Érdekel a befektetés fogalma? A befektetésekről szeretnél tanulni? Jó helyen vagy! Ebben a cikkben bemutatom a befektetések legfontosabb alapjait, amelyeket a kezdőknek tudniuk kell. Továbbá azt is megnézzük, hogy miért fontos befektetned, és mit veszítesz, ha nem élsz a lehetőséggel.
Ha vagyont szeretnél építeni – akár nyugdíjcélra, akár a pénzügyi szabadság elérésének céljából – , akkor nem elég pusztán pénzt keresned és megtakarítanod.
A pénzed munkára kell fognod, azaz be kell fektetned, hogy Neked dolgozzon!
Ahogy Robert Kiyosaki mondta, minden egyes forintra, amit megtakarítottál, munkaruhát adhatsz és elküldheted, hogy még több pénzt keressen Neked.
Ma már bárki befektethet, pár ezer forinttal és egy okostelefonnal.
A befektetések világa azonban komplikáltnak tűnhet, és sokszor nem is tudjuk, hogy hogyan is vágjunk bele.
Az interneten valóságos információtengerbe csöppenünk, ahol olykor nehéz megtalálni a helyes kiutat.
Emiatt sokan el sem kezdenek befektetni, így folyamatosan pénzt veszítenek az infláció miatt, anélkül, hogy észrevennék azt.
Jómagam már több mint 8 éve fektetek be. Emlékszem kezdetben mennyire homályos is volt ez a világ számomra.
Az igazság az, hogy a megfelelő alaptudással a befektetések nagyon is egyszerűek.
Ebben a cikkben érthető módon bemutatom a legfontosabb tudnivalókat a befektetésekről, amelyekkel kezdőként tisztában kell lenned.
Befektetés fogalma: mi a befektetés?
Befektetés alatt egy olyan hosszú távú folyamatot értünk, amely részként JÖVEDELEMTERMELŐ eszközöket vásárlunk annak reményében, hogy a jövőben hozamra tegyünk szert.
Warren Buffett – minden idők egyik legsikeresebb befektetője – szerint „A befektetés nem más, mint a mai fogyasztásról való lemondás annak érdekében, hogy később többet fogyaszthass.” [1]
Na de miből származik a hozam/megtérülés?
Három különböző forrásból származhat:
1. Pénzáramlás / közvetlen jövedelem
Példa #1: amikor egy vállalat részvényébe fektetsz be, akkor tulajdonképpen annak a résztulajdonosává válsz. Bármennyire is hihetetlen, egy Apple részvény vásárlása esetén például a cég egyik résztulajdonosa leszel még akkor is, ha a kibocsátott részvények egy töredékét fogod birtokolni csak. Az Apple által termelt nyereségből Te, mint társtulajdonos, osztalékot kapsz a részvényeid után minden negyedévben.
Példa #2: Ha egy ingatlanba fektetsz, és bérbe adod azt, akkor havi bérdíjat kapsz cserébe.
2. Tőkenyereség
Úgy a részvények, mint az ingatlanok ára emelkedhet, amiből tőkenyereséged származik.
Példa: Ha az Apple jól teljesít, akkor a részvényeid ára is növekedni fog. Feltételezzük, hogy vásároltál egy Apple részvényt 100 dollárért, ami később 150 dollárra növekedett. Ebben az esetben 50 dolláros tőkenyereséged keletkezett.
3. Pénzáramlás + tőkenyereség
Számos befektetésnél mindkét forrásból származhat hozamod. Részvények esetében kaphatsz osztalékot is (bár nem mindegyik cég fizet osztalékot) és tőkenyereségben is részesülhetsz.
Ingatlanbefektetésnél, a havi bérdíj mellett az ingatlanod ára is növekedhet.
A befektetés jövedelemtermelő eszközök vásárlását jelenti
Észrevetted ahogyan kiemeltem a “JÖVEDELEMTERMELŐ” eszközöket fentebb?
Nem véletlen!
A köznyelv és a média gyakran használják tévesen a befektetést, mint fogalmat.
Sokszor hallom ismerőseimtől, hogy “befektettem egy új autóba, telefonba stb.”.
Ilyenkor mindig megkérdem, hogy ez az autó fog bármit is termelni számukra?
Egy autó pénzt fog kivenni a zsebükből, mintsem inkább pénzt tenni. Mellesleg, az autó értéke is folyamatosan esik.
Egy autó vásárlása tehát nem befektetés, hanem egy költség. (Kivéve persze, ha mondjuk egy futárcéget indítasz. Ekkor ugyanis a járművek pénzt fognak Neked termelni).
A közhiedelemmel ellentétben a tőzsdei kereskedés (trading), forexezés vagy kriptovaluta vásárlás sem számít befektetésnek.
Ezek nem mások, mint spekuláció!
A különbség a befektetés és a spekuláció között
Bár a két fogalom között kulcsfontosságú különbségek vannak, kezdőknek – de olykor tapasztaltabbak személyeknek is – nehézséget okozhat különbséget tenni.
Philip Carret – világhírű befektető – szerint,
“Az a férfi, aki 1915-ben azzal céllal vásárolta meg a United States Steel [vállalatot] 60 dolláron, hogy később a magasabb áron való eladásból profitáljon az spekuláns. Ezzel szemben, az úriember, aki azért vásárolta meg az American Telephone [vállalatot], hogy a több, mint 8%-os osztalékhozamát élvezze az befektető.” [2]
Carret szerint,
“A spekuláció nem más, mint az értékpapírok vagy árucikkek vétele és eladása pusztán annak reményében, hogy ezek árfolyamingadozásából profitáljunk.” [2]
Warren Buffett – minden idők egyik legjobb befektetője – példája is jól tükrözi a spekuláció és befektetés közötti különbséget:
“Kétféle eszköz vásárolható meg. Az egyik az, ahol maga az eszköz termel számodra hozamot, mint például a bérleti ingatlanok, részvények, vagy egy farm. És akkor vannak olyan eszközök, amelyeket annak reményében vásárolsz meg, hogy később valaki többet fizet értük, de maguk az eszközök nem termelnek számodra semmit. A másodikat spekulációnak tekintem.” [3]
A befektető hosszú távon gondolkodik, és egy eszközt annak jövőbeni pénztermelő képessége (cash flow-ja) miatt vásárol meg. Abnormális hozamok helyett, elsődleges célja a befektetett tőkéjének biztonságban tartása, megfelelő hozamok elérése mellett.
Ezzel szemben, a spekuláns pusztán annak reményében vásárol meg egy adott eszközt, hogy annak ára növekedni (vagy csökkeni) fog csak azért, mert valaki más hajlandó lesz egy magasabb árat fizetni érte – függetlenül attól, hogy a mögöttes eszköz fundamentális értéke változott-e.
Befektető vs. spekuláns
Az egyik legfontosabb különbség a befektetés és a spekuláció között az a kockázatvállalás magassága, valamint a befektetett tőke megőrzésének bizonyossága.
A befektető meglehetősen biztos abban, hogy nem veszít pénzt. A spekuláns viszont tudja – legalábbis kellene tudnia -, hogy nagy a valószínűsége annak, hogy elveszítheti a befektetését.
A probléma akkor kezdődik, amikor valaki azt hiszi, hogy befektet, pedig valójában spekulál. Ekkor ugyanis váratlan veszteségek érhetik.
Kedves Pénzidomár, miért spekulálnak akkor az emberek, ha tudják, hogy nagy a veszteség valószínűsége?
Ugyanazért amiért sokan szerencsejátékoznak – a spekuláció is izgalmas. Ezzel szemben a befektetések unalmasak.
Tisztázni szeretném, hogy nem ellenzem a spekulálást, csak fel szeretnélek világosítani, hogy ez a vagyonépítés lehető legrosszabb módja.
A vagyonépítés legjobb és bizonyított módja a befektetés!
A személyes pénzügyek világában az általános nézet az, hogy soha ne spekulálj a teljes vagyonod több mint 5%-al.
Hogy miért?
Abban az esetben, ha mindent elbuksz – aminek nagy az esélye -, akkor ez nem lesz nagy hatással a pénzügyi helyzetedre. Ha pedig nagyot nyersz, akkor foghatod és befektetheted azt az összeget.
Miért fontos befektetni?
Tekintve, hogy a befektetések bizonyos kockázattal járnak, felmerülhet a kérdés, hogy tényleg megéri-e befektetni? Létezik jobb alternatíva?
Miért nem elég pusztán megtakarítani?
A megtakarítás a pénzügyi céljaid elérésének első számú és igencsak fontos eleme, azonban befektetés nélkül ezzel sokra nem jutsz.
A készpénzben tartott összeg – de manapság már ide tartozik bankszámlán tartott összeg is – vásárló ereje folyamatosan csökken az inflációnak köszönhetően.
Ez sok embernek fel sem tűnik, hiszen ha ma félreteszel 10 millió forintot, akkor 20 év múlva is ugyanazt a számot fogod látni a bankszámládon. A probléma az, hogy 20 év múlva ez az összeg valójában csak 5.5 millió forintot fog érni (3%-os infláció mellett).
Befektetéssel azonban nem csak megőrizheted a pénzed vásárló erejét az inflációval szemben, hanem gyarapíthatod is azt.
Jól tükrözi ezt a lenti ábra, amely 1 dollár inflációval igazított értéket (réálérték) mutatja különböző eszközökben tartva (pl.: részvények, kötvények, arany vagy készpénz dollárban) 1802-2012 között.
Jól látható, hogy ha például részvényekbe (STOCKS) fektettél, akkor a kezdeti 1 dolláros befektetésed 669,500 dollárra nőtte ki magát (infláció felett!).
Ezzel szemben, ha pénzedet a párnád alatt tartottad (DOLLAR), akkor a kezdeti 1 dollár az infláció miatt 0.053 centre csökkent.
Tehát nem tettél semmit, és mégis vesztettél – még csak a pénzed értékét sem voltál képes megőrizni.
A válasz a fenti kérdésre tehát a következő: igen, a befektetés kockázattal jár, azonban az alternatíva a garantált veszteség.
Építs vagyont a kamatos kamat erejével
Ha vagyont szeretnél építeni – legyen annak bármi is a célja (pl.: jó nyugdíj biztosítása, passzív jövedelem építése vagy pénzügyi szabadság elérése) -, ennek megvalósításához be kell fektetned.
Jövedelemtermelő eszközök vásárlásával gyarapíthatod a pénzed. Az eszközeid által termelt pénzt felhasználhatod további eszközök vásárlására, amelyek még több pénzt termelnek. Ezt újra felhasználhatod még több eszköz vásárlására, és így tovább.
Ahogy Ben Franklin mondta: ”A pénz, amit a pénz termel, pénzt termel.”
A kamatos kamat erejének köszönhetően a pénzed folyamatos visszafektetésével a vagyonod egyre gyorsuló ütemben kezd növekedni.
Az alábbi ábrán szemléltetem a kamatos kamat hatását:
Amint láthatod, az idő elteltével a vagyonod egyre nagyobb és nagyobb részét a hozam teszi ki (aranyszínnel jelölt rész).
A harmincadik év végére a teljes vagyonod kb. 50 millió forint, amelyből Te mindössze csak kb. 17 milliót fektettél be.
Mikor kezdj el befektetni?
Az egyik kedvenc mondásom így szól:
“A legjobb időpont a faültetésre 20 évvel ezelőtt volt. A második legjobb időpont ma van.”
– kínai közmondás
Ugyanez igaz a befektetésekre is.
Hogy miért?
Minél korábban kezdesz el befektetni, annál tovább élvezheted a kamatos kamat erejét.
Nézzük is Rita, Peti és Robi példáját.
Rita 25 évesen kezdett el befektetni havi 30.000 Ft-ot, 40 éven át egészen 65 éves koráig. Peti csak 10 évvel később kezdte el a befektetéseit, havi 40.000 Ft-ot, 30 éven át 65 éves koráig. Robi későn fedezte fel a befektetéseket, így ő csak 45 éves korára kezdett el befektetni. Mivel nagy volt a lemaradása a többiekhez képest, gondolta, hogy megduplázza Rita havi betétjét, így Robi havi 60.000 Ft-ot fektetett be 20 éven keresztül 65 éves koráig. Mindhárman tehát ugyanakkora összeget fektettek be - azaz, 14.400.000 Ft-ot - különböző időtávon. A kérdés, hogy ki a nyerő?
Nézzük is:
Annak ellenére, hogy mindhárman ugyanannyit fektettek be, Rita messzemenőleg a nyerő.
Vagyona 85 millióval több, mint a Petié, aki csak 10 évvel később kezdett el befektetni, és 124 millióval több a Robiénál, aki csak 20 évvel később kezdte el befektetéseit.
Hogy miért?
Rita élvezhette a legtovább a kamatos kamat erejét, így hiába fektettek be ugyanannyit, Rita pénze erősebben dolgozott, mint a Petié és a Robié.
Egy másik szemszögből is megnézhetjük ezt:
Tévhitek a befektetésekkel kapcsolatban
Sokakat bizonyos tévhitek tartanak vissza attól, hogy belevágjanak.
Éppen ezért kezdjünk folytassuk rögtön a leggyakrabban előforduló tévhitek eloszlatásával.
Tévhit 1: a befektetés nehéz / komplikált
A pénzügyi szektor próbálja túlkomplikálni a befektetéseket annak reményében, hogy az információval túlterhelt kliensek lehetőleg igénybe vegyék tanácsadói szolgáltatásukat.
Az igazság az, hogy egy minimális alaptudással a befektetések valójában meglehetősen egyszerűek, a hozzá szükséges alapismereteket néhány óra tanulással is meg lehet szerezni.
A befektetés akkor bonyolult, ha nem érted. Emberi pszichológia része az, hogy ha nem értünk valamit, akkor az agyunk azt gondolja, hogy komplikált.
Tévhit 2: a befektetés szerencsejáték
Sokan azért nem fektetnek be, mert azt hiszik, hogy a befektetés egyenlő a szerencsejátékkal. Valóban vannak bizonyos eszközök (pl.: kriptovaluták), amelyek nem állnak messze a szerencsejátéktól. De ezeket nem is nevezzük befektetésnek.
Íme három ok, amiért a befektetés nem szerencsejáték (de számos további érv létezik):
- A befektetéseidnél irányításod van az elvállalt kockázat felett, valamint lehetőséged van a veszteségek korlátozására. Ezzel szemben a szerencsejáték esetében nincs lehetőséged erre (vagy nyersz, vagy elveszted az összes tőkédet).
- Amikor befektetsz, akkor lényegében egy bizonyos eszköz tulajdonosává válsz (pl.: ingatlan, vagy résztulajdonos egy tőzsdén jegyzett vállalatban). Ellenben a szerencsejáték révén nem birtokolsz semmit.
- Befektetéseknél általában rengeteg információ áll rendelkezésedre (sokszor több évtizednyi adat), amelyet elemezve észszerű és megalapozott döntéseket hozhatsz. A szerencsejátéknál ilyen információ nem áll rendelkezésedre.
Tévhit 3: sok pénz kell ahhoz, hogy befektethess
Eszköztől függően, ma már akár 1.000 Ft-al is elkezdhetsz befektetni, így ez a tévhit is butaság.
Sőt, már kis összegekkel is lehet jelentős vagyont építeni hosszú távon a kamatos kamat erejének köszönhetően.
Eleinte én magam is néhány ezer forinttal kezdtem. Ami fontos viszont, hogy korán elkezdtem, így ha kevés pénzzel is, de hasznos befektetői tapasztalatot szereztem. Emellett folyamatosan képeztem magam, és megismertem a kockázatvállalási hajlandóságomat is.
Ezek a tapasztalatok jól jöttek a későbbiekben, amikor már több pénz állt a rendelkezésemre, és elkezdtem egyre többet és többet befektetni.
Tévhit 4: csak a gazdagok és a szakemberek fektethetnek be
Sokan azt hiszik, hogy csak a kiváltságos emberek fektethetnek be. Ez nem lehetne távolabb az igazságtól!
Ha ez régebben igaz is volt, ma már – kortól, bevételtől vagy szakmai tudástól függetlenül – bárki befektethet.
A befektetés alapjai
Ebben a részben megnézzük a legfontosabb alapokat, amelyeket a befektetésekről tudnod kell.
1. A fő eszközosztályok
Számos befektetési lehetőség létezik, azonban majdnem mindegyikük besorolható egy adott eszközosztályba.
Egy eszközosztály lényegében hasonló jellemzőkkel rendelkező pénzügyi eszközök csoportja.
A) Készpénz és készpénz helyettesítők (készpénz, T-bills, megtakarítási számlák)
Ez a legegyszerűbb és legkevésbé kockázatos csoport. Az ilyen befektetések elsődleges előnye a magas likviditás (azonnal elérhetők vagy könnyen készpénzzé válthatók), legfeljebb 1 év a lejáratuk.
Ide tartozik nyilvánvalóan a készpénz és bankbetét, de az olyan értékpapír is, mint az amerikai állam által kibocsátott Treasury-Bill (T-Bill), amely nemzetközileg elismert, és gyakran használt kockázatmentes kamatláb.
B) Fix bevételek (kötvények, állampapírok, kötvény ETF-ek)
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokba történő befektetésről van szó. Azért nevezik ezeket fix bevételeknek, mert az értékpapírok fix kamatfizetést kínálnak a befektetők számára egy meghatározott időtartamon belül.
A fix bevételeket általában egyszerűen csak „kötvényeknek” nevezzük.
Kapcsolódó bejegyzés: Kötvény útmutató
C) Saját tőke (részvények, befektetési alapok, részvény ETF-ek)
A “saját tőke” elnevezés onnan származik, hogy a részvények tulajdonjogot megtestesítő értékpapírok. Tőzsdén jegyzett vállalatokba való befektetés által tulajdonképpen az adott vállalat résztulajdonosává (vagy részvényesévé) válunk.
Befektetési alapok vagy ETF-ek által egyszerre több száz vagy ezer ilyen vállalatba szerezhetünk résztulajdonjogot.
D) Alternatív befektetések (ingatlanok, árucikkek, forex, hedge fundok, private equity, derivatívák)
A többi pénzügyi eszközt általában “alternatív befektetéseknek” nevezzük.
2. A befektetések hozamának és kockázatának kapcsolata
A befektetések egyik fő alapelve, hogy a hozam és a kockázat kéz a kézben jár.
Ez azt jelenti, hogy a magasabb hozamot kínáló befektetési lehetőségek egyidejűleg magasabb kockázattal járnak.
Hasonlóképpen: az alacsony hozammal járó befektetések nagyobb biztonságot kínálnak az alacsony kockázatuk miatt.
Az alábbi ábra a különböző eszközosztályokon belüli befektetési lehetőségek hozam-kockázat kapcsolatát mutatja:
Példaként vegyük a kötvényeket és a részvényeket.
A részvények kockázata nagyobb, mint a kötvényeké. Ez annak köszönhető, hogy a részvényeseknek úgynevezett “maradékos követeléseik” (residual claims) vannak.
Ez azt jelenti, hogy egy adott cég által termelt nyereségből először a hitelezők kerülnek kifizetésre, és csak utána a részvényesek.
Ha a cég nyereséges, a kötvénytulajdonosok hozamai garantáltak, viszont a részvényeseké nem.
Abban az esetben, ha az adott vállalat csődbe megy és likvidálják, az eladott eszközökből először a hitelezők követelései kerülnek kielégítésre és csak miután ez megtörtént – és ha marad még valami -, akkor kerülnek kifizetésre a részvényesek.
Legtöbbször ez azt jelenti, hogy a részvényesek nem kapnak semmit.
Mivel a részvénytulajdonosok magasabb kockázatot vállalnak, így nagyobb hozamot is várnak el cserébe.
Egy másik példát nézve, az állampapírok alacsonyabb kockázattal járnak a vállalati kötvényekkel szemben, hiszen a tőkénk biztonsága egy állam visszafizetési képességén múlik egy céggel szemben.
Természetesen ez alól is léteznek kivételek. Egy Apple kötvény jóval biztonságosabbnak minősíthető, mint mondjuk egy ugandai államkötvény.
Magas hozam, alacsony kockázat?
Gyakran hallott, már-már kedvenc visszatérő kérdésem:
“Mivel lehet nagy hozamot elérni alacsony kockázat mellett?”
Rossz hírem van – ilyen nem létezik.
Ha mégis lenne ilyen, akkor az egy arbitrázs helyzet lenne, amit a befektetők nagyon hamar kihasználnának, ezért szempillantás alatt eltűnne.
Példa: képzelj csak el egy olyan extrém szituációt, amiben egy majdnem kockázatmentes állampapír hozama nagyobb, mint egy részvény hozama, amely jóval magasabb kockázattal jár. Az intézményes befektetők (amelyek több ezer alkalmazottja és számítógépes algoritmusai folyamatosan figyelik a piacot) azonnal elkezdnék vásárolni az állampapírt, hiszen a többi befektetési lehetőséghez képest igencsak vonzóvá vált. Ennek köszönhetően megnőne az állampapír kereslete, és ezért az ára is. A magasabb ár pedig egyidejűleg alacsonyabb hozamot jelentene, így korrigálva az állampapír hozamát arra a pontra, ahol tükrözi annak kockázatát.
Ha tehát magas hozamot szeretnél elérni, akkor magasabb kockázatot kell vállalnod.
3. Diverzifikáció
Bár a befektetések kockázatától ugyan nem lehet megszabadulni, csökkenteni lehet azáltal, hogy elkerüljük a fölösleges kockázatot.
Biztosan hallottad azt a mondást, hogy „Don’t put all your eggs in one basket” azaz, ne tedd az összes tojásod egy kosárba.
Sokan azt a hibát követik el, hogy egyetlen egy részvénybe fektetik az összes pénzüket. Ha valami történik azzal a céggel, akkor nagyot bukhatsz vagy az összes pénzedet is elveszítheted.
Gondolkozz portfólióban
Egyedi részvények vagy kötvények helyett, érdemes portfólióban gondolkodnod és diverzifikálnod a befektetéseid a különböző eszközosztályok között.
Ezáltal a portfóliód teljesítménye kevésbé fog függeni egyetlen egy eszközosztály teljesítményétől, amelynek köszönhetően:
- csökkentheted a befektetéseid kockázatát, és
- növelheted a teljes portfóliód hozamát
Egy jól diverzifikált portfólióval tehát sokkal kedvezőbb hozam-kockázat arányt érhetsz el.
Az alábbi ábra jól ábrázolja, hogy miért érdemes portfólióban gondolkodni:
Ahogy azt már láthattuk, minden eszközosztálynak egyedi jellemzője van, és ezek eltérően reagálnak különböző piaci változásokra.
Általában, ha egy eszközosztály rosszul teljesít, akkor egy másik mérsékeli vagy ellensúlyozza azt.
Példa: válság idején - amikor a részvények általában nagyot esnek - , a kötvények biztonságot nyújthatnak, így egyensúlyozva a portfóliód teljesítményét.
De nem csak eszközosztályok között érdemes diverzifikálni, hanem eszközosztályokon belül is.
Példa: egyetlen egy cég helyett befektethetsz több száz vagy akár ezer vállalatba is, különböző országokból és iparágakból.
Ahogy láthatod tehát három szinten diverzifikálhatsz:
- Az eszközosztályok között
- Eszközosztályon belül különböző egyedi befektetések között
- Különböző régiók és iparágak között
ETF-ek: a legjobb eszközök egyike a diverzifikálásra
Kedves Pénzidomár, nekem nincs pénzem arra, hogy több száz részvényt megvásároljak. Sőt, időm és kellő tudásom sincs ezek kiválogatására. Mit tegyek?
Nagyszerű kérdés!
Hallottad már azt a mondást, hogy “Ne keresd a tűt a szénakazalban, vedd meg inkább az egész szénakazalt”?
Az ETF-ekkel az egész szénakazalt megvásárolhatod, hiszen egyetlen egy vásárlással több száz vagy akár ezer részvényt vásárolhatsz meg, már akár kb. 68 euróért is (példa: IWDA, 2021. június 18-i árazás szerint).
Befektetés fogalma: összegzés
Mindnyájan hallottuk már, hogy be kellene fektetnünk, de sokan mégsem kezdik el. Sokakat a befektetésekkel járó kockázat tart vissza.
A befektetések valóban kockázatosak, viszont, ha egy jól felállított befektetési tervnek megfelelően fektetsz be, akkor csökkentheted a kockázatot, és meglehetősen nagy bizonyossággal garantálhatod, hogy nem veszítesz.
Ha viszont nem fektetsz be, akkor az inflációnak köszönhetően garantált a veszteség!
Így nem marad sok választás – a befektetés továbbra is a legjobb módja a hosszú távú pénzügyi céljaid eléréséhez.
Bár elsőre a befektetések komplikáltnak tűnhetnek, ha hajlandó vagy egy kis időt szánni a tanulásra, akkor ez többszörösen kifizetődik.
Most pedig rád vagyok kíváncsi!
Fektettél be már korábban? Vagy most tanulsz, és a jövőben tervezel befektetni?
Bármelyik helyzetben is légy, kérlek oszd meg álláspontod/helyzeted a hozzászólásokban.
Nem, nem fektettem még be, de nagyon érdekel az ügy mostanában mivel munka váltás időszakban vagyok. Ebbe a területbe fogok elhelyezkedni és úgy gondoltam jó ha elkezdtek róla tanulni, így találtam rá a cikkre.
Nagyon fel kapta a figyelmemet így szeretnék tovább tanulni és a közel jövőbe elkezdeni befektetni.
Szia Shanen,
Köszi a hozzászólást. Örülök, hogy a befektetések témaköre felkeltette az érdeklődésedet, és hogy tanulni szeretnél róla. Ez mindenképpen hasznodra fog válni, nem csak rövid távú céljaid fényében, de a pénzügyi jövőd megalapozása miatt is.
Sok sikert kívánok! Ha kérdésed van jelezd nyugodtan.
Üdv,
Norbi