Mi az az értékpapír? | Értékpapírok fogalma és fajtái (útmutató kezdőknek)

Kíváncsi vagy mik azok az értékpapírok? Érdekel az értékpapír fogalma? Megismernéd az értékpapír vásárlás folyamatát? Akkor a legjobb helyen vagy!

Ebben az átfogó és könnyen érthető cikkben bemutatok mindent, amit kezdőként az értékpapírokról kell tudnod. 

Manapság az értékpapírok különböző fajtái jelentik az egyik legnépszerűbb befektetési lehetőséget a kisbefektetők körében. Számos előnnyel járnak az olyan közismert reáleszközökkel szemben, mint az ingatlanok.

A probléma csak az, hogy az interneten elérhető információ jellemzően nem laikusok számára érthető nyelven íródott, emiatt pedig könnyen elveszünk az amúgy nem túl bonyolult témában. 

Ez a cikk éppen ezért született. Egyszerű és közérthető módon segít bemutatni az értékpapírok világátannak érdekében, hogy – ha úgy tetszik – Te is a javadra fordíthasd ezek az eszközök némelyikét, és gyarapíthasd a vagyonodat.

A cikk végére megtudhatod, hogy mi az értékpapír fogalma, melyek az értékpapírok fajtái és melyek a legnépszerűbb magyar értékpapírok, illetve az értékpapír vásárlás folyamtát is megismerheted.

Értékpapír fogalma: mi az az értékpapír?

Az értékpapír (angolul security vagy financial security) valamilyen vagyonnal kapcsolatos jogot vagy követelést megtestesítő okirat.

Hogy ez mit is jelent?

Az értékpapírok valamiféle jövőbeni fizetési ígéretet testesítenek meg, melyet az értékpapír vásárlója annak kibocsátójával szemben érvényesíthet. A kibocsátó kötelezettséget vállal valamilyen jövőbeni fizetés(ek)re annak érdekében, hogy az értékpapír vásárlójának tőkéjét használhassa a jelenben. 

Az értékpapírok pénzbeli értékkel bírnak, és szabadon adhatóak-vehetőek. Egy ingatlannal ellentétben azonban nem kézzelfogható dologról van szó, pénzbeli értékük mindössze abból származik, hogy tulajdonosukat valamilyen pénzügyi követeléssel hatalmazzák meg. 

Egy értékpapír alapvetően a benne foglalt jog – mely lehet vagyoni, tulajdoni vagy egyéb jog – bizonyító eszköze.

Jó példa erre a részvény, amely tulajdonjogot testesít meg, és a részvény tulajdonosát a mögöttes vállalat által fizetett osztalékokra hatalmazza fel. 

Értékpapírok csoportosítása

Az értékpapírokat különböző féleképpen csoportosíthatjuk. Az egyes értékpapírok megismerése érdekében hasznos egy pillantást vetnünk a különböző csoportokra is. 

Az alábbi táblázat a legnépszerűbb csoportosításokat foglalja össze:

Az egyes értékpapírokat lentebb részletesebben is átbeszéljük.

1. Értékpapírok csoportosítása a bennük foglalt jog szerint

Az értékpapírokat csoportosíthatjuk például a bennük foglalt jog szerint. Ebből a szempontból három csoportot tudunk megkülönböztetni: a követelést, tulajdonjogot és az áruval kapcsolatos jogot megtestesítő értékpapírokat.

1.1 Követelést megtestesítő értékpapírok

A követelést megtestesítő értékpapírok jellemzően egy adott fizetési kötelezettséget testesítenek meg, amelyet a kibocsátónak kell teljesítenie az értékpapír tulajdonosa javára a kölcsön adott tőkéjéért cserébe.

Az értékpapír kibocsátója köteles az előírt pénzösszeget (vagy rendszeres, időközönként fizetendő pénzösszegeket) egy előre rögzített teljesítési időpontig kifizetnie az értékpapír aktuális tulajdonosa számára. 

Ha például egy magyar állampapírt vásárolsz meg, akkor az értékpapír feljogosít a magyar állam által fizetett időnkénti kamatokra, illetve a teljes befektetett tőkédre, amelyet a futamidő végén kapsz meg. 

Példák követelést megtestesítő értékpapírokra:

• Vállalati kötvények
• Állampapírok
• Kincstárjegyek

1.2 Tulajdonjogot megtestesítő értékpapírok

A tulajdonjogot megtestesítő értékpapírok nevükből adódóan tulajdonjogot adnak a befektető számára. 

Más szóval az értékpapírt megvásárló személy jellemzően tagsági joggal fog rendelkezni a kibocsátó szervezetben minden ezzel járó jogosultsággal együtt.

Ha például egy részvényt vásárolsz, akkor alapvetően az adott vállalat résztulajdonosa leszel, és részesülsz a vállalat nyereségéből kifizetett osztalékokban, illetve szavazati joggal is bírsz.

Példák tulajdonjogot megtestesítő értékpapírokra:

• Részvények
• Részvény ETF-ek

1.3 Áruval kapcsolatos jogokat megtestesítő értékpapírok

Az áruval kapcsolatos jogokat megtestesítő értékpapír valamely áru feletti jogot ad megvásárlójának. Ebből adódóan az adott értékpapír birtokosa rendelkezhet a papír által megnevezett áru felett.

Példa:

• Közraktárjegy

2. Értékpapírok csoportosítása hozam szerint

Az értékpapírokat hozamuk szerint is csoportosíthatjuk. Négy különböző csoportba sorolhatjuk be őket hozamfajtájuk alapján.

2.1 Nem kamatozó értékpapírok

A nem kamatozó értékpapírok a lejáratig nem fizetnek semmit a tulajdonosnak. Lejáratkor pedig a névértéket – azaz azt a pénzösszeget, melyet az értékpapíron feltüntetnek – fizeti ki egy összegben az értékpapír birtokosának.

Példa:

• Diszkont Kincstárjegyek

2.2 Fix kamatozású értékpapírok

A nem kamatozó értékpapírokkal szemben a fix kamatozású értékpapírok a névérték visszafizetésén túl előre meghatározott rendszeres időközönként azonos mértékű pénzösszeget is fizetnek az értékpapír tulajdonosának.

Példa:

• Magyar Állampapír Plusz (MÁP vagy a köznyelvben ismert Szuperállampapír)
• További hitelpapírok

2.3 Változó hozamú értékpapírok

A változó kamatozású értékpapírok fix összegű kifizetések helyett változó összegű hozamot biztosítanak az értékpapír tulajdonosának számára. 

Ide sorolhatjuk egyrészt a változó kamatozású kötvényeket és állampapírokat, melyek kamata változhat időben, de köthetik piaci tényezőhöz is (pl. előző évi infláció + X% kamatprémium). Jó példa erre a Prémium Magyar Állampapír (PMÁP), amelynek a hozama inflációhoz kötött. Magyarán az infláció változásával, a papír hozama is változik.

Változó hozamú értékpapírok továbbá a részvények vagy befektetési jegyek, hiszen ezeknél az eszközöknél a kifizetés (vagy a teljes megtérülés) legfőképp a mögöttes vállalat által megtermelt nyereségtől függ. De mivel a vállalat nyereségessége nem előrelátható és nem is garantált, az eszköz sem biztosíthat fix pénzáramlást tulajdonosának.

Példák:

• Inflációkövető kötvények (pl.: PMÁP, PEMÁP)
• Részvények 
• Részvény ETF-ek 
• Befektetési jegyek 

2.4 Hibrid hozamú értékpapírok (átmeneti fajta)

Ez a kategória a fix és változó kamatozású értékpapírok keveréke. Ilyen például az átváltható kötvény (angolul convertible bond), amely lehetőséget teremt birtokosának, hogy a meglévő hitelpapírjait megadott számú részvényre cserélje be.

Példák:

• Átváltható kötvény

3. Értékpapírok csoportosítása lejárat szerint

Megkülönböztethetünk rövid, hosszú és lejárat nélküli értékpapírokat is. Lássuk őket, hogy miben térnek el egymástól.

3.1 Rövid lejáratú és közép lejáratú értékpapírok

Rövid lejáratú minden olyan értékpapír, amely 1 évnél rövidebb lejárattal kerül kibocsátásra. 

Ilyenek például a diszkontkincstárjegyek. A középlejáratú értékpapírok ezzel szemben 1 és 5 év közötti lejárati idővel rendelkeznek.

Példák:

• Kincstárjegy
• Egyéves Magyar Állampapír

3.2 Hosszú lejáratú értékpapírok

A hosszú lejáratú értékpapíroknak 5 évnél hosszabb a lejárati idejük (azonban előre meghatározott). Államkötvények vagy például jelzálogpapírok is ebbe a kategóriába tartoznak.

Példák:

• Zöld Magyar Államkötvény
• Jelzálogkötvény

3.3 Lejárat nélküli értékpapírok

A lejárat nélküli értékpapíroknak nevükből adódóan nincs lejáratuk, így a fentiekkel ellentétben nincs egy előre rögzített fizetési időpontjuk.

A legismertebb lejárati nélküli értékpapír a részvény, mely állandó tulajdonjogot biztosít a vásárló számára mindaddig, amíg a befektető el nem adja a részvényét. Ekkor a tulajdonjog áthatalmazásra kerül a részvény új tulajdonosa részére. 

Példák:

• Részvények
• Örökjáradék kötvény

4. Értékpapírok csoportosítása forgalomképességük szerint

Amikor egy szervezet értékpapírokat bocsát ki, akkor dönthet úgy, hogy nyilvánosan vagy zártkörűen teszi azt meg. 

Nézzük meg a kettő közti különbséget!

4.1 Nyilvános kibocsátású értékpapírok

Ebben az esetben nyilvánosan lesznek meghirdetve az értékpapírok, azokat bárki megvásárolhatja. A kibocsátás után pedig kereskedni is lehet velük a másodlagos piacokon, tőzsdéken.

Példák:

• Nyilvánosan jegyzett részvények
• Állampapírok
• Kötvények 

4.2 Zártkörű kibocsátású értékpapírok

Ilyenkor a befektetők egy szűk csoportjának kínálják megvételre az értékpapírokat, akik sokszor lejáratig is tartják őket, valamint nagy mennyiségben vásárolnak. 

A nyilvánosan kibocsátott értékpapírokkal szemben, az értékpapírok ezen fajtájával kibocsátás után nem lehet nyilvánosan kereskedni, és a befektetők jellemzően lejáratig vagy egy adott időpontig (pl.: nyilvános ajánlattételig, IPO) tartják a papírokat.

Jellemzően intézményi befektetők vagy vagyonos egyének részére szoktak zártkörűen értékpapírokat kibocsátani. Egy vállalat számára abból a szempontból érheti meg ezt a módszert választani, hogyha privát kíván maradni.

Példák:

• Zártkörű részvénytársaságok által kibocsátott részvények 
• Angyalbefektetések
• Schuldschein

5. Értékpapírok csoportosítása kibocsátó szerint

Az értékpapírokat kibocsátó szerint három különböző csoportra oszthatjuk: állam, pénzintézet, valamint gazdálkodó szervezet. 

5.1 Állam által kibocsátott értékpapírok

Ebbe a kategóriába az államok, állami vállalatok, helyi önkormányzatok tartoznak.

Példák:

• Állampapírok
• Kincstárjegyek
• Önkormányzati hitelpapírok

5.2 Pénzintézet által kibocsátott értékpapírok

Pénzintézetek által kibocsátott értékpapírok jellemzően a bankok részvényei és kötvényei.

Példák:

• Banki kötvények
• Letéti jegyek
• Banki részvények
• Befektetési jegyek

5.3 Gazdálkodó szervezet által kibocsátott értékpapírok

A harmadik kategória a vállalatok által kibocsátott részvények és kötvények köre. Ezek a szervezetek finanszírozási okokból hoznak létre értékpapírokat.

Példák:

• Vállalati részvények
• ETF-ek
• Vállalati kötvények

6. Értékpapírok csoportosítása átruházási lehetőség szerint

Végezetül csoportosíthatjuk az értékpapírokat a kibocsátási formájuk alapján is. Ez esetben beszélhetünk papíralapú, valamint dematerializált értékpapírokról.

6.1 Papíralapú értékpapírok

Nyomdai úton előállított értékpapírokról van szó, mely az értékpapírok „hagyományos” formája.

A papíron az adott értékpapír minden lényegesebb eleme fel van tüntetve, köztük a kibocsátási összeg, kibocsátási idő és kötvények esetén például a lejárat dátuma is. 

Alább egy papíralapú részvényt láthatsz, amelyet az Első Magyar Szövetkezeti Sörgyár Részvénytársaság bocsátott ki 1990-ben:

6.2 Dematerializált értékpapírok

Ennek a fajtának nincs fizikai formája, csupán elektronikusan léteznek. 

Manapság, ha értékpapírt vásárolsz, akkor – néhány ritka eset kivételével – dematerializált értékpapírt fogsz vásárolni, mely egy brókercégnél nyitott értékpapírszámlán belül lesz tárolva.

Magyarországon a (dematerializált) értékpapírok nyilvántartását a KELER Zrt. végzi.

Az értékpapírok fajtái: a legnépszerűbb értékpapírok

Most pedig nézzük a különböző értékpapírokat.

1. Kötvények

A kötvény egy hitelviszonyt megtestesítő értékpapír a kötvény vásárlója (kötvénybefektető) és a kötvény kibocsátója – mely lehet egy vállalat vagy állam – között.

Ez azt jelenti, hogy ha egy OTP Bank kötvényt vásárolsz, akkor tulajdonképpen a banknak adsz kölcsön, magyarán annak hitelezőjévé válsz. 

A kölcsönadott pénzedért cserébe az OTP kötelezettséget vállal arra, hogy egy előre rögzített futamidő alatt időnként kamatot fizet neked, a futamidő végén pedig a teljes befektetett tőkédet – vagyis a kölcsön adott pénzt – visszafizeti neked. 

Úgy kell képzelni, mint amikor hitelt veszel fel a banktól és erre kamatot fizetsz, annyi különbséggel, hogy kötvényvásárlás esetén Te vagy a hitelt nyújtó fél, és a kamatot nem te fizeted, hanem kapod. 

A kötvényeket különböző féleképpen csoportosíthatjuk. Nézzünk a két legfontosabbat:

1.1 Kibocsátó szerint 

• Vállalatok által kibocsátott kötvények
• Pénzintézetek (pl.: bankok) által kibocsátott kötvények
• Államok által kibocsátott kötvények (állampapírok)

1.2 Hozam csoportosítása szerint

• Fix kamatozású kötvények: futamidejük alatt minden kamatfizetési periódusban azonos kamatot fizetnek
• Változó kamatozású kötvények: futamidejük alatt változó kamatot fizetnek, amely változhat időben, de kötődhet piaci tényezőhöz is (pl. előző évi infláció + X% kamatprémium). Példa: Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) vagy  Prémium Euró Magyar Állampapír (PEMÁP)
• Örökjáradék kötvények: A kötvényt sosem vásárolják vissza névértéken, ehelyett meghatározhatatlan ideig fizetnek járadékot utána. Ez fix és változó is lehet

Ha a kötvényekről szeretnél tanulni, akkor olvasd el a következő cikket: Kötvény fogalma

2. Állampapírok

Az állampapír a kötvények egy fajtája, mely szintén hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. 

Egy vállalat helyett azonban az állampapír kibocsátója – ahogy azt a neve is elárulja – egy állam, amely az államadósság finanszírozása céljából kötvényeket bocsát ki.

Ha például egy magyar állampapírt vásárolsz, akkor lényegében a magyar államnak adsz kölcsön, az állam hitelezője leszel.

Cserébe a magyar állam beleegyezik, hogy időközönként kamatot fizet neked, és a futamidő végén a teljes kölcsönadott tőkédet is visszafizeti. 

Az állampapíroknak különböző formájukat különböztethetjük meg. Nézzük a legnépszerűbb csoportokat:

2.1 Kamatozásuk szerint 

• Fix kamatozású állampapírok: előre meghatározott időközönként fix kamatkifizetést biztosító állampapírokról van szó. Jó példa erre a Magyar Állampapír Plusz (MÁP+)
• Változó kamatozású állampapírok: a különböző kamatperiódusokban fizetett kamat nem azonos, hanem jellemzően piaci feltételekhez kötve változik. A Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) például évente változó kamatozású állampapír, ahol a kifizetendő kamat mértéke az előző évi infláció és egy adott kamatprémium összege. Mivel az infláció évről évre változik, így a PMÁP kamata is változó
• Diszkont állampapírok: névértéknél alacsonyabb áron kibocsátott állampapírok, melyek kamatot nem fizetnek (pl.: Diszkont Kincstárjegy)

1.2 Futamidejük szerint

• Rövid lejárú állampapírok: egy évnél rövidebb lejárattal rendelkező papírok (pl.: Diszkont Kincstárjegy). Gyakori jellemzőjük, hogy a kamatot többnyire egy összegben, a futamidő végén fizetik ki, szemben államkötvényekkel, amelyek rendszeres időközönként kamatot fizetnek 
• Közép és hosszú lejáratú állampapírok: ide soroljuk az egy évnél hosszabb futamidejű állampapírokat, amelyeket hivatalosan államkötvényeknek nevezünk (pl.: MÁP+, PMÁP, PEMÁP)

3. Részvények

A kötvények mellett a részvények az értékpapírok legismertebb formája. 

A részvények tulajdonjogot megtestesítő értékpapírok.

Ez azt jelenti, hogy ha egy részvényt vásárolsz, akkor tulajdonképpen egy adott vállalatban tulajdonrészt szerzel. Magyarul a cég résztulajdonosává válsz. 

Ha például egy Apple részvényt vásárolsz, akkor az Apple résztulajdonosa leszel, a cég egy kis szeletét magádénak tudhatod. 

Termékei eladása révén az Apple nyereséget termel, melynek egy részét kifizetheti osztalékként a részvényeseinek, köztük Neked is. Emellett, ha a cég jól teljesít és növekszik, akkor annak részvényárfolyama is növekedni fog, melyből te – mint részvényes – is hasznot húzhatsz.

A részvények jelentik kétségtelenül az egyik legjobb befektetési lehetőséget, mellyel gyarapíthatod a vagyonodat.

Bár részvényeket zártkörű részvénytársaságok is kibocsáthatnak, kisbefektetőként jellemzően nyilvánosan működő részvénytársaságok részvényeivel fogsz találkozni. Ezek magyarán olyan vállalatokat jelentenek, melyek részvények tőzsdére lettek jegyezve. 

Ha a részvényekről szeretnél tanulni, akkor az alábbi cikkeket mindenképp olvasd el:

• Részvény fogalma
• Részvény vásárlás folyamata 

4. Befektetési jegyek 

A befektetési jegyek az értékpapírok egy egyedi csoportja. Ahhoz, hogy megértsük mik is ezek, tisztában kell lennünk a befektetési alapok fogalmával.

A befektetési alapok jellemzően a kisbefektetők számára nyújtanak pénzügyi szolgáltatást. Egy befektetési alapot tulajdonképpen úgy kell elképzelni, mint egy közös kasszát, amelybe mindenki befizet valamennyi pénzt, majd a tagok pénzügyi szakembereket bíznak meg, akik eldöntik, hogy mikbe fektessék be az összegyűjtött pénzt. 

A tagok az általuk befizetett pénz arányában részesülnek a befektetésből.

A befektetési jegyek részesedést megtestesítő értékpapírok. Ezeket az alap szolgáltatója bocsátja a tagok részére az alapban való részesedésük arányának megfelelően.

A befektetési jegy tulajdonosa részesül az alap befektetései által elért hozamokból, azonban nem dönthet a portfólió összetételéről.

Léteznek nyílt és zárt végű befektetési jegyek. A fő különbség a kettő között az, hogy előbbieknek nincs meghatározott futamidejük és nettó eszközértéken bármikor visszaválthatóak, illetve újak vásárolhatóak. 

Ezzel szemben a zárt végű befektetési jegyek meghatározott futamidővel rendelkeznek, és a jegyek visszaváltására csak a futamidő lejártával vagy az alap megszüntetése esetén van lehetőség. 

5. ETF-ek 

Az ETF (Exchange Traded Fund) jelentése Tőzsdén kereskedett Alap, amelyeket a befektetési alapokhoz hasonlóan kell elképzelni. 

Ahelyett, hogy különböző egyedi részvényekből és kötvényekből kellene felépítenünk a befektetési portfóliónkat, vásárolhatunk ETF-eket is, amelyek által egyetlen vásárlással több száz vagy akár ezer részvény vagy kötvény tulajdonosai lehetünk.

Az ETF-eket tulajdonképpen úgy kell elképzelni, mint egy értékpapírokból (pl.: részvényekből vagy kötvényekből) álló eszközkosarat, amelyet egyszerre megvásárolhatunk. 

A befektetési alapokhoz hasonlóan, az ETF-ek is összegyűjtik sok kisbefektető pénzét, és helyettünk befektetik azt különböző cégekbe. 

Két fő különbséget említenék meg a befektetési alapokhoz viszonyítva.

Az első az, hogy az ETF-ek tőzsdén jegyzett eszközök és ebből adódóan a tőzsdék nyitvatartási ideje alatt bármikor megvásárolhatóak, míg a hagyományos befektetési alapok nem.

A második pedig az, hogy a befektetési alapokat jellemzően aktívan kezelik, ami röviden annyit jelent, hogy az alap portfóliómenedzsere megpróbálja kiválasztani a legjobb részvényeket annak érdekében, hogy a piaci átlagnál magasabb hozamot érjen el.

Ezzel szemben, az ETF-ek leginkább passzív alapok, ami azt jelenti, hogy az alapkezelő nem próbálkozik a legjobb részvények kiválasztásával, helyette a teljes piacot megvásárolja. 

Bár elsőre hallásra a befektetési alapok vonzóbbnak tűnhetnek, a valóság az, hogy a hagyományos alapok menedzserei nem képesek kiválasztani a legjobb részvényeket, és valójában alulteljesítik az ETF-eket (értsd: alacsonyabb hozamot érnek el, mint az ETF-ek). 

Ez egyre több ember számára válik világossá, aminek köszönhetően az elmúlt években az ETF-ek az egyik legnépszerűbb befektetési eszközzé nőtték ki magukat az olyan kisbefektetők körében, mint Te és én.

Én is az ETF-ek híve vagyok, részvényportfólióm csakis ETF-ekből tevődik össze. 

Sőt, az olyan népszerű befektetők, mint Warren Buffett – aki a világ egyik legsikeresebb befektetője – is a passzív befektetések egyik kiemelkedő támogatója. 

Ha az ETF-ekről szeretnél tanulni, akkor erősen ajánlom, hogy olvasd el az ETF-ekről szóló cikkemet: ETF fogalma

6. Származtatott értékpapírok 

Származtatott értékpapírnak hívjuk azokat az ügyleteket, amelyek értékét valamilyen mögöttes értékpapírok határozzák meg. Más néven derívatíváknak (angolul derivatives) hívjuk.

A származtatott ügyleteknek több fajtája is lehet.

Vannak határidős ügyletek, mint a futures és a forward ügyletek. Ez utóbbi abban tér el előbbitől, hogy míg az első tőzsdei, a második tőzsdén kívüli ügylet. Mindkét esetben arról van szó, hogy két fél megegyezik egy adott termék jövőbeni adásvételéről egy előre rögzített áron, amely jellemzően eltérő az éppen aktuális piaci ártól. Tehát egy befektető nyerhet az ügyleten, ha az ügylet teljesítésének pillanatában a termék piaci ára magasabb, mint az előre rögzített ár.

Léteznek opciós ügyletek is, amelynek lényege, hogy az egyik fél számára opciós jogot biztosít valamely mögöttes termék vételére vagy eladására. Az opció tulajdonosa egyoldalúan dönthet vásárlási vagy eladási szándékáról az előre meghatározott áron és időben.

Ezeken kívül még a swap ügyletek számítanak népszerű származtatott ügyletnek. A swap egy csereügylet, amely fix és változó kamatozású pénzeket cserél egymásra, vagy különböző devizák közti cseréket biztosít.

Minden származtatott értékpapírra vonatkozik, hogy rendkívül magas kockázattal jár. Éppen ezért kezdőknek egyáltalán nem ajánlottak ezek az ügyletek.

Én személyesen senkinek nem ajánlanám.

Az értékpapír piac

A thebalance.com nagyon jó párhuzamot húz az értékpapírpiac és az ingatlanpiac között. 

Ugyanúgy, ahogyan emberek milliói álmodoznak saját lakásról, úgy vállalatvezetők ezrei törekszenek arra, hogy egy virágzó, növekvő vállalatot építsenek.

A legtöbb vállalat sosem jutna el erre a virágzó szintre anélkül, hogy kölcsön kellene kérnie pénzt, vagy tőkét kéne emelnie. Pontosan úgy, ahogyan legtöbbünk sosem tudna házat vásárolni hitelfelvétel nélkül.

Ekkor jön képbe az értékpapírpiac. 

A vállalkozás szeretne pénzhez jutni, ezért értékpapírokat bocsát ki a befektetők számára. A pénzzel rendelkező befektetők megvásárolják a kibocsátott értékpapírokat, ezáltal pénzhez juttatva a vállalatot. 

Így tehát azzal, hogy megvásárolod egy cég részvényét vagy kötvényét, tulajdonképpen tőkével látod el azt. 

Részvényvásárlás esetén például arra számítasz, hogy a tulajdonodba került részvény értéke idővel növekedni fog, így alapvetően a vállalat sikerére “szavazol” azáltal, hogy megveszed az értékpapírját.

Az értékpapírpiac alapvetően arra ösztönzi a tőkével rendelkező személyeket (más szóval: megtakarítókat), hogy tőkéjüket átadják olyan vállalatoknak vagy államoknak, akik aktívan fel is használják azt a jelenben, és cserébe hozamot biztosítanak / ígérnek.  

A nem megfelelő befektetések azonban problémát is tudnak okozni, olykor az egész gazdaságot veszélybe sodorva, mint ahogyan azt a nagy gazdasági válságok során szoktuk tapasztalni.

Hol hozzák létre az értékpapírokat?

Az értékpapírok létrehozása az elsődleges tőkepiacon történik. Azért nevezik elsődleges piacnak, mert a vállalatok itt bocsátanak ki először részvényeket és kötvényeket a nyilvánosság számára. 

A cégek azzal a céllal bocsátanak ki értékpapírokat, hogy tőkét vonjanak be a befektetőktől a különböző beruházásaik finanszírozására. 

A részvények létrehozásának folyamatát például angolul IPO-nak (Initial Public Offering) nevezzük, mely magyarul első nyilvános ajánlattételt jelent. Ez az a folyamat, amikor befektetési bankok segítségével az adott céget tőzsdére viszik és részvényeket bocsátanak ki, amelyekért cserébe a befektetők tőkét adnak a vállalkozásnak. 

Az értékpapírok – részvények vagy kötvények – kezdeti kibocsátását követően, a befektetők a már meglevő papírokat a másodlagos piacon – a tőzsdén – adhatják-vehetik egymás között, a kibocsátó vállalat jelenléte nélkül.

Ezt az alábbi ábra illusztrálja:

Láthatod, hogy míg az értékpapírokat elsődleges piacon hozzák létre (más szóval: bocsátják ki), addig a másodlagos piacon a meglévő papírokkal kereskednek a befektetők egymás között. 

Gyakori kérdések

Most pedig nézzük a leggyakoribb kérdéseket, melyek az értékpapírokkal kapcsolatosan fel szoktak merülni.