Rengeteg cikk olvasható a magyar nyugdíjrendszer fenntarthatatlanságáról, folyamatosan lehet erről hallani a médiában, az Eurostat és az OECD is aktív figyelemmel kíséri a nyugdíjhelyzet alakulását, de még laikus körökben is egy gyakran boncolgatott téma.
Sokat hallottuk, hogy a jelenlegi nyugdíjrendszer fenntarthatatlan és a nyugdíj, amire számítunk, fedezetlen.
Éppen ezért mindenki tisztában van azzal, hogy ha nem készülünk és teszünk félre a saját nyugdíjunkra, akkor nem számíthatunk túl sok jóra.
Vagy mégsem ennyire tiszta?
Úgy látszik nem…
Baráti beszélgetéseim során gyakran meglepődök, hiszen az információk sokaságának ellenére, az emberek mégsem tudják vagy nem akarják elismerni, hogy mi vár rájuk.
Ezzel a cikkel pusztán egy célom van: felnyitani minél több ember szemét. Az ebben a témában írt cikkekhez képest semmi újat nem fogok mondani, pusztán a tényeket szándékszom minél átláthatóbban és érthetőbben tálalni azt remélve, hogy minél több embert tudok felvilágosítani.
Már akkor is megérte, ha egy embert sikerült rávilágosítani a tényekre, és cselekvésre bírni.
Hogyan működik a jelenlegi nyugdíjrendszer?
A magyar nyugdíjrendszer egy felosztó-kirovó rendszer, amelyben a kifizethető nyugdíjak összege a gazdaságban jelenleg aktív dolgozóktól elvont járulékoktól függ.
Ez azt jelenti, hogy az aktív dolgozók finanszírozzák a jelen nyugdíjasok havi juttatását. Ez a rendszer nem egyedülálló, hiszen a legtöbb nyugati ország is ezen alapszik.
Forrás: saját szerkesztés
A felosztó-kirovó rendszert úgy kell elképzelni, mint egy nagy közös kasszát, amelybe bejönnek az aktív dolgozóktól elvont járulékok, és kimennek a kifizetett nyugdíjak. Mindaddig amíg elegendő munkavállaló van, az ő befizetéseik finanszírozni tudják a mostani nyugdíjasokat.
A rendszer tehát akkor működik jól, ha minél több aktív dolgozó van, akik fizetése és ezért az elvont járulék is minél nagyobb, hiszen akkor nagyobb összeg jön be a közös kasszába, és több kerül kifizetésre nyugdíjként.
Ezzel szemben, az egyre több nyugdíjas azt jelenti, hogy az aktív dolgozóktól levont járulékokat (a kasszában lévő összeget), többfelé kell szétosztani.
Tehát, ha nem érkezik be elég pénz a kasszába – akár az egyre kevesebb aktív dolgozó, akár az egyre növekvő nyugdíjasok száma miatt – akkor a kasszában levő összeg folyamatosan csökkeni fog, és egyre kevesebbet lehet kifizetni.
Téves azt gondolni, hogy ha valaki hosszú ideig dolgozott és magas fizetése volt, akkor őt ez nem fogja érinteni. Az állami nyugdíj nem egyéni számlákon gyarapszik, hanem a korábban említett közös kasszában.
Éppen ezért, ha a szétosztandó összeg csökken, akkor ez mindenkit egységesen fog érinteni.
Ketyegő bomba
A nyugdíjrendszer problémája jól látható az alábbi ábrán, amely Magyarország korfáját, azaz népességének számát, és ennek eloszlását mutatja életkor szerint:
Forrás: KSH
A korfa eloszlásának változása 1930 és 2020 között a magyar társadalom elöregedésének tulajdonítható. Az 1930-as korfának piramis (vagy fenyőfa) alakja volt, ami azt tükrözi, hogy sokkal több a 60-65 év alatti ember, mint ahány afelett van.
A jobboldali ábra mutatja, hogy ez mára teljesen megváltozott, a korfa alakja inkább egy lombhullatófa koronájához hasonlít.
De mit is jelent ez pontosan?
Egyre kevesebb az újszülött és a fiatal és egyre több az idős, azaz a népesség elöregedik. (A helyzet ugyanez, vagy még rosszabb Romániában is.).
Sajnos, a KSH becslései szerint, a jövő sem mutat szebb képet, sőt egyre borúlátóbb, hiszen a társdalom egyre több idősödő embert számlál:
Forrás: KSH
Gondolom már Te is látod az összefüggést a korábbiakkal.
De ha véletlen mégsem, akkor segítek…
Egy ország népességének elöregedése egyre több nyugdíjast jelent, ennek köszönhetően kevesebb az aktív munkaképes ember. Ez a demográfiai változás veszélybe helyezi a magyar (és a román) nyugdíjrendszerek fenntarthatóságát, hiszen ezek működéséhez elegendő új aktív dolgozóra van szükség.
Ha a nyugdíjasok száma egyre csak növekszik (ahogy a fenti ábrán láthatjuk) és nincs elegendő új belépő az aktív szereplők körébe (azaz, elegendő újszülött), akkor a rendszer fenntarthatatlan, mivel nem lesz elegendő azok száma, akik a befizetése fedezi a nyugdíjakat.
Az ábra jól mutatja, hogy a becslések alapján, jóval több ember lesz az 55 és 85 közötti korcsoportban, szemben a fiatalokéval.
A népesség elöregedésének fő okai
- kevés az újszülött, amely jól látható a 0-5 korcsoportban a fenti három korfán
- növekvő várható életkor, azaz egyre tovább élünk nagyban a technológiai és egészségügyi fejlődésnek köszönhetően
- kivándorlás, főleg a fiatalok körében
A Portfolio.hu szerint az Eurostat adatai azt mutatják, hogy Magyarországon 2050-re a teljes népesség több, mint 40%-a 55 éves vagy annál idősebb lesz. Ez 2018-ba még csak 32% volt. A helyzet Romániában sem jobb, ahol ez a százalék 2018-ban kb. 33% volt és 2050-re már megközelíti a 45%-ot).
Forrás: Eurostat, Portfolio.hu
Az OECD adatai alapján, a Bankmonitor arra mutat rá, hogy “2050-re az európai országok zömében duplájára is nőhet a 65 év feletti népesség aránya, ráadásul hazánk a legveszélyeztetettebb országok közé tartozik”.
Forrás: Bankmonitor.hu
Az időskori függőségi ráta (old age dependency ratio), amely az idősek (65+) és az aktív korú népesség (15-64) számának arányát mutatja, Magyarországon 1990-ben kb. 20% volt. 2018-ra ez a szám már elérte közel a 30%-ot és a becslések szerint 2050-re már 50% lesz. Romániában a helyzet még rosszabb.
Forrás: Portfolio.hu
Ez azt jelenti, hogy míg 1990-ben egy nyugdíjasra öt munkaképes lakos jutott, addig 2050-re két aktív keresőre jut majd egy nyugdíjas5.
Tehát a növekvő számú nyugdíjasokra egyre kevesebb aktív korú dolgozó jut.
Ráadásul, a munkaképes korosztály tekintetében, azaz 15-64 év közöttiek, nem derül ki, hogy kik azok, akik ténylegesen dolgoznak. Ha ezt számításba vesszük, akkor a helyzet még árnyaltabb.
Magyarországon 2019-ben 4 millió 512 ezer keresőre1 2 millió 32 ezer öregségi nyugdíjas jutott, azaz kicsivel több, mint két aktív munkavállaló befizetései fedeznek egy nyugdíjat. A demográfiai változásokat figyelembe véve csak arra tudok következtetni, hogy ez az arány 2050-re is legjobb esetben 1:1 lesz. Tehát, mindössze egy munkaképes dolgozótól elvont járulékok fedeznek majd egy nyugdíjat.
Emellett kitolódik az életkor, ami azt jelenti, hogy a nyugdíjasokat is hosszabb ideig kell eltartani.
Mi lesz így velünk?
Ahhoz, hogy megértsük, hogy mit is jelent ez valójában, elég csak figyelembe vennünk azt, hogy a jelenlegi aránnyal is (2.2 aktív dolgozó jut egy nyugdíjasra), 2019-ben az átlagos havi nyugdíj csak kb. 130 ezer forint volt6, amely már most szűkös a megélhetéshez.
Mi történik, amikor a jelenlegi arány több, mint a felére csökken (azaz, jó esetben is mindössze egy munkavállaló biztosít egy nyugdíjat)?
Igen, ez valóban azt jelenti, amire gondolsz…
A nyugdíjbiztosítás.com megjegyzése jól sugallja, hogy mire is számíthatunk3:
[blockquote align=”none” author=”nyugdíjbiztosítás.com”]Minden korábbi generációnál több évet dolgoznak le, mégis alig lesz nyugdíjuk a mostani 20-40 éves aktív keresőknek.[/blockquote]A Magyar Nemzeti Bank tanulmánya szerint, a jelenlegi állami nyugdíjrendszer várhatóan csak 2035-ig tartható fent, hiszen azt követően a bevételek és kiadások már nem lesznek egyensúlyban2.
Sajnos a megoldási lehetőségek egyike sem bíztató a jövőnkre tekintve:
- Növelni kell a nyugdíjjárulékokat, ami azt jelenti, hogy többet vonnak el az aktív munkavállalóktól
- Több gyermeknek kell születnie, hogy több aktív dolgozó kerüljön be a rendszerbe
- Csökkenteni kell a nyugdíjakat
- Növelni kell a nyugdíjkorhatárt
Véleményem szerint a legvalószínűbb megoldás az utolsó kettő kombinációja lesz. Úgy gondolom viszont, hogy az elsődleges eszköz a nyugdíjas évek növelése lesz, hiszen a nyugdíjak csökkentése politikailag nem kedvező.
A nyugdíjasok hatalmas szavazóbázist képviselnek, mobilizálhatók, ezért a nyugdíjak csökkentését a politikusok igyekszenek elkerülni.
Mennyivel kellene kitolni a nyugdíjkorhatárt?
Hervé Boulhol és Christian Geppert 2018-as tanulmánya arra a következtetésre jutott, hogy Magyarországon 7 évvel kellene emelni a nyugdíjkorhatárt (azaz a jelenleg 65-ről 72 évre), ahhoz, hogy a nyugdíjrendszer fenntartható legyen. Ez Romániában plusz 8 évet jelentene.
Forrás: voxeu.org
Tudjuk, hogy mi vár ránk, és mégsem teszünk semmit
Nem kell matekzseninek lenned, hogy lásd a jelenlegi nyugdíjrendszer nem fenntartható a kedvezőtlen demográfiai változásoknak köszönhetően. Bárhogy is nézzük a nyugdíjkorhatár kitolása és/vagy a nyugdíj csökkentése elkerülhetetlen.
Habár nem lehet tudni pontosan, hogy mekkora összegre számíthatsz, különböző források a nettó átlagfizetésed 30 és 65 közötti százalékávaél számolnak. A gond az, hogy a jelenlegi nyugdíj már most is nagyon kevés a megélhetésre.
Gondolom Te is azt szeretnéd, hogy a hosszú évek munkái után ne kelljen a hátralevő 15-20 évedben szűkölködni. Sőt, sokan körbe szeretnék utazni a világot nyugdíjas éveik alatt.
De egy biztos, szerintem senki sem szeretne a megszokott életszínvonalából lentebb adni.
Ennek ellenére, sajnos minden jel erre mutat…
Amellett, hogy a várható nyugdíj csökkeni fog, a Portfolio.hu szerint a magyarok a hátralevő nyugdíjas éveik legalább felét betegségben töltik.5 Ez egyéb lényeges egészségügyi kiadásokat jelent a jövőre nézve egy várhatóan alacsony nyugdíj mellett.
Éppen ezért kell elkezdened az öngondoskodást! Ha nem szeretnéd, hogy később anyagi problémáid legyenek, akkor fontos, hogy rendszeresen takaríts meg nyugdíjas éveidre minden egyes hónapban!
Megdöbbentő számomra az, hogy a köztudott problémák ellenére mégsem készülnek az emberek a nyugdíjas éveikre havi megtakarításokkal.
Az IMAS International ERSTE Csoport által végzett felmérés alapján, a Bankmonitor szerint egyre kevesebben takarítanak meg a nyugdíjas éveikre: “míg 2015-ben a megkérdezettek közel fele idős korára tett félre, addig ez az arány jelenleg [2019] csupán 22%”.4
A gond szerintem az, hogy az emberek többsége először egy új házra tesz félre, majd egy új kocsira és évi nyaralásokra, a legújabb okostelefonra, valamint egyéb kacatokra. A nyugdíjcélú megtakarítások csak utolsó helyre kerülnek, ha marad a hónap végére valami.
Az emberek sajnos abba a hibába esnek, hogy azt gondolják még sok év áll előttük, így elég, ha csak később kezdenek el megtakarítani. Ez viszont téves gondolkodás.
Gondoskodj magadról: takaríts meg rendszeresen
A nyugdíjra való megtakarítást érdemes minél korábban elkezdeni, hiszen fiatalon az idő még a Te javadat szolgálja. Kisebb havi megtakarításokkal is már jelentős összeget megtudsz takarítani 30-40 év alatt.
Gondolj csak bele, ha mondjuk 25 éves korodtól havonta félreteszel 20 ezer forintot, akkor 40 év múlva 9 millió 600 ezer forintod lesz. Viszont, ha csak nyugdíj előtt 10 évvel kezdesz el megtakarítani, akkor ugyanez az összeg eléréséhez már havi 80 ezer forintot kell megtakarítanod.
Ez az egyszerű példa jól tükrözi, hogy miért fontos minél hamarabb elkezdeni a megtakarítást.
Továbbá, ha a havi megtakarításaidat jövedelemtermelő eszközökbe fekteted, akkor a pénzed évtizedeken át dolgozhat Neked. Minél hosszabb az időtáv, annál inkább nagyobb a kamatos kamat hatása. Így viszonylag kis havi betétekkel is egy jelentős összeg gyűlhet össze. Ha viszont csak az utolsó 10 évben kezdesz el megtakarítani, akkor a kamatos kamat hatása nem fog annyira megmutatkozni. Mellesleg a várható hozamod is kevesebb lesz, hiszen a kockázati toleranciád is jóval alacsonyabb.
Ezért szépen kérlek, hogy minél előbb kezdj el megtakarítani, különben komoly pénzügyi problémákra kell számítanod, ami az életedre is ráteszi majd a bélyegét!
Hogyan tovább?
Ennek a cikknek egyetlen egy célja volt: felnyitani a szemed arra, hogy a jelenlegi nyugdíjrendszer nem fenntartható már sokáig és remélhetőleg rávenni arra, hogy elkezdj készülni a nyugdíjas éveidre, hiszen most még viszonylag kevés erőfeszítéssel (azaz, havi megtakarításokkal) elérheted jövőbeli pénzügyi céljaid.
A hamarosan érkező cikkben azt fogjuk megnézni, hogy pontosan mennyit is kell megtakarítanod minden egyes hónapban a jelenlegi életszínvonalad alapján.
_______________________________________________________________
1 https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qlf006.html
2 https://nyugdijmaskeppen.hu/miert-inditsunk-nyugdij-megtakaritast/
6 https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/regiok/orsz/nyugdij/nyugdij19.pdf
7 https://bankmonitor.hu/cikk/borus-jovot-festenek-elenk-nem-lesz-aki-fizesse-a-nyugdijunkat/
1 thought on “A nyugdíjrendszer jövője: ez várja a mai fiatal felnőtteket”