Korai nyugdíj: hogyan érheted el akár 10 éven belül?

Nem titok, hogy nagy mértékben amerikai FIRE-bloggereknek köszönhetem, hogy elindultam pénzügyi függetlenség fele tartó utamon. Ezen bloggerek közül is Mr.MoneyMustache (MMM) volt talán a legnagyobb hatással rám. Havi 1.5-2 millió olvasójával kétségtelenül MMM az egyik legnagyobb pénzügyi blogger, és neki köszönhetően rengeteg ember élete megváltozott jobb irányba.  

A “The Shockingly Simple Math Behind Early Retirement” (az az, “A Megdöbbentően Egyszerű Matek a Korai Nyugdíjazás Mögött”) nevű cikkje annyira népszerű, hogy több ezer más cikk inspirációjaként szolgált és a legnagyobb hírportálok anyagainak forrásaiként szerepel.

Habár ritkán fogsz ilyet látni tőlem, annyira nagyszerűnek tartom ezt a cikket, hogy úgy döntöttem elhozom magyarul a blogom olvasóinak is (amire engedélyt kaptam egyenest MMM-től).

Ha jól tudsz angolul, akkor javaslom, hogy olvasd el az eredeti cikket.

Természetesen, jelen cikkből a saját hozzáfűznivalóim és útravalóim sem maradnak el.

Pénzügyi függetlenség és korai nyugdíj (FIRE): mennyi idő alatt érhető el?

Az előző cikkemben arról írtam, hogy az éves költségeink huszonötszörösét kell összegyűjtenünk, ahhoz hogy pénzügyileg függetlenek legyünk és “nyugdíjba” vonulhassunk.

Most meg jöjjön a másik fontos kérdés, ami bizonyára Téged is foglalkoztat:

Mennyi idő alatt érhető el a korai nyugdíj?1

Jó hírem van, MMM-nek köszönhetően! Az hogy milyen hamar vonulhatsz nyugdíjba lényegében egyetlen egy tényezőtől függ. Ez nem más, mint a:

A megtakarítási rátád (= megtakarított összeg / hazavitt jövedelmed*)

Ez a szám egy százalék, ami azt mutatja meg, hogy mennyit vagy képes megtakarítani a hazavitt jövedelmedhez viszonyítva. Minél többet tudsz megtakarítani a hazavitt jövedelmedhez képest, annál nagyobb a megtakarítási rátád.

Jobban lebontva láthatod, hogy a megtakarítási rátád két dolog által van meghatározva:

1. Mekkora az éves hazavitt jövedelmed

2. Mennyiből tudsz megélni

Ezek magától értetődő számok, viszont a kapcsolat a kettő között igen csak meglepő.

Ha fizetésed 100%-át (vagy még annál is többet) költöd el, akkor számodra soha nem érhető el a korai nyugdíj (sőt, valószínűleg még az állami nyugdíj sem), tehát életed végéig dolgoznod kell.

Ha a fizetésed 0%-át költöd el (azaz, ingyen élsz) és ezt fent tudod tartani nyugdíjba vonulás után is, akkor azonnal „nyugdíjba” vonulhatsz.

A két véglet között néhány igencsak érdekes észrevételt állapíthatunk meg. Amint elkezdesz megtakarítani és ezt az összeget befektetni, a pénzed saját maga elkezd még több pénzt termelni. Ezt követően, a kezdetlegesen megtakarított pénzed által termelt pénz is elkezd még több pénzt termelni (erre mondják, hogy a pénz dolgozik). Úgy képzeld el mint egy hógolyót, amely a hegyről lefele gurulva exponenciálisan növekszik, ahogy egyre több és több hó tapad rá.

Amint a befektetéseidből származó bevétel elegendő a megélhetési költségeid fedezésére, és minden évben a hozamod elegendő részét a portfóliódba tudod tartani – azért, hogy a pénzed ne értéktelenedjen el az infláció miatt – pénzügyi független vagy és készen állsz a korai nyugdíjra.

Mennyi az annyi?1

A fenti kis ‘történetet’ vizuálisan ábrázolva a lenti grafikont kapjuk, amely a „nyugdíjazásig” való évek számát mutatja bizonyos megtakarítási rátáknak megfelelően:

Forrás: networthify.com

Amint látod, minél többet vagy képes megtakarítani a fizetésedhez képest (azaz, minél nagyobb a megtakarítási rátád), annál korábban lehetsz pénzügyileg független.

Ha képes vagy megtakarítani nettó fizetésed 50%-át és megélned a maradandó 50%-ból, akkor 16 éven belül pénzügyileg független lehetsz és korai „nyugdíjba” vonulhatsz. Korodtól függően, ez akár 40-45 évvel is megrövidítheti munkás éveidet.

A könnyebb átláthatóság érdekében MMM készített egy táblázatot, amit lennebb láthatsz. Ez megmutatja, hogy hány éven belül lehetsz pénzügyileg független és korai nyugdíjas.

Ehhez az alábbi konzervatív feltételezéseket használta számításaihoz:

  • Azon évek alatt miközben a megtakarításaidat építed befektetéseid 5% hozamot hoznak infláció után éves szinten.
  • A pénzügyi függetlenség (vagy korai nyugdíj) elérése után a 4%-os szabály alapján nyúlsz hozzá a pénzedhez. Ez azt jelenti, hogy első évbe a befektetési portfoliód 4%-át élheted fel, amelyet a következő években mindig az inflációval igazítasz.
  • Mivel azt szeretnéd, hogy a felhalmozott pénzed életed végéig kitartson, ezért csak a befektetéseid hozamához nyúlsz hozzá. Ez azért szükséges mivel a megtakarított összeg arra a célra van, hogy akár 70 éven át fedezze költségeidet.

Itt láthatod, hogy kb. még hány évet kell dolgoznod bizonyos megtakarítási ráták mellett, zéró vagyonnal (vagy megtakarítással) indulva.


Forrás: Mr.MoneyMustache (MMM)

A számok megdöbbentőek! Ha mondjuk jelenlegi jövedelmed 10%-át takarítod meg, akkor néhány túlárazott kávé és kábel TV kiiktatásával könnyen növelheted a megtakarítási rátádat 15%-ra, amivel 8 évvel korábban „nyugdíjba” vonulhatsz.

Gondolj csak bele, tényleg megéri 8 évvel többet dolgozni pár kávéért és kábel TV-ért cserébe?

A 10%-os példa, amit MMM használt azért is releváns számunkra, mert az Eurostat 2018-as adatai alapjánmegközelítőleg ennyi az átlagos magyar megtakarítási ráta (pontosabban 11.6%, de a lényeget érted). Ez viszont szörnyű, hiszen 51 munkaévet jelent.

Nem hiszed, hogy a megtakarítási rátád az egyetlen dolog, ami számít?

Hadd bizonyítsam be Neked!

Péter kamionsofőrként dolgozik és havi nettó 300.000 forintot keres, amiből 30.000 forintot takarít meg (10% megtakarítási ráta). Zoli ingatlan ügynökként dolgozik és nettó 3.000.000 milliót keres, amiből 300.000 forintot takarít meg (10% megtakarítási ráta).

Melyikük tud hamarabb nyugdíjba vonulni?

Igen, eltaláltad! Mindketten ugyanakkor tudnak, azaz 51 év múlva.

MMM szerint a költségeid csökkentésének sokkal nagyobb hatása van (és valószínűleg könnyebb is) munkás éveidre, mint a fizetésed növelésének. Ennek az az oka, hogy minden egyes végleges csökkenés a költekezésedbe dupla hatással van:

  1. egyrészt, több pénz takaríthatsz meg minden egyes hónapban
  2. másrészt, véglegesen csökken a megélhetési költséged

Nézzünk újra egy példát. Péter 300.000 forintot keres, amiből 100.000 forintot tud félre tenni (33%-os megtakarítási ráta).

  • Ha bevétele 50.000 forinttal nő, akkor 150.000 forintot tud félre tenni (43%-os megtakarítási ráta, feltételezve, hogy költségei nem növekednek).
  • Ha viszont költségeit 50.000 forinttal csökkenti, fizetés emelés nélkül is félre tud tenni 150.000 forintot, így viszont a megtakarítási ráta 50%.

A fenti példából tehát láthatod, hogy költségeid csökkentésének valóban nagyobb hatása van. Egyértelműen a legjobb, ha egyszerre mindkettőt tudod csinálni.

Költségeid csökkentése által egyrészt a befektetéseid hozamai is megnőnek, hiszen több megtakarított pénzt tudsz befektetni, másrészt pedig a befektetéseidből származó jövedelem hamarabb fedezi a szükségleteidet, mivel megtanultál sokkal költséghatékonyabban élni.

A képlet tehát előtted van. Ha kevesebb, mint 20 éven belül szeretnél nyugdíjba vonulni (ami akár a normál munkás éveid 30-35 évvel való csökkentését jelenti), akkor jövedelmed 65 százalékából kell megélned és 45 százalékot megtakarítanod. Ennél viszont sokkal hamarabb is nyugdíjba mehetsz.

Tervezd meg Te is a korai nyugdíj felé tartó utadat

Nem számít, hogy ma milyen helyzetben vagy. Ha jelenleg nem tudsz megtakarítani egyáltalán, vagy csak fizetésed 5-10%-át tudod félretenni, akkor ideje változtatnod!

Ebben a változásban próbálok én is segíteni Neked, miközben saját pénzügyi és személyes változásomat valósítom meg.

1. Számítsd ki a jelenlegi megtakarítási rátádat

= Megtakarított összeg / Hazavitt jövedelem

Itt figyelembe kell venned az összes havi kiadásod és bevételed. Ezt csak akkor tudod megtenni, ha vezeted a kiadásaidat, hogy tudd pontosan mire költesz minden egyes forintot (vagy lejt). Rengeteg olyan „de ez csak pár forint”-os költség van, amiről azt gondolnád, hogy lényegtelen, viszont havi szinten hamar felgyűlik.

Fontos az is, hogy figyelembe vegyél olyan egyszeri költségeket, mint az utazás. Valószínűleg nem utazol vagy nyaralsz minden hónapba, de éves szinten a megtakarítási rátádnak tükröznie kell ezeket a költségeket is.

2. Tűzz ki célnak egy reális megtakarítási rátát3

Ne feledd a megtakarítási rátád a legfontosabb a pénzügyi függetlenség és korai nyugdíj elérésében, ezért fontos, hogy egy reális célt tűzz ki magadnak.

Valószínűleg az első pontban kapott számnál többet megtudsz takarítani. Kezdj először azokkal a költségekkel, amelyek a minimum szükségleteid fedezik (lakhatás, étel, víz, alap ruházat). Ezek azok az alapköltségek, amelyek szükségesek a megélhetésedre és semmi másra.

Valójában ezeket a költségeket is csökkenteni tudod, ha mondjuk mással laksz vagy nem pazarolsz el több ételt (és még a Földön is segítesz).

Számold ki a megtakarítási rátád pusztán ezekre a költségekre alapozva. Ha ez meg van, akkor hasonlítsd össze az első pontban kapott megtakarítási rátával.

Valahol a kettő között találod meg a reális megtakarítási rátádat, lehetőleg inkább a második szám fele hajolva.

Folyamatosan az alábbi döntésnek leszel kitéve: csökkentheted költségeidet és többet megtakaríthatsz, vagy folytathatod a fölösleges dolgokra való költekezést, ezzel meghosszabbítva a hátralevő éveidet a pénzügyi függetlenségig és korai nyugdíjig (amit elérve azzal foglalkozhatnál, amivel valóban szeretnél a napi 9-től 5-ig tartó robotolás helyett).

Tedd fel a következő kérdéseket magadnak: Valóban megéri az a napi három túlárazott kávé feláldozni néhány évet az életedből? Tényleg egyedül kell laknod, főleg ha minimálbéren élsz? Tényleg folyamatosan étteremben kell ebédelned/vacsoráznod ahelyett, hogy otthon főzzél magadnak? Valóban szükség van minden évben lecserélni a telefonod a legújabb modellre? Valóban kell az a legújabb BMW, ahelyett, hogy megelégednél egy árban sokkal ésszerűbb autóval vagy esetleg bicikliznél, ami még egészséges is?

Ha a válasz igen, akkor ezzel sincs semmi baj. Viszont, akkor el kell fogadnod, hogy valószínűleg még 50 – vagy sokkal több – éven át taposnod kell a mókuskereket. A döntés a Tiéd!

3. Határozd meg, hány éven belül érheted el a pénzügyi függetlenséget

A célnak kitűzött megtakarítási ráta alapján határozd meg hány éven belül érheted el a pénzügyi függetlenség. Ebben a fenti táblázat segít.

Nem tetszik a kapott szám? Tudod mit kell tenned: növeld a megtakarítási rátádat (csökkentsd költségeidet és/vagy növeld a bevételeidet).

A következő cikkek sorozatában arról fogok írni, hogy hogyan lehetsz pénzügyileg független és hogyan érheted el ezt hamarabb. Különös hangsúlyt fogok fektetni arra, hogy hogyan csökkentsd a költségeid és növeld a bevételeid.

A pénzügyi függetlenség ma még messze tűnhet számodra (számomra is messze van), viszont pénzügyi helyzetünk és rossz szokásaink fokozatos változtatásával érhetjük el ezt az évek folyamán.

Te hány évre vagy a pénzügyi függetlenség és korai nyugdíjtól? A hozzászólásokban kíváncsian várom válaszod.

____________________________________________________________________ 

**Hazavitt jövedelem: bruttó jövedelem mínusz minden fajta adó. Ne felejtsd el ehhez az összeghez hozzáadni a magánnyugdíjpénztáradba levont összeget, hiszen ez is a hazavitt jövedelmed része, amit automatikusan megtakarítasz.

1 https://www.mrmoneymustache.com/2012/01/13/the-shockingly-simple-math-behind-early-retirement/

2 https://ec.europa.eu/eurostat/web/products-eurostat-news/-/WDN-20180830-1

3 https://www.moneymow.com/bulletproof-way-financial-freedom-early-retirement/

Szólj hozzá!