musk „kedvenc” kriptojába – a Dogecoinba – az 2021 májusára  60 000 euróval többet láthatott a számláján:

Sokan pedig elég buták bátrak voltak, hogy a teljes megtakarításukat kriptoba rakják. Emiatt pedig nagyon sok hétköznapi ember dollármilliomossá vált hetek, napok vagy akár percek alatt.

Persze azokról a történetekről, amikor az emberek elbukták minden pénzüket kevesebbet hallani, de érdemes tudni, hogy ezekből sincs hiány. 

A szokatlan növekedés okaiba most nem mennék bele, hiszen ez külön cikket érdemelne meg, a kriptok körüli hype azonban kétségtelenül az okok egyikének tudósítható.

Ez a hype többek között az alábbi úriembernek is köszönhető, aki előszeretettel tweetelt kedvenc kriptojairól:

A kript őrületet természetesen nagyon sokan szeretnék kihasználni, hiszen részvények esetén ritkán látunk ekkora árfolyam-növekedést.

Általában nem nehéz kriptoba fektetni, ami szintén fontos szempont a kisbefektetők számára. 

Ezen felül pedig egyfajta szembefordulásként is értelmezhető a kriptok népszerűsége, a kormányok és bankok ugyanis (egyelőre) nem igazán tudják szabályozni azt, így kontrollt sem tudnak felette gyakorolni. 

Na és persze nem maradhat szó nélkül a kriptok mögöttes technológiája – a blokklánc – által hozott technológiai fejlődés.

Centralizált vs decentralizált hálózatok

Mint fentebb láttuk, az egyik jelentős különbség a hagyományos valuták, és a kriptovaluták között, hogy utóbbinak decentralizált jellege. 

De mi a különbség a centralizált és decentralizált rendszerek között?

Centralizált hálózatok esetén egyetlen központi szereplő rendelkezik kontrollal a rendszer felett. Az információk / adatok egy központi szerveren vannak tárolva.

Ilyen értelemben minden felhasználónak meg kell bíznia ebben a szereplőben, annak döntéseiben, működésében. Ha kedvezőtlenül dönt, vagy nem hatékony a működése, esetleg meghibásodik, az minden felhasználóra kihatással van.

Biztosan el tudsz képzelni néhány példát centralizált hálózatra, hiszen a legtöbb mai intézményünk így működik. 

Ha belegondolsz, az előbb említett bankrendszer is centralizálva működik, hiszen az állam és a jegybank központi szereplőkként működnek, és mindenkit érintenek az ezen intézmények döntései. 

A jegybanki alapkamat emelése például kihatással van a hitelek kamatszintjére.

Decentralizált hálózatban nincs ilyen központi autoritás, hiszen az adatok egy elosztott szerveren vannak tárolva. A felhasználóknak nem kell bizalmat szavazniuk egy ilyen intézménynek, nincsenek kitéve annak meghibásodásának. 

Gondoljunk csak bele, mi történik, ha egy banknak leáll az átutalási rendszere. 

Mindezek mellett decentralizált rendszerben jóval kisebb a cenzúra, és a jogtalan előnyben részesítés is.

Egy decentralizált rendszert azonban nehezebb lehet elképzelned. Ehhez érdemes segítségül vennünk a peer-to-peer network fogalmát. 

Ez azt jelenti, hogy több számítógép közvetlenül össze van kapcsolva egymással, és ezek között történik adatátvitel mindenféle köztes szerver nélkül.

Jó eséllyel ismerős számodra is a torrentezés fogalma. 

Hogy jön ez ide? 

A torrent szintén egy peer-to-peer network, hiszen a számítógépek között közvetlen történik meg az adatátvitel. Ha letöltesz egy torrentet, azt valaki más gépéről szeded le. 

Nem véletlen, hogy a legtöbb oldal kötelezővé teszi, hogy minden letöltött torrent valamekkora részét vissza kell töltened, különben büntetést kapsz az oldaltól.

A lényeg esetünkben azonban az, hogy itt sincs semmilyen központi rendszer, az egyes számítógépek egymáshoz csatlakozva alkotnak rendszert, ami a blokklánc technológia alapja.

A blokklánc (blockchain) technológia

A blockchain jelentése blokklánc. Ez az a technológia, amely lehetővé teszi a kriptovaluták létezését, ez a működésüknek az alapja.

A blokklánc lényegében egy olyan decentralizált, több ezer számítógép csomópontján működő adatbázis, amelybe a tranzakciókat rögzítik. Ezeket a tranzakciókat több különálló számítógép végzi el, és hitelesíti.

Úgy kell elképzelni, mint egy digitális könyvet, ami meg van osztva a világ sok-sok számítógépe között, és ahová mindennap feljegyezik az aktuális tranzakciókat [6]. 

A tranzakciókat ún. blokkokba rögzítik be. A blokkok lényegében az alábbi információt tartalmazzák:

• Pisti X összegű kriptovalutát küldött Robinak 
• Tamás Y összegű kriptovalutát kapott Julcsitól 

Nyilvánvalóan ezek az információk azonosítók és kódok formájában kerülnek rögzítésre, de a lényeget érted. 

Ahogy a névből is kitűnik, a blokklánc tulajdonképpen egy egymáshoz kapcsolódó blokkok sorozata, ahol minden blokkhoz több különböző tranzakció tartozik [7].

A fentebb említett könyvben minden lap hasonló egy blokkhoz, a teljes könyv pedig maga a blokklánc. A blokkok egy-egy hivatkozást tartalmaznak az őket megelőző blokkra. Az egyes blokkok együtt pedig egy láncot alkotnak, mindegyikük az őt megelőzőre hivatkozva [8].

A tranzakciók ellenőrzése és érvényesítése: a konszenzus szerepe

Minden új blokk egy ellenőrzésen megy keresztül, mielőtt érvényesítve lenne. Az ellenőrzés során az online főkönyv (angolul: ledger) tartalmát mindenkinek hitelesítenie kell, aki a hálózatban szerepel (azaz rendelkezik másolattal a főkönyvről). 

Erre azért van szükség, hogy a csalásokat el lehessen kerülni, vagyis ne lehessen nem létező átutalási történelmet létrehozni.

Itt jön képbe a konszenzus mechanizmusa, amely a hibák és csalások ellen hivatott megvédeni a felhasználókat, és amely lehetővé teszi a központi autoritás nélküli működést.

Ez tulajdonképpen azt a mögöttes számítási módszert jelenti, ami az egyes blokkokat hitelesíti [9]. Alapvetően Proof-of-Work (PoW) és Proof-of-Stake (PoS) módszerek léteznek, melyekről később fogok beszélni.

Blokklánc példák a működése megértésének érdekében

Ahhoz, hogy megértsük a blokklánc működését, először érdemes néhány konkrét példát megnéznünk.

Példa 1

Nézzük Jonhny Harris szuper példáját! Köszönet érte neki! Ez volt az egyik példa, amely számomra segített megérteni a kriptovaluták működését.

 Mondjuk azt, hogy megéheztem, és (a 12 millió BTC-s rendelés által inspirálva) szeretnék egy pizzát venni az egyik barátomtól, Noémitől, akinek egy pizzázója van.  

Noémi 1 000 forintot kér el tőlem egy szelet pizzáért cserébe.   

Mikor lehúzom a bankkártyámat a terminálon, a bankom (OTP Bank) kap egy értesítést, hogy utaljon át 1 000 forintot az én számlámról Noémi számlájára, amely a Raiffeisennél van. 

A bankok lényegében hasonló tranzakciókat bonyolítanak le egész nap, ezeket pedig rögzítik, ami alapján ki tudják számítani az egyenlegedet: 

Tehát amikor lehúzom a bankkártyámat Noémi terminálján, akkor a bank automatikusan ellenőrzi, hogy az összes korábbi tranzakcióm alapján szükséges egyenleggel rendelkezem-e a pizza megvásárlásához. 

Ha mondjuk 125 000 forint az így kapott egyenlegem, akkor a bank jóváhagyja a tranzakciómat, így sikeresen megvehetem a pizzát. 

A bankom pedig újra kivonja ezt az összeget a számlámon található teljes pénzösszegből, így végül 124 000 forintom marad. 

Noémi bankja ugyanezt csinálja.  

Ha mondjuk eddig 200 000 forintja volt, akkor a bankja jóváírja az ő számlájára, így már 201 000 forintja van. 

Ez világos eddig! 

A példa szerint pedig, mivel nem kézpénzzel fizettem, csupán a számok változnak a két számlán. 

Ebből kifolyólag is látszik, hogy a tranzakciók biztonságos lebonyolítása érdekében mennyire is fontos, hogy a bankok helyesen rögzítsék a tranzakciókat.  

Mi pedig megbízunk a bankokban, hogy ezt helyesen is teszik. Na de mi a helyzet akkor, ha kriptoval szeretnék fizetni ugyanezért a pizzáért?  

Tegyük fel, hogy ebben az esetben egy bitcoint kell fizetnem azért az egy szelet pizzáért.  

Ha megkezdem a tranzakciót, a bank helyét valami más veszi át.  

Méghozzá a blokklánc. 

Ez a tranzakció egy online megtalálható, nyilvános főkönyvön (ledger) / adatbázison fog megjelenni, amely sok százezer független ember számítógépén fut egyszerre, akik nyomon követnek minden tranzakciót.  

Ezen a listán, vagy láncon, tehát az összes bitcoinnal elvégzett tranzakció látható lesz, bezárólag a legeslegelső tranzakcióig.  

Hogyan ellenőrzi le a rendszer, hogy van-e elég BTC-m a pizza kifizetéséhez?  

Nos, mivel minden ember gépén ugyanaz a lista található meg, így azok átnézik a valaha volt összes korábbi tranzakciómat, amiből megmondják, hogy valóban rendelkezésemre áll-e az adott összeg.  

Hasonlóan működik, mint amit a bank is csinált, viszont ezt több ezer számítógép végzi el. 

Ha nem állna rendelkezésemre a szükséges összeg, úgy a tranzakció automatikusan elutasításra kerülne. 

Amennyiben igen, úgy jóváhagyják a tranzakciót, és létrejön 1 BTC átutalása Noémi részére.  

A tranzakciót pedig rögzítik a nyilvános főkönyvben, így már mindenki tudja, hogy nekem egyel kevesebb coinom van, Noéminek pedig egyel több.

Mi is történt pontosan az előbbi példa során? 

Nagyon röviden az, hogy a bank – mint közvetítő – szerepét átvette a blokklánc technológia. 

Az ellenőrző szerepet azok a számitógépek veszik át, amelyek folyamatosan figyelik a tranzakciókat. Mivel nyilvános a lista, és mindenki gépén ugyanaz van, így könnyen kiszúrják azt, ha valami eltérést találnak. Ebben áll a technológia biztonsága is.

Példa 2

Példából soha nem elég, úgyhogy nézzünk még egyet, mégpedig Michael Aranda-tól.

Úgy is el lehet képzelni a blokklánc működését, mint egy pókerjátszmát, ahol zseton nélkül játszanak a résztvevők. 

Ebben az esetben minden játékos előtt van egy papírlap, amire felírják a játék aktuális állását, így „vezetik” a játékot. 

Minden kör végén összehasonlítják a lapjaikat, így azonnal észreveszik, ha valaki csalni próbál, vagy más okból nem egyeznek a számai a többiekével. 

A blokkok tulajdonképpen azt bizonyítják, hogy az egyes személyek mennyi összeget küldtek át a másik személynek, illetve ők maguk mekkora összeget kaptak egy harmadik személytől [10]. 

A példánkat alapul véve pedig minden forduló végi eredményt egyetlen blokk tartalmaz, és ezek lánckéntkapcsolódnak egymáshoz.

Kriptobányászat

A kriptobányászat azt a folyamatot jelenti, amely során új kriptovaluta egységeket hoznak létre.

A folyamat során a bányászok számítástechnikai eszközöket használva különböző matematikai problémákat oldanak meg, amely által kripto egységekre tesznek szert, azaz kriptot bányásznak. 

Gyakorlatilag bárki szabadon bányászhat kriptot, azonban fontos, hogy jelentős számítógépes kapacitásra van szükség a munkához. 

Hogy pontosan milyen munkáról is van szó? 

Nézzük meg a fenti példánkat egy kriptobányász szemszögéből.

Kriptobányászat példa

Folytassuk a fenti példát. 

Miután én kifizettem a pizzáért Noéminek 1 BTC-t, úgy ez a tranzakció sok másikkal együtt bekerül egy „dobozba”, egy blokkba.  

A megoldásra való feladat az, hogy ez az új blokk hozzá tudjon kapcsolódni az előzőkhez, folytatja a láncot. Innen a név: blokklánc.  

Ehhez a számítógépednek egy kriptográfiai feladatot kell megoldania. Ezzel ellenőrzi le a tranzakció érvényességét, beleértve a rendelkezésemre álló BTC mennyiséget. 

Ha sikerül megoldanod, jutalmul bitcoint kapsz. Ingyen mégsem szívesen dolgozik az ember.  

Ez az egyetlen mód, amivel új kripto jöhet létre. Emlékezzünk rá, hogy 21 millió darab a maximálisan kibányászható bitcoin mennyiség.  

Ez azt jelenti, hogy az idő előrehaladtával egyre nagyobb számítási kapacitás szükséges egyetlen darab kriptovaluta megszerzéséhez.

Emiatt léteznek hatalmas méretű „kripto farmok”.  

Végezetül fontos megjegyezni, hogy ebben az esetben te vetted át a hagyományos bankok szerepét, hiszen az egész tranzakciót a számítógéped bonyolította le.

Proof of Work (PoW) és Proof of Stake (PoS)

Mint fentebb már írtam, a blokkláncok alapvetően Proof-of-Work (PoW) vagy Proof-of-Stake (PoS) konszenzus elvek szerint működnek. 

A bitcoin a Proof-of-Work elvét követi, ami azt jelenti, hogy a számítógépek számítási kapacitása alapján történik a bányászat, azaz a magasabb kapacitással rendelkező eszközök több kriptot fognak bányászni.

A PoS esetén viszont az fog több kriptot kibányászni, aki több kriptovalutát rak be a rendszerbe „zálogként”. Ez a módszer általában kevesebb energiafogyasztással jár, azonban arra motiválja az embereket, hogy a kriptot a felhasználók ne költsék el, hanem halmozzák fel a bányászat érdekében [11].

Bitcoin (BTC)

A bitcoint a példáinkból már megismerhettük. Ez a legelső hagyományos értelemben vett kriptovaluta, egyben a legelterjedtebb is. 

Több millió befektető tart BTC-t a portfóliójában, és piaci részesedés alapján is ez a legdominánsabb virtuális pénz. 

Értékét részben ritkasága okozza, hiszen 21 millió darab a maximálisan kibányászható mennyiség. Ezt becslések szerint 2140-re fogják kibányászni [12]. Mint már fentebb is láthattok, a bitcoin Proof-of-Work mechanizmuson alapszik, melyet később számtalan egyéb kripto is átvett [13].

Sokan digitális aranynként tekintenek rá. Az eddigi tapasztalatok alapján azonban ez nem tűnik túl egyértelműnek.

Ethereum (ETH)

A második kripto amiről mindenképpen szót kell ejtenünk, az nem más, mint az Ethereum. 

Ezt a digitális pénzt a bitcoin után néhány évvel, 2014-ben alkotta meg Vitalik Buterin, egy orosz-kanadai programozó, és Gavin Wood, aki más kriptovaluták 

megalkotásában is szerepet vállalt. 

Az ETH erőssége a mögöttes blokklánc technológiájában rejlik: az Ethereum ugyanis több, mint kriptopénz. 

Sokkal inkább felfoghatjuk úgy, mint egy platformot, amire számtalan applikációt lehet fejleszteni. 

Az intelligens szerződés funkcióját több program is felhasználja. 

ETH-t elméletileg korlátlan számban lehet létrehozni, azonban egy blokk létrehozásának ideje lekorlátozza a maximálisan kibányászható mennyiséget. Alapvetően Proof-of-Work mechanizmust használ, de fokozatosan áll át Proof-of-Stake-re, amely energiatakarékosabb [14].

A Bitcoin után ez rendelkezik a második legnagyobb piaci kapitalizációval, illetve ez az első altcoin a listánkon. 

Hogy mi is az az altcoin? 

A köznyelvben minden kriptovalutát idesorolunk, ami nem bitcoin. Ezek alapján értelemszerűen az ethereum a legnépszerűbb altcoin.

Litecoin (LTC)

A Litecoin a korai kriptovaluták egyike, 2011-ben jött létre. Az LTC a bitcoin gyorsabb verziója, ugyanis 1-1 blokk 2,5 perc alatt jön létre, szemben a BTC 10 percével. 

A maximálisan kibányászható mennyiség is négyszer annyi, mint a Bitcoin 21 milliója: pontosan 84 millió.

PoW mechanizmust használ, azonban más az algoritmusa, mint a bitcoinnak.

Bitcoin Cash (BCH)

A Bitcoin Cash szintén nagyon hasonló a BTC-hez, azonban úgy lett megalkotva, hogy egy-egy blokk több tranzakciót tartalmazzon. 

2017-ben hozták létre azzal a céllal, hogy értékközvetítő legyen. A bitcoin hagyományosan inkább értéktartó funkciót tölt be.

Ugyanazon a PoW mechanizmuson alapul, mint a bitcoin, és a maximálisan kibányászható mennyiség is 21 millió darab.

XRP 

Az XRP az eredeti kriptovalutája a Ripple blokkláncnak. Főként meghatározó pénzügyi intézmények használják, többek között vezető globális bankok.

100 milliárd darabban van meghatározva a maximálisan kibányászható mennyiség.

Dogecoin (Doge)

A kriptovaluták listája nem lehetne teljes a Dogecoin nélkül. Ezt a meghökkentő nevű kriptot 2013-ban hozták létre csupán viccből, és a legismertebb képviselője az úgynevezett shitcoinoknak, vagy mémcoinnak.

A Dogecoin egy meme alapján készült, ahonnan a neve is ered. Eredetileg a nagy számú újonnan létrehozott altcoinra adott ironikus válasz volt. Nincs megadva maximálisan kibányászható mennyisége, így a végtelenségig inflálható. 

Ennek ellenére 2021 egyik nagy slágere volt, amikor számtalan befektető kaszált igen nagyot vele, többek között Elon Musk twitter posztjainak köszönhetően.

Magyar kriptovaluta 

Az első saját blokkláncon futó magyar kriptovaluta a MicroCoin, amit 2019 elején listáztak a kriptotőzsdén [15].

A MicroCoin megszületése óta számos új magyar kriptovaluta látott napvilágot. 

A legnépszerűbbek közé sorolható a BVC token és az MST token is. 

Utóbbi mögött egy igencsak innovatív koncepció áll, a token mögött álló termék egy közösségi felület, amelyhez az MST tokenbe fektetők hozzáférési jogot kapnak. Tulajdonképpen a token maga az engedélyezési jelszó [16].

A koncepció lényege, hogy a tagok a felület döntéshozói, és az olyan nagy közösségi hálókkal ellentétben – mint a Facebookon vagy a YouTube-on – a közzétett tartalmak nem kerülnek cenzúrázásra [17].

Ha már korábban szót ejtettünk a Dogecoinról, amely az egyik legismertebb mémcoin, akkor az első magyar alapítású mém kriptovalutát sem hagyhatjuk ki, névszerint a Hungarian Vizsla Inu (HVI)-t.

A projektet néhány barát indította útnak, amely egyszerre befektetési és jótékonysági célokat is szolgál, mégpedig a Magyar Vizsla Alapítványt és különböző kutyamenhelyeket is támogatnak [18].

Érdemes-e kriptovalutába fektetni?

Az eddigiek tekintetében felmerülhet benned a kérdés, hogy megérheti-e neked kriptoba fektetned.

Erre a kérdésre azonban csak Te tudsz választ adni. 

A számtalan sikertörténetet olvasva biztosan Téged is vonz a kriptok hozampotenciálja. 

Ugyanakkor érdemes észben tartanod, hogy a magas megtérülés lehetősége egyidejűleg nagyon magas kockázattal jár az eszköz volatilitása (áringadozása) miatt. 

Egy példával érzékeltetve a hatalmas volatilitást: a bitcoin 2021 márciusában elérte a 61 000 dolláros árszintet, ami 2020 elejétől számítva 666%-os növekedést jelentett. 

Ezt követően a márciusi 61 000 dolláról júliusra 31 000 dollárra esett vissza. Tehát akik a kripto őrület közepette vásároltak be a csúcson, azok befektetéseik felét elveszítették.

Ezt követően 2021 novemberére a bitcoin 64 400 dolláros árszinten új csúcsot ért el, ami több mint 100%-os növekedést jelentett. 

A cikk írásának pillanatában (2022 április) azonban a bitcoin ára 43 547 dollár, ami a csúcshoz képest 32%-os visszaesést jelent. 

Ebből is jól látszik, hogy hatalmasat nyerhetsz, de legalább ekkorát bukhatsz is a kriptokkal.

A következő kérdést tehát mindenképp érdemes feltenned magadnak: 

Képes vagyok-e elviselni 30-50%-os – de akár még ennél is több – áringadozásokat a magas hozampotenciál érdekében, tekintve, hogy az esések néhány hónapig is eltarthatnak, de akár véglegesek is lehetnek? 

A visszapillantó tükörbe nézve könnyű azt mondani, hogy igen, hiszen eddig az eséseket mindig növekedések követték, viszont erős idegzetűnek kell lenned ahhoz, hogy a hatalmas pánik közepette – amikor mindenki a végleges összeomlásról beszél – ne add el a kriptoidat. 

Na és persze arra sincs garancia, hogy az ár mindig visszapattan:

Nem lehetnek túlságosan boldogok azok a dogecoin befektetők, akik a 2021 májusi csúcson vásároltak be.

Kisebb altcoinok – de igazából bármelyik kripto – esetében természetesen annak is megvan az esélye, hogy mindent elveszítesz. 

Mi akkor a megoldás, és hogyan csinálom én?

A személyes pénzügyek világában létezik egy sokak által elfogadott íratlan szabály, ami szerint nem fektetünk a teljes vagyonunk 5-10%-nál többet spekulatív eszközökbe, mint például a kriptok.

Hogy miért?

Amint láthattad egyszerűen túl spekulatív és volatilis eszköz. Ha tartod ezt a szabályt, akkor még az sem lesz óriási hatással pénzügyi helyzetedre, ha elvesztesz mindent. 

Amennyiben azonban nyersz, akkor jó eséllyel nagyarányú nyereséget könyvelhetsz el.

Én is ezt a szabályt követem. 

A kriptok a portfólióm kis részét teszik ki, a cikk írásának pillanatában a teljes vagyonom kb. 9%-át. Ennek köszönhetően éjjel nyugodtan alszom.

Nagyobb nyereségek után pedig a pénzt visszaforgatom indexkövető ETF-ekbe, hogy a kriptoban tartott tőke soha ne legyen több 10%-nál.

Természetesen mindenekelőtt fontos a vésztartalék képzése és a drága hitelek törlesztése. 

Kriptovaluta vélemények

Mielőtt végleges döntést hoznál, hogy megéri-e neked kriptoba fektetni vagy nem, nézzük meg mit mondanak a híresebb pénzügyi szakemberek a kriptovalutákról. 

Ha arra számítasz, hogy a legnagyobb befektetők véleménye alapján könnyedén fogsz dönteni, akkor sajnos nincs jó hírem.

A kriptovaluták témája ugyanis igencsak megosztja a pénzügyi világ elitjét. 

Alább azonban mégis megnézünk néhány támogató, illetve elítélő véleményt is. Ezáltal Te is jobban elgondolkodhatsz, hogy mit is gondolsz a digitális pénzről.

A kriptovaluták hívei

• Warren Buffett: A felsorolást kezdjük Warren Buffett-tal, aki minden idők egyik legismertebb befektetője, és a Berkshire Hathaway Inc. megalapítója. Ő egészen 2022 februárjáig igencsak ellene volt a bitcoinnak, lévén: 

„A bitcoinnak egyáltalán nincs egyedi értéke, nem termel semmit.”

Valamint, hogy mindenki csak abban bízik, hogy lesz majd valaki, aki több pénzért megveszi tőlük a kriptot, de valódi értékük nincs.

Ennek ellenére 2022 februárjában a Berkshire Hathaway 1 milliárd dollárt fektetett egy kripto fókuszú digitális bankba. Ezzel minimum kérdésessé válik, hogy valóban „patkányméreg” a kriptovaluta, ahogyan Buffett korábban fogalmazott [20]. 

Ennek ellenére meg kell hagyni, hogy Buffett mindeddig elítélően nyilatkozott a bitcoinról, azonban úgy látszik, hogy változik a véleménye.

• Dan Loeb: Loeb a Third Point LLC alapítója és vezetője, amely az egyik vezető hedge fund az amerikai piacon. Szerinte: „Ez egy igazi próbája annak, hogy intellektuálisan nyitottak vagyunk-e az új és ellentmondásos ötletekre…” Valamint úgy gondolja, hogy a kezdeti idején vagyunk valaminek, ami később a mainstream részét fogja képezni [21].

• Elon Musk: „A pénz csak adat, amely lehetővé teszi számunkra, hogy elkerüljük a cserekereskedelemből származó kellemetlenségeket. Ezek az adatok, mint minden adat, késleltetésnek és hibának vannak kitéve. A rendszer olyanná fog fejlődni, amely mindkettőt minimalizálja.” [22].

• Ray Dalio: Ő a Bridgewater Associates alapítója, mely jelenleg a világ legnagyobb hedge fundja. Ray Dalio a következőt nyilatkozta 2021-ben: „Csodálatos teljesítmény feltalálni egy új típusú pénzt egy számítógépbe programozott rendszeren keresztül, amely körülbelül 10 éve működik, és egyre népszerűbb, mint egyfajta pénz és értékőrző. Jelenleg nincs sok alternatív aranyhoz hasonló pénzügyi eszköz, pedig egyre nagyobb szükség volna rájuk.” [23]. Hozzá kell tenni, hogy 2017-ben még negatívan nyilatkozott a bitcoinról.

A kriptovaluták ellenzői

• Peter Thiel: Milliárdos vállalkozó és kockázati tőkés. Többek közt a PayPal társalapítója. 2021-ben a következőt mondta: „Kíváncsi vagyok, hogy a bitcoint ezen a ponton részben az Egyesült Államok elleni kínai pénzügyi fegyvernek kell-e tekinteni. Fenyegeti a fiat pénzt, de különösen az amerikai dollárt. Az Egyesült Államoknak keményebb kérdéseket kellene feltennie arról, hogy ez pontosan hogyan működik.” [24]. Thiel korábban pozitívabban nyilatkozott a bitcoinról.

• Jerome Powell: Ő nem más, mint az amerikai központi banknak, a FED-nek a jelenlegi elnöke. Szintén 2021-ben nyilatkozta a következőt: „Nagyon ingadozóak, lásd a bitcoint, ezért nem igazán hasznosak értéktárolóként. Inkább a spekuláció eszközei. Így nem is különösebben alkalmasak fizetőeszköznek.” [25].

• Bill Gates: A Microsoft alapítóját valószínűleg nem sok embernek kell bemutatni. Gates-nek nincs jó véleménye a bitcoinról, ő 2021-ben tette a következő nyilatkozatot: „Szerintem olyan embereket húznak be ezekbe a mániákba, akiknek nincs túl sok pénzük. Szóval nem vagyok lelkes a bitcoin iránt. Általános véleményem az lenne, hogy ha kevesebb pénzed van, mint Elon Musknak, akkor érdemesebb elkerülnöd.” [26].

• Janet Yellen: A FED (amerikai központi bank) volt elnöke szerint: „Nem hiszem, hogy a bitcoint – már mondtam korábban – széles körben használják tranzakciós mechanizmusként. Ráadásul attól tartok, gyakran tiltott finanszírozásra használják. Nagyon nem hatékony módja a tranzakciók lebonyolításának. A tranzakciók feldolgozásához felhasznált energia mennyisége pedig megdöbbentő. Ez egy erősen spekulatív eszköz, és úgy gondolom, hogy az embereknek vigyázniuk kell vele.” [27].

Láthatjuk tehát, hogy a kriptopiac fontos szereplőinek megoszlik a véleménye a kriptovaluták kapcsán. 

A kriptovaluta befektetés előnyei és hátrányai

Ahhoz, hogy a kriptovaluták előnyeiről és hátrányairól beszélhessünk, fontos megjegyezni, hogy egy viszonylag új technológiáról van szó. 

Ennek velejárója az, hogy a vonatkozó szabályozások még nem alakultak ki teljesen. 

Ezen kívül a kriptok elterjedése is megváltoztathatja azt, amit most még hátrányként sorolunk fel.

Mindezeket tisztázva nézzük is meg, hogy mik a kriptovaluták legfontosabb előnyei, valamint hátrányai.

A kriptovaluták előnyei

• Kimagasló hozam elérésének lehetősége: ezzel bizonyára már Te is tisztában vagy. A kriptovaluták, mint a bitcoin, sokszor megtöbbszörözik értéküket igen rövid idő alatt. Emiatt annak, aki kockázatvállaló, megérheti a kriptok piacát célba vennie.

• Diverzifikációs lehetőség: ha Te sem akarod az összes tojásodat egy kosárba tenni, akkor fontolóra veheted, hogy a diverzifikáció érdekében kriptot tarts a portfóliódban. Érdemes azonban megjegyezni, hogy bár a kriptok árfolyamát függetlennek vélték a részvényekétől, az utóbbi 1-2 évben lehetősen növekedett a két eszközosztály pozitív korrelációja (azaz, többé kevésbé együttesen mozogtak az eszközök árfolyamai) [28]. 
  
• Infláció ellenálló befektetés: sokak szerint a bitcoin és az összes nagyobb kriptovaluta védelmet nyújt az infláció ellen. Bár részvényekkel ellentétben a kriptoknak nincs belső értékük, több kriptovaluta is csak korlátos mennyiségben elérhető. Jó példa erre a bitcoin, amelyet korlátos kínálata miatt digitális aranynak is neveznek. Az elképzelés az, hogy ahogy a pénzkínálat növekedése meghaladja a bitcoin-kínálat növekedését, a bitcoin árának növekednie kell [29]. Fontos azonban megjegyezni, hogy inflációs időszakokban még nincs túl sok adatunk a kriptovaluták teljesítményéről, így erről még meg kell bizonyosodnunk.

• Könnyű hozzáférhetőség: a kriptovaluták még laikusok számára is könnyen megvásárolhatók. Mindössze egy okostelefonra van szükséged, és néhány kattintásból máris kriptovaluta tulajdonossá válhatsz.

A kriptovaluták hátrányai

• Bonyolultság: minden esetben fontos, hogy megértsd azt, amibe befektetsz. Például, ha részvényt vásárolsz, tudnod kell, hogy az adott cég mit csinál és hogyan termel pénzt. Kriptok esetében nem egyszerű megérteni, hogy pontosan hogyan működik az adott pénz.

• Nincs egységes értékelési rendszer: egyéb befektetésekkel szemben a kriptovalutáknak jelenleg nem létezik olyan értékelési rendszer, amivel más pénzügyi termékekhez tudnád hasonlítani azt. Emiatt nehéz megbecsülnöd, hogy az adott kriptonak mi a valódi értéke.

• Csalások lehetősége: a fentebb említett változó szabályok, anonimitás és komplexitás miatt gyakorta előfordulnak csalások a kriptopiacon. Nem egy olyan hír volt az utóbbi időszakban, amikor kiderült, hogy egy kriptovalutával csalást követtek el. A Squid Game sikerét meglovagló squid token árfolyama például pár nap alatt egy centről elszállt egészen 2 800 dollárig, azonban a fejlesztők egyszerűen leléptek a befektetők pénzével [30].

A kriptovaluta kockázatai

Mint minden befektetésnél a kriptovaluták esetében is fontos tisztában lenni a kockázatokkal. 

Az eszköz kockázatai leginkább három dologból következnek:

1. egyrészt a volatilitásból
2. másrészt a spekulatív jellegből
3. harmadrészt pedig a csalásból

Ismerjük ezeket meg közelebbről.

1. Magas volatilitás (áringadozás)

A hagyományos valutákhoz és befektetésekhez képest a kriptovaluták jóval nagyobb volatilitással (áringadozással) járnak. 

30-50 százalékos esések és emelkedések nem ritkák egy-egy kripto esetében, és az ember sosem lehet biztos benne, hogy egy nagyobb esést követően valaha helyre fog-e még állni az adott valuta vagy sem. 

Ez ellen a kockázat ellen leghatékonyabban a diverzifikáció alkalmazásával védekezhetsz. 

Ahogy arról korábban is szó volt javasolt a portfóliódnak csak egy kisebb részét szentelni erre a célra. Ebben az esetben, ha egy nap esetleg bedőlne a kriptopiac, befektetett vagyonod csak egy kisebb részét veszted el. 

2. Spekulatív eszközök

A kriptovaluták spekulatív jellegéről már korábban is beszéltünk ebben a cikkben. 

Ugyanis mivel nincs egy egységes értékelési rendszer, így sok esetben csupán az ösztöneidre hallgathatsz annak tekintetében, hogy jó ötlet-e egy befektetni egy adott kriptopénzbe. 

Ugyanez azt a veszélyt is magában rejti, hogy esetleg a kripto valódi értékénél jóval drágábban vásárolsz, mivel nem tudod azt jól megbecsülni a kellő információk hiánya miatt. 

Ezt a kockázatot azzal csökkentheted, hogy egyrészt minél inkább megérted a kriptovaluták mögöttes technológiájának működését, másrészt pedig az adott pénznek is utánajársz, amennyire csak tudsz.

3. Kriptopénz csalások

Ez a kriptok csalással kapcsolatos kockázata miatt is rendkívül fontos. Egyrészt a technológia biztonságos volta ellenére gyakoriak a hackertámadások a blokkláncok ellen. 

Másrészt nem ritkák a már említett squid tokenhez hasonló csalások. 

Ilyenkor úgy bocsátanak ki egy adott pénzt, hogy miután kellően felment az árfolyam, a fejlesztők egyszerűen eltűnnek a befektetők pénzével együtt, vagy pedig nem lehet eladni a megvásárolt kriptot.

Mivel a kriptovaluta tranzakciókat nem lehet visszafordítani, így különösen veszélyesek azok az esetek, ahol hamis számlára számlára utalsz pénzt. 

Mindezeket a kockázatokat célszerű úgy elkerülni, hogy nagyobb nevű, megbízhatóbb pénzekbe fektetünk, úgy mint a bitcoin vagy az ethereum [31]. 

Mindezekkel együtt azonban továbbra is kiemelt szerepet kell szentelnünk az átutalásoknak, és általában a kriptovaluták kezelésének.

Végezetül fontos kitérni rá, hogy a kriptovaluták jövője nagymértékben függ attól, hogy szélesebb körben mennyire lesznek elfogadva. Ha ugyanis a kialakuló szabályok nem neki fognak kedvezni, úgy könnyen lehet, hogy azt majd a teljes kriptopiac meg fogja érezni.

Hogyan fektethetsz kriptovalutába?

2023-ban már számos lehetőséged van, hogy belépj a kriptopiacra, maga a vásárlás folyamata egy jól választott platform esetén nagyon könnyen megvalósítható, mindössze néhány gombnyomásba telik az okostelefonodon. 

Vágjunk is bele!

1. Kriptovaluta kiválasztása

Első körben ki kell választanod, hogy melyik kriptoba/kriptokba szeretnél befektetni. 

Ha még csak most kezdesz ismerkedni a piaccal, akkor érdemes lehet ismertebb, megbízhatónak tartott valutát keresned.

Mivel nincsenek olyan számok, amelyek alapján biztos lehetnél abban, hogy egy kriptovaluta jó befektetés, így érdemesebb lehet árfolyamgrafikonokat nézned, valamint utánaolvasnod a mögöttes technológiának, és eldöntened, hogy látsz-e potenciált benne.

Fontos, hogy megértsd, mi az adott kriptopénz működési elve. Természetesen véleményeket is olvashatsz, ám ezekkel érdemes óvatosan bánni.

2. Platformválasztás

A platform lesz az a felület, amit kriptovaluta kereskedésre fogsz használni. 

Szögezzük le az elején: ne banknál akarj kripto számlát nyitni, ugyanis a vezető pénzügyi intézmények túlnyomó többségénél nincs erre lehetőség. 

Ehelyett számtalan különböző vállalat által kínált lehetőség közül választhatsz, amik kizárólag kriptovalutával való kereskedésre jöttek létre. 

Úgy is felfoghatod ezeket, mint online kriptotőzsdéket. 

Ezek közül a legnagyobb a Coinbase. Itt bitcoinnal és számtalan altcoinnal kereskedhetsz egy felhasználóbarát felületen. 

Az egyik legkülönlegesebb dolog a kriptovalutákkal kapcsolatban, hogy a nap 24 órájában kereskedhetsz velük, beleértve a hétvégét is. 

Egy másik lehetőség számodra a Binance használata, ami a Coinbase-hez hasonló felület. 

Ezen kívül még a Gemini jöhet számításba, aminek – a Coinbase-hez hasonlóan – egy kezdő és egy haladó szintű felülete is van. Ez utóbbinak magasabb limitjei, haladóbb opciói és elemzései vannak.

Ha sikerült platformot választani, akkor nem marad más dolgod, mint megvásárolni a kiszemelt kriptovalutát.

3. Digitális pénztárca választása

Vásárlást követően érdemes egy digitális pénztárcát létrehoznod, ahol tárolni tudod a kriptovalutákat. 

Ennek során kapsz egy nyilvános és egy privát kulcsot. A nyilvános kulcsot a többi ember használja, hogy utalhasson neked, a privátot pedig te, hogy magad is utalhass másoknak. 

Ne felejtsd el, hogy a pénztárca csak az utalásokat segíti meg, a kriptoid valójában a blokkláncon tárolódnak!

Léteznek felhőn keresztül működő online pénztárcák, vagy a telefonodról/számítógépedről elérhető online megoldások is, sőt, még fizikai tárolót is választhatsz. 

Hogyha napi szinten használnád a digitális pénztárcád, úgy célszerű lehet online megoldást választani, azonban ebben az esetben nem lehetsz teljesen anonim, illetve kevésbé biztonságos, mint a többi megoldás.

Ha számodra a biztonság a fő szempont, akkor a fizikai tárolók lesznek a legalkalmasabbak.