Mi az az ETF? ETF befektetés A-tól Z-ig (2023)

|

A leírtak az író személyes véleményét tükrözik, és nem minősülnek befektetési tanácsnak. Olvasd el a teljes kockázati tájékoztatót.

Kíváncsi vagy mi az az ETF? Érdekel az ETF befektetés? Ebből az átfogó cikkből megtanulhatsz mindent, amit erről a népszerű befektetési eszközről tudnod kell.

A legjobb egyedi részvények kiválasztása sok időt és magas szakértelmet igényel. Ráadásul több tanulmány is bebizonyította, hogy erre a legjobb szakemberek többsége sem képes [1] [2]. Éppen ezért egyre többen tartózkodnak a magas költségekkel járó aktívan kezelt befektetési alapoktól is.

Bár eleinte én magam is próbálkoztam más eszközökkel, hamar rájöttem, hogy az ETF-ek jelentik számomra is a legbiztonságosabb és legjövedelmezőbb befektetési eszközt, amellyel hosszú távon vagyont építhetek. Jelenleg saját portfólióm is kizárólag ETF-ekből áll.

De nem én vagyok az egyedüli, aki kedveli az ETF-eket.

A passzív befektetések növekedésével, az ETF befektetések az egyik legnépszerűbb befektetési eszközzé váltak, különösen a kisbefektetők körében.

Nem is csoda, hiszen széleskörű előnyökkel járnak más befektetésekkel szemben.

A legtöbb (kis)befektető számára a legjobb hosszútávú befektetési formát jelenti, amely lehetőséget ad egy alacsony költségű, diverzifikált, részvény- és/vagy kötvényportfólió kialakítására.

Mellesleg passzív befektetési eszközök, így lényegében semmi dolgod velük.

Nézzük is mi az az ETF!

Indexkövető ETF: az egyetlen részvénybefektetés, amire szükséged van?

Warren Buffett – minden idők egyik legjobb befektetője – szerint az indexkövető ETF-ek jelentik a legjobb befektetést. Kíváncsi vagy, hogy miért?
Az alábbi INGYENES mini e-Könyvből megtudhatod ?

Igen! Kérem az e-Könyvem

Ha már jártas vagy az ETF-ek világában és az ETF-ek csak egy bizonyos oldalára vagy kíváncsi, akkor a lenti tartalomjegyzékből arra a részre ugorhatsz, ami Téged érdekel.

1. FEJEZET:

ETF jelentése és működése

Az első ETF 1993-ban jelent meg Amerikában.

Az ETF-ek növekedése azóta töretlen. A befektetők már több, mint 5 billió dollárt fektettek az eszközbe, ami jól tükrözi népszerűségét.

Ebben a fejezetben be fogom mutatni, hogy mi az az ETF, az eszköz működését, valamint azt is, hogy mi a különbség az ETF-ek és a hagyományos befektetési alapok között.

ETF jelentése és működése

Mi az az ETF?

Az ETF az Exchange Traded Fund rövidítése, amely jelentése magyarul Tőzsdén Kereskedett Alap.

Ez tulajdonképpen egy olyan értékpapírokból álló eszközkosár, amely lehetővé teszi a befektetők számára, hogy egyszerre akár több ezer részvényt vagy kötvényt birtokoljanak anélkül, hogy ezeket külön-külön kellene megvásárolniuk.

Valahogy így kell ezt elképzelni:

Mi Az Az ETF?
Forrás: Earningswinner.com
Példa: Ha egy S&P500 ETF-et vásárolsz meg, akkor tulajdonképpen egyszerre az 500 legnagyobb amerikai vállalat (Apple, Google, Microsoft, Facebook, Amazon stb.) résztulajdonosa leszel, mindössze kb. 67 euróért (VUSA ETF, 2021. június 18-i árazás szerint).

Az ETF célja általában egy adott index vagy iparág teljesítményének nyomon követése.

Az index lényegében egy részvényekből vagy kötvényekből álló eszközcsomag, amely egy egész iparág vagy ország teljesítményét tükrözi.

Az egyik legnépszerűbb tőzsdeindex az S&P 500, amely az 500 legnagyobb  amerikai tőzsdén jegyzett vállalat részvényeiből tevődik össze, ezért lényegében a teljes amerikai piac teljesítményét tükrözi.

Egy S&P 500 ETF a tőzsdeindexben található 500 egyéni vállalat felosztását másolja le ugyanabban az arányban, mint ahogy az indexben is szerepelnek az egyedi részvények. Éppen ezért, az ETF árfolyama is meg fog egyezni az index árának változásával.

Az ETF-ek tőzsdén kereskedett eszközök, ami azt jelenti, hogy az árfolyamuk folyamatosan változik. Az ETF árfolyamváltozása az indexben levő részvények piaci árának alakulásától fog függeni (minél nagyobb a súlya egy részvénynek az indexben, annál nagyobb hatása van az ETF árának változására).

Ugyanúgy, mint a részvények esetében, az ETF-eket is bármikor megvásárolhatod vagy eladhatod az aktuális piaci áron. A kettő annyiban különbözik, hogy egy egyedi részvény vásárlása helyett a teljes piacot megvásárlod egyszerre.

Hogyan működnek az ETF-ek?

Hasonlóan a klasszikus befektetési alapokhoz, az ETF-szolgáltató megvásárolja a mögöttes eszközöket, amelyek alkotni fogják az alapot.

Az alapszolgáltató ezután létrehoz egy alapot, amely nyomon követi az összes mögöttes eszköz teljesítményét. Végül az ETF-szolgáltató befektetési jegyeket (vagy részvényeket) bocsát ki, és ezeket eladja a tőzsdei befektetőknek.

Ugyanúgy, mint egy Apple részvény vásárlásakor, az ETF-szolgáltatója által kibocsátott részvény az alap értékének egy részére való jogosultságot fejez ki.

A befektetők egyénileg az ETF egy részét birtokolják, de a mögöttes eszközöket nem.

A részesedéssel rendelkező részvényesek azonban részesülnek az alapot alkotó vállalatok osztalékaiból, valamint az ETF árfolyamváltozásából is.

A befektetők pénzét az ETF-alap szolgáltatója mindig az ETF mögöttes eszközeibe fekteti be.

A fenti példát folytatva, az S&P 500 ETF esetében a befektetők pénze tehát ténylegesen az indexeket alkotó 500 vállalatba kerül.

Mi a különbség az ETF és a klasszikus befektetési alapok között?

Az ETF-eket (Exchange Traded Funds) gyakran tévesztik a hagyományos befektetési alapokkal (mutual funds), ami nem is véletlen, hiszen mindkettő lehetővé teszi, hogy akár több ezer részvényből vagy kötvényből álló eszközkosárba fektessünk egyetlen vásárlással.

Vannak azonban kulcsfontosságú különbségek.

 ETF-ekBefektetési alapok
Kereskedhe-tőségTőzsdén kereskedett alapok, ezért az árfolyamuk folyamatosan változik. Az egyéni részvényekhez hasonlóan, brókercégen keresztül vásárolhatók meg.Naponta csak egyszer közölnek árat. A befektetők vétel-eladás megbízásait naponta csak egyszer hajtják végre, piaczárás után. Általában bankfiókban vásárolhatók meg.
Kezelési Költségek Az ETF-ek a legalacsonyabb kezelési költséggel járnak.A humán aspektus miatt az aktívan kezelt alapok viszonylag magas költségekkel járnak.
Minimum
Kezdeti
Tőke
Nem igényelnek minimális kezdeti befektetést. Akár egyetlen egy ETF vásárlása is lehetséges.Van minimum befektetési követelmény, ami akár több ezer euró is lehet.
Egységek VásárlásaCsak teljes egységeket lehet vásárolni vagy eladni. Töredékes ETF-ek vásárlása nem lehetséges.Töredékes egységek vásárlására is van lehetőség.
Kezelési
Stílus
Bár léteznek aktívan kezelt ETF-ek is, a legtöbbjük passzívan kezelt, indexkövető alap.Leggyakoribb formájuk aktívan kezelt, de léteznek passzívan kezelt alapok is.
Adó-hatékonyságAz ETF-ek adóhatékonyabbak a kevesebb adóztatható esemény felmerülése miatt.Struktúrájuk miatt gyakrabban váltanak ki adókötelezettséget az összes befektető számára.

A hamarosan érkező cikkemben részletezni fogom a további különbségeket is, valamint mindkét eszköz előnyeit és hátrányait. Addig is iratkozz fel itt a hírlevélre, hogy azonnal értesülj, amint elérhető a cikk.

2. FEJEZET:

ETF-ek alapjai

Most, hogy tisztáztuk mi az az ETF haladjunk tovább a legfontosabb tudnivalók felé.

Először megnézzük miért is annyira népszerűek az ETF-ek.

Ezt követően az eszköz előnyeit és hátrányait fogjuk megvizsgálni.

Végül pedig az ETF-ek különböző fajtáira is vetünk egy pillantást.

Nézzük is!

ETF-ek

ETF-ek: A passzív befektetés elsőszámú eszközei

Kezelési stílustól függően két befektetési formát különböztethetünk meg: aktív és passzív.

Az aktívan kezelt alapok esetében az alapkezelő célja, hogy megverje – azaz, felülmúlja – a piacot. Ehhez kizárólag a legjobb részvényeket próbálja meg kiválasztani annak érdekében, hogy a piaci átlagnál magasabb hozamot érjen el.

Erre azonban a legprofibb alapkezelők többsége sem képes, hiszen általában alulteljesítik a piacot. [3]

Ezzel szemben, a passzívan kezelt alapoknak nem célja a piac teljesítményének felülmúlása, mintsem inkább annak pontos másolása. Éppen ezért az egyéni részvények kiválasztása helyett a teljes piacot megvásárolják, így elérve az átlag piaci hozamot alacsony költségek mellett.

Az alacsony költségek annak köszönhetők, hogy míg az aktív alapok esetében az alapkezelőnek meg kell fizetnie számos szakembert / elemzőt, akik a legjobb részvényeket próbálják kiválasztani, a passzív alapoknál lényegében algoritmusok vásárolják meg a teljes piacot.

Bár az utóbbi években megjelent néhány aktívan kezelt változatuk is, az ETF-ek a passzív befektetés elsőszámú eszközének számítanak.

Éppen ezért, amikor ETF-ekről beszélünk az emberek többsége a passzívan kezelt, indexkövető ETF-ekre gondol, ami nem is véletlen, hiszen ez a leggyakoribb változatuk.

A cikk további részében ezekre a passzív ETF-ekre fókuszálok.

Figyelem: Ahogy fentebb is említettem, léteznek passzívan kezelt hagyományos befektetési alapok (index mutual funds) is. Ezek főleg Amerikában elterjedtek és nagyszerű eszközök, amelyek számos további előnnyel járnak, viszont az európai országok többségében ezek kínálata korlátolt. A magyarok (és európaiak többségének) számára ezért az ETF-ek jelentik továbbra is a legalkalmasabb passzív befektetési formát.

Indexkövető ETF: az egyetlen részvénybefektetés, amire szükséged van?

A passzív ETF-ek népszerűsége nagyban annak köszönhető, hogy egyre több ember számára kezd világossá válni, hogy sem saját maguk, sem a profi befektetők nem képesek kiválasztani a legjobb részvényeket és a piacnál magasabb átlagot elérni (azaz, a piacot megverni).

Ebből kifolyólag, egyre több ember dönt a passzív alapok mellett, amelyek által az átlag piaci hozam elérése garantált, ráadásul alacsony költségek mellett.

Az alábbi ábra – amely az aktív és passzív alapokba fektetett összeget mutatja 2008 és 2018 között – jól tükrözi a passzív alapok népszerűségének a növekedését:

Aktív és passzív alapokba fektetett összeg
Forrás: Investopedia, Bloomberg és saját szerkesztés

Én magam is passzív befektetések híve vagyok, és csakis passzívan kezelt ETF-ekbe fektetek be.

Minden idők egyik legjobb befektetője – Warren Buffett – szerint az indexkövető alapok jelentik a legjobb befektetést a legtöbb befektető számára.

„A befektetők többségének egy alacsony költségű indexkövető alap jelenti a legésszerűbb tőkebefektetést. Azáltal, hogy időszakosan befektet egy indexkövető alapba, a laikus befektető valójában felül tudja teljesíteni a legtöbb befektetési szakembert.”

– Warren Buffett

Indexkövető ETF: Az egyetlen Részvénybefektetés, Amire szükséged van?

Warren Buffett – minden idők egyik legjobb befektetője – szerint az indexkövető ETF-ek jelentik a legjobb befektetést. Kíváncsi vagy, hogy miért?
Az alábbi INGYENES mini e-Könyvből megtudhatod ?

Igen! Kérem az e-Könyvem

Az ETF-ek előnyei és hátrányai

Az ETF-ek számos előnnyel járnak, viszont van néhány hátrányuk is, amelyekkel fontos, hogy tisztában légy.

ETF-ek előnyei és hátrányai

ETF előnyei

Az ETF népszerűsége nagyban az eszköz által kínált előnyöknek köszönhető más befektetési eszközökkel szemben.

1. Széleskörű diverzifikáció

Biztosan hallottad már az mondást, hogy “Don’t put all your eggs in one basket”, azaz ne rakd az összes tojásod egy kosárba.

Hogy miért?

Hát ezért:

A befektetések világában a diverzifikáció csökkenti a befektetéseid kockázatát.

Egy diverzifikált portfolió összeállítása viszont jelentős időt és tőkét igényel.

Kedves Pénzidomár, én sajnos se idővel, se jelentős tőkével nem rendelkezem. Hogyan állítsak össze akkor egy ilyen portfóliót?

Már azt hittem soha nem kérded meg!

Amikor megvásárolsz egy ETF-et, akkor azonnal egy több tíz, száz vagy akár ezer vállalatból álló portfólió tulajdonosa leszel egyetlen egy ETF vásárlásával.

Példa: Ha a Vanguard FTSE ALL-WORD ETF-et vásárlod meg, akkor egyszerre 50 különböző országból származó kb. 3500 vállalatába fektethetsz be - közöttük az Apple, Microsoft, Google, Tesla, McDonalds, Nestlé, Toyota Motors, Unilever stb. - mindössze kb. 84 euróért.

Ellenben, ha mondjuk csak egy egyéni vállalatba fektetsz be, akkor az összes pénzed elveszítheted, abban az esetben, ha az adott vállalat csődbe megy.

Manapság ez nagyon is elképzelhető. Lásd, Wirecard:

Wirecard részvény
Forrás: finance.yahoo.com

Ezzel szemben viszont, ha például egy S&P 500 ETF-et vásárolsz, akkor gyakorlatilag elképzelhetetlen, hogy elveszíted az összes pénzed, mivel lehetetlen, hogy az 500 legnagyobb amerikai vállalat egyszerre csődbe megy.

Ha ez mégis megtörténne, akkor a pénzed lesz a legkevesebb amiért aggódnod kell.

2. Passzív befektetési eszköz

Az ETF-ek célja általában egy index teljesítményének pontos nyomon követése és nem annak túlteljesítése.

A passzív befektetések csökkentik azt a kockázati tényezőt, amely egyik legnagyobb hatással van befektetésed sikereire.

Ez nem más, mint Te magad!

A legtöbb kezdő befektető ugyanis folyamatosan próbálja figyelni és időzíteni a piacot, valamint saját maga akarja kiválasztani a legjobb egyéni részvényeket (vagy “profikra” bízza a pénzét, hogy ezt megtegye).

Többször is említettem, hogy erre a legjobb befektetők többsége sem képes, ezért nagy valószínűséggel Te se és én sem.

De miért is akarnád, amikor az indexkövető ETF-ekkel az egész piacot megvásárolva ez történik:

Forrás: finance.yahoo.com

A hosszú távon kapott 8-10%-os átlagosított éves piaci hozammal (CAGR) a legtöbb szakembert tulajdonképpen túlteljesíted.

És mi a legjobb benne?

Szinte semmi dolgod, hiszen passzív, indexkövető befektetés. Éppen ezért jelenti az egyik legjobb befektetést a legtöbb ember számára, és az egyik legjobb mód, hogy a pénzed munkára fogd.

Bevallom, a passzív befektetési stratégia valójában unalmas, de ki mondta, hogy izgalmasnak kell lennie?

3. Magas fokú likviditás

Tőzsdén kereskedett, ezért bármikor meg tudod vásárolni vagy el tudod adni.

4. Legalacsonyabb költségek

Az indexkövető, passzív ETF-ek a legalacsonyabb költséggel vehetők meg. A költségkülönbség igencsak jelenetős főként az aktívan kezelt alapokhoz viszonyítva.

A Morningstar szerint [4],  az ETF-ek átlagos költsége 0,23%, míg ugyanez a mutató a hagyományos passzívan kezelt alapoknál (index mutual funds) 0,73%, az aktívan kezelt alapoknál (mutual funds) pedig 1,45%.

Ez a különbség elsőre nem tűnik nagynak, de hosszútávon milliókat jelenthet:

költség hatása hosszútávon
Forrás: saját számítás

Természetesen ez nem azt jelenti, hogy az összes ETF költséghatékony, ezért fontos hogy körültekintők legyünk ETF vásárlásakor.

Az ETF-ek alapkezelési díja (amit a TER, azaz Total Expense Ratio mutat), jellemzően 0,1% és 0,5% között mozog. Az ennél magasabb TER-el rendelkező ETF-ek drágának mondhatóak.

5. Adóhatékonyság

Mivel passzív alapokról van szó, nem kell tőkenyereség utáni adót fizetned mindaddig, amíg el nem adod az ETF-jeidet.

Ez azt jelenti, hogy nagyobb irányításod van afölött, hogy mikor fizetsz adót (vagyonépítés szempontjából ennek kulcsfontosságú szerepe van).

Továbbá a visszaforgató (accumulating) ETF-ek lehetőséget adnak az osztalékadó elkerülésére is. Erről a későbbiekben még lesz szó.

6. Átláthatóság

Az ETF árfolyama egy gyors internet kereséssel azonnal elérhető. Továbbá a hagyományos befektetési alapokkal szemben, az ETF-szolgáltatója naponta közzéteszi, hogy milyen értékpapírokat tart.

7. Kényelem és egyszerűség

Az ETF-ek lényegében az egyéni részvények és klasszikus befektetési alapok által kínált előnyöket egyesítik.

Egyrészt lehetőségünk van néhány kattintással megvásárolni őket, ugyanúgy mint az egyéni részvényeket.

Másrészt a befektetési alapok által kínált diverzifikációban is részünk van.

ETF hátrányai

1. Tranzakciós költségek

A legtöbb brókercég tranzakciós díjszabást alkalmaz az ETF vásárlásának vagy eladásának végrehajtásáért, hasonlóan a részvényekhez.

Az adás-vételi jutalékok mértéke brókertől függ.

Néhány értékpapírszámla, mint például az InteractiveBrokersé, egy minimum 10 dolláros minimum jutalék limitet is alkalmaz. Havi kis összegű megtakarítások befektetése esetén a minimum díjak miatt az ETF-ek elveszíthetik az költségelőnyüket.

Ebből kifolyólag fontos körültekintőnek lenned a bróker kiválasztása során.

Fontos azonban azt is megjegyezni, hogy vannak olyan brókerek, akiknél havonta egyszer teljesen ingyen tudsz ETF-et vásárolni. Ez hatalmas előnyt jelent egy hosszútávú befektetési stratégia esetén.

2. Nincs lehetőség töredékes vásárlásra

A klasszikus befektetési alapokkal ellentétben, csak egy teljes ETF egységet lehet megvásárolni vagy eladni, és nincs lehetőségünk töredékes vásárlásra.

Példa: Ha beszeretnék fektetni 100 eurót és az ETF ára 60 euró, akkor csak egyetlen egységet tudunk vásárolni. Szükségünk van még további 20 euróra, hogy egy további egységet tudjunk megvásárolni.

ETF fajták

Habár az első ETF-ek széleskörű részvénypiaci indexeket követtek, az eszköz növekvő népszerűségének köszönhetően számos másfajta ETF is született.

Nézzük a legfontosabbakat.

ETF-ek Fajtái

Indexkövető ETF-ek

Ez az ETF-ek legnépszerűbb fajtája. Egyszerű passzív ETF-ekről van szó, amelyek egy adott széleskörű piaci index teljesítményét követik, mint például a FTSE Emerging Markets (feltörekvő piacok) vagy FTSE World Index (világpiac).

Iparági ETF-ek

Habár ezeket is besorolhatnánk az indexkövető kategóriába, a szektor ETF-ek lehetőséget nyújtanak arra, hogy egy bizonyos ágazathoz tartozó vállalatok részvényeibe fektessünk be.

Például: egészségügyi ETF-ek, energia ETF-ek, technológiai ETF-ek, ingatlan ETF-ek stb.

Osztalékalapú ETF-ek

Ezek az ETF-ek jellemzően olyan részvényekbe fektetnek, amelyek több éves osztalékfizetési múlttal rendelkeznek. Ezeket osztalékbajnokoknak is nevezzük.

Fontos megjegyezni azonban, hogy az osztalékfizetések nem garantáltak.

Kötvény ETF-ek

Ezek olyan ETF-ek, amelyeken keresztül különböző állami, vállalati, magas hozamú (high-yield), nemzetközi és egyéb kötvénycsomagokba fektethetsz be.

Az egyéni kötvényekkel ellentétben a kötvény ETF-eknek nincs lejárati dátuma (maturity date), ezért a befektetők leggyakrabban rendszeres készpénzkifizetések generálására fektetnek az eszközbe.

Árupiaci ETF-ek

Ezek az ETF-ek lehetővé teszik a befektetők számára, hogy kitettséget nyerjenek olyan egyéni árucikkekre, mint az arany, ezüst, nyersolaj, szójabab stb.

Léteznek olyan áruindex ETF-ek is, amelyeknek célja különböző árucikkekre való kitettség elérése egyetlen befektetés során.

3. FEJEZET:

ETF befektetés elkezdése

A továbbiakban megnézzük kinek is érdemes ETF-ekbe fektetni, mekkora hozamra számíthatsz, és mire kell figyelned, a portfóliód építése során.

Továbbá az ETF vásárlás folyamatát is megnézzük közelebbről.

Nézzük is!

ETF befektetés elkezdése

Kinek alkalmas ETF-ekbe bektetni?

Az ETF-eket leggyakrabban egy hosszútávú, buy & hold stratégia részeként használják.

Ennél a stratégiánál nem szándékunk kiválasztani a legjobb egyéni részvényeket vagy időzíteni a piacot. Éppen ezért szinte semmi dolgod ezzel a befektetéssel. Ezért is működik jól.

Warren Buffett is ennek a stratégiának a híve:

“If you are not willing to own a stock for 10 years, do not even think about owning it for 10 minutes.”

– Warren Buffett

Az ETF alkalmas eszköz tehát mindazok számára, akik megtakarításaikat rendszeresen (havonta/félévente/évente) szeretnék befektetni, hosszú távú pénzügyi céljaik megvalósításának érdekében.

A passzív, buy & hold ETF stratégia különösen hasznos eszköz hosszú távú vagyonépítéshez.

A kamatos kamat hatása miatt ugyanis a pénzed exponenciálisan növekszik, azaz szorgalmasan dolgozik Neked. (Ajánlott olvasmány: Hogyan dolgozhat a pénzed Neked?)

Példa: Pusztán havi 30 ezer forintot (kb. 85 eurót) befektetve, 7%-os évesített reálhozam (CAGR) mellett, 30 év alatt 50 millió forint (kb. 142 ezer euró) vagyont építhetsz. Ez az összeg mai értéken értendő.
mibe-fektessem-a-penzem
(A fenti számítás 3%-os inflációval számol, és azt feltételezi, hogy a havi betéteket minden évben az inflációval megegyező mértékben növeljük. A második évben tehát minden hónapban 30.900 forint kerül befektetésre.)

Én magam is hosszútávú, buy & hold befektető vagyok és csakis passzív ETF-ekbe fektetek be. Célom a hosszú távú vagyonépítés.

Kezdd el építeni a SAJÁT ETF portfóliódat MÉG MA!

Tanulj meg mindent az alapoktól kezdve, ami egy sikeres ETF portfólió kialakításához szükséges. Építs vagyont A SZIMPLA PORTFÓLIÓVAL!

KÉREM A KÖNYVET

ETF hozamok: mire számíthatsz?

Az ETF hozama a mögöttes eszközök súlyozott átlagának teljesítményétől függ.

Mivel ezek a termékek általában egy adott index teljesítményét másolják, az ETF hozama megegyezik a piaci átlag hozammal.

Az S&P 500 index például tartalmaz olyan vállalatok, amelyek messze 10% fölött teljesítettek, de voltak olyanok is, amelyek veszteségesek voltak.

Az indexbe fektetve lényegében megvásárlod az összes mögöttes vállalatot és egy piaci átlagot kapsz, ami általában több, mint amit a szakemberek elérnek.

Az S&P 500 esetében ez kb. 10%-ot jelentett a múltban (hosszú távon).

ETF vásárlás: hogyan vásárolhatsz ETF-eket?

Kétféleképpen vásárolhatsz ETF-eket.

Egyrészt befektethetsz az eszközbe egy brókercégnél nyitott értékpapírszámlán keresztül. Ebben az esetben az ETF vásárlás menete ugyanúgy történik, mint az egyéni részvényeké.

A másik lehetőséget a robottanácsadók jelentik, amelyek alacsony költségű ETF-ekből építenek fel portfóliókat, ezáltal hozzáférést biztosítva az eszközhöz az olyan kisbefektetők számára, mint Te és én.

Mi az a robot-tanácsadó?

A robottanácsadók olyan digitális platformok, amelyek számítógépes algoritmusokat és automatizált szoftvereket használnak a befektetési portfóliók összeállításához és kezeléséhez. Az ügyfélnek általában egy online kérdőívet kell kitöltenie, amely során a robottanácsadó információt gyűjt az adott ügyfél pénzügyi helyzetéről és céljairól. Ezt követően az adatok alapján egy személyre szabott portfóliót állít össze, és automatikusan befekteti az ügyfelek tőkéjét. [5]

Magyarországon a Finax a legismertebb robot-tanácsadó, amely elsőként lépett be a Közép-európai piacra, mint online tanácsadó.

A Finax kizárólag ETF-ekből állítja össze a befektetők portfólióját, azok kockázatvállalása, hozamelvárása és befektetési időhorizontja alapján.

Természetesen a robottanácsadók magasabb költséggel járnak, mint ha te magad állítanál össze egy portfóliót. A hagyományos befektetési alapokhoz viszonyítva azonban jóval alacsonyabb költségekkel járnak.

A következő cikkben bemutatom hogyan vásárolhatsz ETF-eket lépésről lépésre: ETF vásárlás menete

Hogyan válassz ETF-et?

Jelenleg több, mint 7 000 különböző ETF érhető el a piacon. [6]

Nyilvánvalóan ETF-ek között is jelentős különbségek vannak, és nem mindegyik alkalmas számodra.

A legjobb ETF kiválasztása éppen ezért kulcsfontosságú.

Befektetésed sikere akár ezen is múlhat.

Éppen ezért írtam egy könyvet a témában, amelyből nemcsak azt tudhatod meg, hogy hogyan választhatod ki a számodra alkalmas ETF-et, hanem azt is, hogy hogyan építhetsz fel egy olyan ETF portfóliót, amellyel hosszú távon sikeresen gyarapíthatod a vagyonodat és megalapozhatod a pénzügyi jövődet.

Kezdd el építeni a SAJÁT ETF portfóliódat MÉG MA!

Tanulj meg mindent az alapoktól kezdve, ami egy sikeres ETF portfólió kialakításához szükséges. Építs vagyont A SZIMPLA PORTFÓLIÓVAL!

KÉREM A KÖNYVET

ETF kereső

ETF választáskor segítségedre vannak az olyan ETF-kereső oldalak, mint a justETF.com, amelyen kimondottan az európai tőzsdéken elérhető ETF-ek között válogathatsz.

Az oldal menüjében levő “ETF Screener” gombra kattintva – (1) a lenti képen – lehetőségünk van keresést végezni többek között az ETF neve, ISIN-je vagy Ticker-je szerint (2A) és/vagy eszközosztály, régió, ország, szektor, stratégia, index stb. alapján (2B):

ETF kereső
Forrás: justETF.com

A fenti képen az “MSCI world” kulcsszóra kerestem rá, amely keresési eredménye különböző alapkezelők által kibocsátott és több fajta ETF-et mutat. Ezeket tovább szűrhetjük az adott feltételek alapján.

Az alap pénzneme mellett, annak méretét, költségét (TER) és egy éves hozamát is láthatjuk.

1. Osztalékkifizető (distributing) ETF-ek

Ezek az ETF-ek minden negyedévben vagy félévben kifizetik a mögöttes részvények osztalékát, amit az értékpapírszámládra kapsz.

2. Visszaforgató (accumulating) ETF-ek

Ezek az ETF-ek automatikusan visszaforgatják a benne található részvények osztalékát.

Bár a mögöttes vállalatok kifizetik az osztalékot, az ETF-szolgáltató ezeket nem továbbítja az értékpapírszámládra, hanem automatikusan visszaforgatja.

Melyiket válaszd?

Magyarországon kedvezőbb a visszaforgató (accumulating) ETF-eket választani két ok miatt:

  1. Adóhatékonyság: elkerülöd a 15%-os osztalékadót, hiszen az ETF automatikusan visszafekteti a kapott osztalékot, tehát nem kerül kifizetésre. Még akkor is, ha később az ETF-ek eladásakor árfolyamnyereség-adót kell fizetned (ami szintén 15%), az osztalékadó elkerülése jelentős vagyonépítési előnnyel jár hosszú távon a kamatos kamat hatása miatt.
  • Nem kell jutalékot fizetned a brókernek: ha saját magad kellene visszafektetned a kapott osztalékot, akkor adózás mellett további tranzakciós jutalékokkal terhelne a brókered, hiszen részvényeket kell vásárolnod. Ezek hosszú távon sokat számítanak.

A vagyonfelhalmozási szakaszban (accumulation phase), a kamatos kamat hatásának köszönhetően az osztalékok visszafektetése a gyorsabb vagyonépítés egyik legfontosabb eszköze.

Fontos azonban megjegyezni, hogy vannak országok, mint például Németország vagy az Egyesült Államok, ahol az osztalék kedvezőbb adózás alá esnek, mint az árfolyamnyereség (capital gains), ezért ott érdemes az osztalékkifizető ETF-eket választani.

A külföldön elő magyaroknak ezért ajánlott a jelenlegi lakhelyük szerint tájékozódni.

Befektetés előtt

1. Értsd mibe fektetsz be és légy tisztában a kockázatokkal

Bár az ETF-ek jóval alacsonyabb kockázattal járnak, mint az egyéni részvények, semmiképp nem kockázatmentesek!

Éppen ezért, mint minden befektetési döntésnél, itt is fontos meggyőződni, hogy 100%-an érted mibe fektetsz be és tisztában vagy a befektetésed kockázatával.

Ehhez érdemes lehet fejlesztened magad a témában.

Továbbá fontos, hogy mielőtt befektetnél legyen minimum három havi vésztartalékod.

2. ETF tájékozató

Az előbbi pontból kiindulva, mielőtt befektetnél bármilyen ETF-be, erősen ajánlom, hogy olvasd el az ETF-tájékoztatót, amelyet minden ETF-szolgáltatónak kötelessége közzétenni.

Ez egy viszonylag rövid dokumentum, amely olyan hasznos információkat tartalmaz magáról az alapról, mint annak mögöttes részvényei, stratégiája, költségmutatója, múltbeli teljesítménye stb.

Az ETF-tájékoztató általában elérhető a szolgáltató honlapján.

3. Készíts befektetési tervet

Kedves Pénzidomár, tényleg szükséges ez? Nem vásárolhatok ETF-eket csak úgy?

Egy vállalkozás indítása előtt is üzleti tervet készítünk, nemde? Másképp hamar falnak ütközünk a vállalkozásunkkal.

Hasonlóan, ha sikeres szeretnél lenni a befeketéseiddel, fontos, hogy legyen egy befektetési terved, amely összhangban van a személyes pénzügyi céljaiddal.

Miért fektetsz be? Milyen befektetési stratégiát követsz? Milyen időtávra fektetsz? Milyen gyakran fogsz befektetni? Milyen eszközökbe fektetsz? Hogyan néz ki az eszközallokációd?

Ajánlom, hogy ne csak szóban válaszold meg a kérdéseket, hanem írd is le őket. Ez segít, hogy ki tarts a terved mellett, és útmutatót ad nehéz helyzetekben.

Népszerű ETF-ek

Az alábbiakban részletezek néhány népszerű ETF-et a kisbefektetők körében.

Fontos azonban megjegyeznem, hogy ez nem befektetési tanács. Mielőtt bármilyen értékpapírba fektetnél fontos, hogy oktasd magad, légy tisztában a kockázatokkal, és a kockázati tűrőképességednek megfelelően válasz eszközt, és alakítsd stratégiádat.

1.iShares CORE S&P 500 UCITS ETF (Acc)

Ez az ETF az 500 legnagyobb tőzsdén jegyzett amerikai vállalat részvényét tartalmazza és az S&P 500 index teljesítményét követi nyomon.

Ezt az ETF-et megvásárolva olyan amerikai vállatokra lesz kitettséged, mint az Apple, Microsoft, Coca-Cola, Amazon, Facebook, Alphabet (Google anyavállalata), JP Morgan, Johnson & Johnson stb.

Népszerűségét többek között a rendkívül alacsony költségének köszönheti, a TER-je mindössze 0.07%. Ráadásul, az osztalékot is automatikusan visszafekteti.

Forrás: justETF.com

2. iShares CORE MSCI WORLD UCITS ETF

Ezt az ETF-et megvásárolva egyszerre 1600 vállalatba fektethetünk be a világ 23 fejlett országából. Az indexet olyan vállalatok alkotják, mint az Apple, Microsoft, Amazon, Facebook, Tesla, Nike, McDonald’s, Nestlé, Toyota Motor, Unilever stb.

A jelenlegi (December-2020) állás szerint az ETF értékének 66%-át amerikai részvények teszik ki. A második legnagyobb, 7.8%-al, Japán, míg a harmadik helyen az Egyesült Királyság áll, 4.3%-al.

Az amerikai részvények teszik ki tehát az index többségét, aminek az oka, hogy ezeknek a részvényeknek van a legnagyobb piaci kapitalizációjuk (azaz, piaci értékük).

Jelenleg több mint 23 milliárd euró van az alapba fektetve és éves költsége (TER) mindössze 0,20%.

Ez is egy accumulating ETF, azaz automatikusan visszaforgatja az osztalékot.

Forrás: justETF.com

3. VANGUARD FTSE ALL-WORLD UCITS ETF (Acc)

Hasonlóan az előzőhöz, ez is egy világindexet követő ETF. A különbség az, hogy míg a korábbi ETF 23 fejlett ország részvényeiből tevődött össze, ez az ETF a fejlett ország vállalatai mellett, olyan feltörekvő országok vállalataiba is fektet, mint Kína és India (többek között).

Az ETF-en keresztül tehát 50 különböző országból származó kb. 3 500 olyan globális vállalat részvényeibe fektethetünk be, mint Apple, Microsoft, Amazon, Facebook, Tesla, Nike, McDonald’s, Nestlé, Toyota Motor, Unilever stb.

Földrajzi kitettség szerint jelenleg (2020. december) az Amerikai Egyesült Államok van első helyen 56%-al, második helyen Japán 7,4%-al, és Kína harmadik helyen 5,2%-al.

Az alap accumulating (visszaforgató) verziója viszonylag fiatal, 2019-ben volt létrehozva. Éppen ezért az alap mérete viszonylag kicsi, 1,4 milliárd euró.

Létezik azonos változata distributing (osztalékkifizető) formában is, ami jóval korábban, 2012-ben volt bejegyezve.

Ahogy korábban említettem, adóhatékonyság szempontjából Magyarországon érdemes az accumulating (visszaforgató) ETF-eket választani.

Az ETF éves költsége (TER) 0,22%.

Forrás: justETF.com

4. BUX ETF ALAP

Ez egy magyar ETF, amelyen keresztül a magyar tőzsde olyan vállalataiba tudsz befektetni, mint a MOL, az OTP vagy a Richter.

Az alap mérete 1,8 milliárd forint. Hátulütője, hogy 0,69%-os éves költsége miatt igencsak drágának számít.

Forrás: OTP Alapkezelő

ETF befektetés: összegzés

Az ETF-ek lehetővé teszik, hogy egyetlen egy vásárlással akár egy több ezer vállalatból álló, jól diverzifikált portfóliót alakítsunk ki alacsony költségek mellett.

Manapság az ETF-ek a passzív befektetés egyik legfőbb eszköze.

Ezek révén hosszú távon a legtöbb sztárbefektetőnél is nagyobb hozamot érhetünk el, viszonylag alacsony kockázatok mellett, anélkül, hogy nekünk kellene egyedi részvényeket kiválogatnunk.

A legtöbb befektető számára egy hosszútávú, buy and hold indexkövető ETF stratégia jelenti a lehető legjobb részvénybefektetést és az egyik legjobb módja, hogy a pénzed Neked dolgozzon.

Figyelem: A befektetések kockázatosak. A múltbeli hozam nem garancia a jövőre nézve.

Szeretnél sikeresebb lenni a pénzügyekben?

Iratkozz fel a hírlevélre!

Értesülj elsőként a legújabb cikkekről, amelyekben megmutatom hogyan keress többet, kezeld okosan a pénzed és építs vagyont!

    Olvasd el az Adatvédelmi Tájékoztatót

    “Mi az az ETF? ETF befektetés A-tól Z-ig (2023)” bejegyzéshez 68 hozzászólás

    1. Szervusz!

      Nagyon érthető és hasznosak az írásaid, köszönöm.

      Gyors kérdések, amik felmerültek bennem a cikk elolvasása után, úgy, hogy még nem tőzsdéztem soha, csak takarékoskodtam.

      Honan tudom, hogy melyik ETF visszaforgató vagy osztalékfizető?
      Jól értem, hogy nincs értelme TBSZ számlának, ha visszaforgató ETF-t vesz az ember?

      Mikor érdemes akkor TBSZ számlán lévő pénzből venni ETF-t? csak ha osztalékfizető, mert a TBSZ-re utalt osztalék 5 év után adómentes vagy ami oda megy abból vehetek újabb ETF-t vagy akár önálló részvényt?
      Nem ide való kérdés, de részvények esetében is van visszaforgató? osztalékfizető?

      Köszönöm válaszod!
      Sikeres vagyonépítést!

      Válasz
      • Szia Péter,

        Örülök, hogy hasznosnak találtad a cikket.

        Íme a válaszaim a kérdéseidre:
        1. Az ETF nevéből látni fogod azt, keresd az Accumulating (vagy Acc) vagy Distributing (vagy Distr.) szavakat. Példaként lásd a következő accumulating (azaz, visszaforgató) ETF-et: https://www.justetf.com/en/find-etf.html?query=IE00BK5BQT80
        2. Visszaforgató ETF esetében is lehet értelme a TBSZ számlának, ugyanis a tőkenyereség után keletkező adót is megúszhatod. Magával a visszaforgató ETF-el csak az osztalékadót kerülöd el.
        3. Részvények esetében ilyen értelemben nincs ún. visszaforgató részvény. A részvény mögötti cég azonban dönthet úgy, hogy a megtermelt profitot nem fizeti ki osztalékként a részvényeseknek, hanem visszaforgatja azt. Ez általában a növekedési részvényekre igaz.

        Ha további kérdésed van írj nyugodtan.

        Üdv,
        Norbi

        Válasz
    2. Szia!

      Nagyon klassz cikk, de egy dolog nem tiszta számomra. Ha veszek egy index követő ETF-t és azt tartom 10 évig, akkor miből keletkezik a nyereség? Az árfolyamnyereségből a 10 év után? Az osztalekfizeto ETF-nel tiszta sor, mert ott vissza van forgatva a kapott osztalék.

      Köszönöm, Csabi

      Válasz
      • Szia Csabi!

        Köszi a hozzászólásod.

        A nyereség ugyanúgy osztalékból + árfolyamnyereségből keletkezik, mint az osztalékfizető ETF esetén. A különbség annyi, hogy az osztalékot automatikusan visszafekteted, így az ETF-ed relatív több ér.
        Osztalékfizető ETF esetén a kapott osztalékot elköltheted, amire szeretnéd, vagy lehetőséged van te magad visszafektetni azt. Ez viszont nem túl hatékony, hiszen a kapott osztalék után nem csak adót, de további tranzakciós díjakat is kell fizetned. Visszaforgató ETF esetében mindkettőt elkerülöd.

        Az osztalék visszafektetése egyébként a kamatos kamat hatása miatt előnyös.

        Ha továbbra sem tiszta, akkor nézz rá a következő cikkre. Egy nagyon jó példán keresztül mutatja be a két ETF közötti különbséget: https://indexfundinvestor.eu/2020/12/21/how-do-accumulating-etfs-actually-work/

        Ha pedig további kérdésed van írj nyugodtan, és szívesen segítek. Szép napot!

        Üdv,
        Norbi

        Válasz
    3. Szia !

      Nagyon jókat írsz, sokat tanultam belőle.
      Számomra még az adózás nem teljesen világos.
      Ha veszek ETF- et és több mint 5 év múlva adom el akkor is kell adóznom a nyereség után?
      Előre is köszönöm.

      Üdv.: Attila

      Válasz
      • Szia Attila!

        Köszi a pozitív visszajelzést, örömmel olvasom!

        Akkor kell adóznod, amikor a nyereséget realizálod. Ha mondjuk veszel egy X részvényt 100 dollárért, és 5 év múlva 200 dollárt ér, de nem adod el, akkor nem kell adót fizetned, hiszen nem realizáltad a nyereségedet. Abban a percben, amikor eladod a részvényedet és ezáltal realizálod a 100 dolláros nyereséget adókötelezettséged keletkezik. Természetesen egy részvény osztalékot is fizethet, egyedi részvények esetében pedig a nyereség automatikusan realizálódik, hiszen az osztalékot kifizetik a számládra. Visszaforgató ETF-ek esetében ez elkerülhető, hiszen az osztalékot visszaforgatják, így nem kerül kifizetésre.

        Az 5 évet szerintem a TBSZ számlával kapcsolatosan hallottad. Ezzel ugyanis 5 év után a befektetéseid valóban teljes adómentességben részesülhetnek. Ennek bizonyos feltételei vannak, úgyhogy javaslom, hogy tájékozódj. Ez a cikk segíthet: https://www.portfolio.hu/befektetes/20211202/legalis-adoelkerules-tbsz-es-nyesz-szamla-hogyan-hasznald-a-tartos-befektetesi-szamlat-a-hosszu-tavu-befektetes-titka-513826

        Remélem tudtam segíteni. Sok sikert!

        Üdv,
        Norbi

        Válasz
    4. Huu meg jó hogy ide tévedtem, majdnem vettem egy nagyobb összegű nem accumulative S&P ETFt.
      Köszi a cikket és le a kalappal hogy ilyen fiatalon már vágod ezeket a dolgokat! 😉

      Válasz
      • Örülök, hogy hasznos volt a cikk.
        Hát azért már én sem vagyok 18 éves 🙂 Ez a szakmám amúgy, egyetemen is ezt tanultam, úgyhogy illik ezekről tudnom, de mindenképp köszi a szép szavakat.

        Sok sikert!

        Üdv,
        Norbi

        Válasz
    5. Szia!

      Nagyon jók az írásaid, sokat segítenek egy kezdőnek mint én.

      Én havi összegekben szeretném egyelőre végezni az ETF befektetést.
      Kiválasztok egy ETF részvénycsomagot és a példád kedvéért minden hónapban 30.000 ft-ért veszek ugyanahhoz az ETFhez újabb (természetesen érdemes több ETF-et venni, de most a példa kedvéért csak egy ETF-et választok) pl. 2 darabot és így tovább évekig? Ezt jelenti, a havi kis összegű befektetés ETF-be?

      Kérlek egészítsd ki, ha rosszul látom.

      Továbbá, ha pl. 5 év múlva én kézzelfogható pénzt szeretnék belőle, tehát realizálni a nyereséget, azt hogy tudom megtenni?

      Köszönöm.

      Válasz
      • Szia Attila!

        Köszi a pozitív visszajelzést, ez ad legfőképp motivációt a további cikkek készítésére.

        Mit értesz az alatt, hogy érdemes több ETF-et venni? Több fajta ETF-re gondolsz? Ha igen, akkor ez nem feltétlen „érdemes”, tőled függ igazából. Én például egyetlen egy ETF-et vásárolok folyamatosan.

        A kérdésedre válaszolva igen, ez jelenti a havi rendszerességű befektetést. Én például minden hónap első napján azonos összeget fektetek be ugyanabba az ETF-be.
        A nyereséget úgy tudod realizálni, hogy eladod az ETF-jeidet vagy azok egy részét. Ezt az értékpapírszámládon belül tudod megtenni.
        Részvényekbe vagy részvény ETF-ekbe egyébként nem ajánlott 10+ évnél rövidebb időtávra fektetni, úgyhogy ha 5 éven belül úgy gondolod, hogy szükséged lesz a pénzre érdemes lehet más befektetési eszközökben gondolkodnod.

        Remélem sikerült megválaszolnom a kérdéseidet. Ha további kérdésed lenne írj nyugodtan.

        Üdv,
        Norbi

        Válasz
    6. Szia Norbi!

      Előző kérdésemre a válaszodban írtad, hogyan az ETF egészét vagy egy részét eladva realizálhatom a nyereséget.

      Egyik írásodban olvastam, hogy vegyünk jövedelemtermelő eszközöket (etf, kötvény) és annak a nyereségéből vegyünk újabb ilyen eszközt és így tovább.

      Viszont, ha eladom az ETF-et a nyereség realizálása miatt akkor hogyan halmozok fel egyre több ilyen eszközt?

      Ennek a logikáját még nem látom át. Bocs, a béna kérdésért 🙂
      Válaszod köszönöm!

      Válasz
      • Szia Attila!

        Nyugi, pénzügyek / befektetések témájában nincs béna kérdés 😉
        Épp az a lényeg, hogy ne add el a jövedelemtermelő eszközöket, hanem halmozz fel ezekből minél többet.
        Egy részvény ETF esetében például nem csak árfolyamnyereséged keletkezik, hanem osztalékot is kapsz. Ezt az osztalékot foghatod és újra befektetheted (értsd: további ETF-eket vásárolhatsz rá, amelyek még több osztalékot fognak hozni neked). Magyarországon az accumulating ETF-ek a népszerűek, ezek automatikusan visszafektetik az osztalékot helyetted, így neked nem kell ezzel bajlódnod. Ez egyébként költség- és adóhatékonyabb is.

        Érthető így?:)

        Üdv,
        Norbi

        Válasz
    7. Szia Norbi!

      Köszönöm a válaszod, de további kérdésem lenne 🙂

      Accumulating ETFnél nem marad nálam osztalékfizetésből származó bevétel, mert visszaforgatja, így, ha jól értem itt nem tudok újabb ETF-et venni (jelenleg amúgy ilyen ETF-et tartok)

      Az osztalékfizetős ETFnél (ilyenem még nincs, de gondolkozok rajta) kapom az osztalékot, ami gondolom rajta lesz a brókeremnél (KBC) lévő számlámon mint pénzösszeg? Ha ebből veszek ETF-et akkor nem adóköteles? Vagy ezt a kapott osztalékot ráteszem a TBSZ-re és onnan veszek ETF-et.

      Köszönöm a válaszod, Üdv!

      Válasz
      • Az osztalék nem fizetődik ki a számládra, de attól még a tiéd. Te magad, direkt módon nem tudsz újabb ETF-et vásárolni, viszont az ETF alapkezelője lényegében ezt megteszi helyetted (tehát mindez indirekt módon történik). Tehát alapvetően az alapkezelő vásárolja helyetted az ETF-eket. Ettől függetlenül a számládon látható ETF-eket száma nem fog növekedni, és szerintem ez az, ami megtéveszt.

        Hadd magyarázzam el a lényeget:
        – egy ETF árát lényegében az ETF alap nettó eszközértéke (egyszerűen: az alap által kezelt vagyon) és a kibocsátott részvények (hasonlóan a befektetési jegyekhez) határozzák meg
        – ha pl. a nettó eszközérték 1 000 Ft és 10 db részvényt (értsd: befektetési jegyet) bocsátottak ki, akkor 1 db ETF ára 100 Ft
        – na most feltételezzük, hogy az ETF-ek árfolyama változatlan marad, de a mögöttes cégek 10 Ft osztalékot fizetnek minden egyes ETF után
        – ez azt jelenti, hogy az alapkezelő összesen 100 Ft osztalékot kap, így az alap eszközértéke 1 100 Ft-ra (1 000 + 100) növekszik, hiszen a kapott osztalékot nem fizeti ki neked
        – mivel az alap eszközértéke immár 1 100 Ft és továbbra is 10 db befektetési jegy van kibocsátva, így az ETF-ek értéke 100 Ft-ról 110 Ft-ra növekszik
        – természetesen az alapkezelő nem készpénzben fogja tartani azt a 100 Ft-ot, hanem fogja és egy további ETF-et vásárol rá
        – és így tovább

        Így érthető? 🙂

        Válasz
    8. Szia Norbi!

      Kezdem kapizsgálni, köszönöm. 🙂

      Engem még egy dolog érdekel. Ha majd idővel más alapkezelő ETF-jét szeretném pluszban megvenni a mostani mellé (pl egy ishares mellé egy vanguard), vagy akár kötvényt venni. Van-e rá mód, hogy idővel a megtermelt jövedelemből tegyem ezt és ne a havi munkabérből történjen ami véges (ETF eladás nélkül).

      Válasz
      • Szia Attila!

        Igen, van mód rá. Osztalékkifizető ETF-et kell ehhez vásárolnod. Ha kellő osztalékot kapsz, akkor azt miután leadózod fogod és ETF-eket vásárolsz. De ehhez már jelentős(ebb) befektetett tőkére lesz szükséged, és nem is látom sok értelmét 🙂 Az accumulating ETF-ek is folyamatosan visszafektetik a pénzt, csak ez a háttérben történik, ezért nem látod.

        Válasz
      • Szia Péter!

        Közvetlenül a BÉT-ről nem tudsz ETF-et vásárolni, azt is az RC-n keresztül tudod megtenni.

        A forint alapú ETF előnye, hogy nem kell átváltanod a pénzedet, illetve alacsonyabb tranzakciós díjak mellett vásárolhatod meg. Random Capitálnál, ha jól emlékszem, a minimum díj BÉT esetén 199 Ft, míg európai tőzsdéknél minimum 6.5 eurós díjjal kell számolnod.

        Ugyanakkor az alacsonyabb likviditás miatt a BÉT-en szélesebb a spread, mint a külföldi tőzsdéken, ami némi plusz költséggel jár.
        Egy másik hátránya a BÉT-en elérhető S&P 500 ETF-nek az, hogy darabja kb. 400 euróba kerül (± 150 000 forint), ami sok esetben nem túl praktikus. Egyrészt, ha ennél kevesebbet szeretnél befektetni, akkor azt nem fogod tudni megtenni. Másrészt, ha mondjuk 250 000 forintra vásárolnál ETF-et, akkor csak egy darabot tudsz megvásárolni, a maradék 100 000 forintot pedig nem tudod befektetni. Ezzel szemben az európai tőzsdéken elérhető S&P 500 ETF-ek jelenleg 100 euró alatt is megvásárolhatók.

        Amint láthatod mindkettőnek van előnye és hátránya. Érdemes azt is figyelembe venned, hogy milyen pénznemben szeretnél megtakarítani, EUR vagy HUF? Sokan inkább EUR-ban takarítanak meg, mert hosszú távon stabilabbnak tartják, mint a forintot. Ez tőled függ.

        A bankok által felszámolt magas devizakonverziós díjak pedig elkerülhetők pl. a Wise segítségével.

        Üdv,
        Norbi

        Válasz
        • Szia Norbi,
          Azt nem értem, hogy ha nekem van egy értékpapírszámlám az Ersténél, ami HUF-os. Egyelőre csak ezen keresztül tudok kereskedni. Akkor hogy segít a Wise, ha most úgy döntök, hogy nemzetközi ETF-et veszek EUR-ért? A Wise-nál gondolom nem lehet értékpapír számát nyitni ????!!!

          Válasz
          • Kedves Erzsébet!

            A Wise a pénzváltásban segít. Ahelyett, hogy az értékpapírszámlán belül kellene elvégezned a HUF-EUR devizakonverziót – amely jellemzően költségesebb – megteheted ezt már előre a Wise segítségével, amellyel kedvezőbben válthatsz. HUF helyett tehát egyből EUR-t utalsz be az értékpapírszámládra.

            Üdv,
            Norbi

            Válasz
    9. Szia Norbi,
      Köszönöm a több mint kielégítő választ!

      Nyílván hosszabb távon érdemesebb eurót választani, talán egyszer végre nálunk is bevezetik.
      Régóta van wise-om. Az nem probléma, de most elég drága az euró. Érdemes várni vele?

      Válasz
      • Szia!

        Én ilyenkor mindig azt szoktam mondani, hogy senki nem tudja hogyan fog alakulni az árfolyam, úgyhogy nem. Ez különösen igaz, akkor ha nem egy nagyobb összeget tervezel egyszerre befektetni. 15-20 éves távon ugyanis nincs túl nagy jelentősége, hogy 380-on vagy 330-on váltottál.

        Persze mindkét pénzemben lehet megtakarításod. Elkezdheted most HUF-ban is, és később EUR-ban folytatod, így 15-20 év múlva mindkét pénznemben lesz megtakarításod. Ugyanakkor érdemes szem előtt tartani a korábbi hozzászólásomban leírtakat.

        Remélem tudtam segíteni! Sok sikert!

        Üdv,
        Norbi

        Válasz
    10. Szia Norbi!
      2022.03.17.-i leveledben írod, hogy az osztalékot visszaforgató ETF az osztalékon újabb részvényeket vásárol.
      Ezt hol lehet nyomon követni, ellenőrizni?
      Látható valahol a részvények darabszámának növekedése?

      Köszönettel: Lajos

      Válasz
      • Szia Lajos!

        Jó kérdés! Az alapkezelő valóban új részvényeket vásárol az osztalékra, a saját értékpapírszámládon belül azonban te ezt nem fogod látni. A változást az ETF alap nettó vagyontömegében láthatod.

        Mondjuk egy egyszerű példát.

        XY alap vagyontömege 3 darab részvéyből (Tesla, Apple és Microsoft), illetve 100 dollár készpénzből áll. Mindhárom részvény értéke 100 dollár, így az alap vagyontömege 400 dollár.
        Feltételezzük, hogy mindhárom részvény 33,33 dollár osztalékot fizet, így minden negyedévben az ETF alapkezelője 3 x 33,33 dollárt, azaz 100 dollárt fog kapni (egyszerű példáról van szó, adókat, költségeket stb. nem vettem figyelembe). Ez azt jelenti, hogy a kezdeti osztalékok kifizetése után, az alap vagyontömege 400 dollárról 500 dollárra növekszik. (Osztalékkifizető ETF-ek esetében ez a 100 dollár kifizetésre kerülne.)

        Természetesen az alapkezelő nem szeretne túl sok készpénzt tartani, hiszen az a pénz nem dolgozik. Éppen ezért fogja azt a 100 dollárt és egy újabb Apple részvényt vásárol rá.
        Következő negyedévben már nem 3 x 33,33 dollárt kap osztalékként, hanem 4 x 33,33-at.

        Így megy ez tovább.

        Erről több információt az adott ETF alap prospektusában találhatsz, mely online elérhető. Google-ben keress rá a következőre: „ETF neve prospectus”

        Üdv,
        Norbi

        Válasz
        • Szia

          Nekem az lenne a kérdésem, hogy nem is tudom a pontos hozamot évről-évre megnézni sehol? Az oké, hogy nő a vagyon tömeg, de sok éven keresztül igazából fogalmam sem lesz arról, hogy mennyit ér a befektetésem? 10 év után, ha nem látszik az értékpapír számlán semmi, akkor honnan tudjam hogy állok? Ezzel hogy lehet így tervezni? Köszönöm előre is a segítséget. Nagyon jó összefoglaló és érthető egyébként.

          Válasz
          • Szia Ferenc!

            A hozamodat, ugyanúgy mint a portfóliód értékét, természetesen látod. Ehhez csak rá kell pillantanod az értékpapírszámládra.

            Mondok egy példát. Ha vásároltál 10 darab ETF-et 100 eurós árfolyamon, akkor a vásárlás pillanatában a portfóliód értéke 10 x 100 euró = 1 000 euró lesz (tranzakciós költségeket, ETF díjat leszámítva).

            Ha egy év múlva az ETF árfolyama 200 euróra növekszik, akkor a portfóliód értéke 2 000 euró lesz, amit az értékpapírszámládon is látni fogsz.

            Ha további kérdésed van, írj bátran!

            Norbi

            Válasz
    11. Szia Norbi!
      Köszönöm a könnyen érthető válaszodat. Nagyon jó tanár vagy, gyorsan érthetővé teszed a problémát.
      De látjuk, hogy az ember milyen mohó, a válaszod újabb kérdéseket gerjesztett.
      A népszerűbb ETF-ek vagyontömege gyorsan tud növekedni, mert újabb és újabb befektetők viszik oda a pénzüket. A prospektusokban közölt adatokból nem derül ki nekem, hogy a növekvő vagyonba bekerült-e az osztalék is.
      Nekem úgy tűnik, hogy az ETF alapkezelő és az őket ellenőrző bankfelügyelet „úri becsületszavára” kell hagyatkozni.
      Te ezt hogyan látod?
      Köszönettel: Lajos

      Válasz
      • Szia Lajos!

        Örülök, hogy kielégítőnek találtad a válaszomat.
        Engem ez a kérdés soha nem foglalkoztatott, hiszen ahogyan te is mondod a ETF alapkezelő úri becsületszavára hagyatkoztam. Éppen ezért számomra mindig is prioritás volt egy olyan alapkezelő választása, amelyben 100%-an megbízok.

        Ha téged mindenképp foglalkoztat ez a kérdés, akkor összehasonlítanék egy egyébként teljesen azonos ETF distributing és accumulating verzióját. Abból elviekben látszódnia kéne a különbségnek. Fejből tudok is mondani egy példát: a VWRL (distributing ETF) accumulating verziója a VWCE, de vannak más ETF-ek is, melyeket összehasonlíthatsz (pl.: egy SP500 accum vs SP 500 dist ETF).

        A hozamban biztosan látszódni fog a különbség, de szerintem a prospektusban és/vagy az alap pénzügyi jelentéseiben is ott kell valahol lennie ennek az információnak. Kezdj szerintem a grafikonok és hozamok összehasonlításával.

        Remélem, hogy tudtam segíteni!

        Üdv,
        Norbi

        Válasz
    12. Kedves Norbi!

      Kezdőként szeretnék ETF-et vásárolni, RC-on nyitottam számlát, utaltam rá eurót, bár még nem érkezett meg.
      A kereskedés –> vétel normál –> BÉT –> Értékpapírnál, ahol kiválaszthatom, hogy mit szeretnék venni, csak 9 féle ETF részvényt látok, ez normális?
      Ráadásul a nevükből nem látszik, hogy Acc vagy De, vagyis visszaforgatható-e. Pl.: X Eu Stoxx Short ETF, UBS MSCI USA SR ETF, iSH NASDAQ100 ETF, iSh CORE SP 500 ETF (bár ez az utolsó elég drága). Ilyen nevekkel nem nagyon találom meg justetf.com-on se vagy pedig sokkal több félét találok, de így meg nem tudom eldönteni, hogy ugyanarról informálódok-e?

      Köszönöm a segítséged!
      Üdv
      Éva

      Válasz
      • Kedves Éva!

        1. Beletelhet néhány napba, mire megérkezik a pénz a számládra.

        2. Igen, normális. A BÉT-en szűkös az ETF-ek kínálata, érdemes szétnézni más európai tőzsdéken is (ott nagyobb a választék).

        3.Ugyanabból az ETF-ből több fajta is létezik (pl.: EUR, USD, GBP alapú), ezért inkább az ETF tickerje (szimbóluma) vagy ISIN száma alapján érdemes beazonosítani azt. Ha tudod a tickert vagy ISIN-t, akkor rákereshetsz erre a justetf.com-on, és ott látni fogod, hogy accumulating vagy distributing ETF-ről van szó.

        Ha további kérdésed van, írj nyugodtan.

        Üdv,
        Norbi

        Válasz
    13. Szia Norbi!

      Köszönöm a cikket, nagyon hasznos volt!
      Egy kérdésem lenne, de csak akkor ha nem túlságosan privát a számodra.
      Említetted, hogy te egyetlen egyfajta ETF-et vásárolsz, azt szeretném kérdezni, hogy melyik ETF-et?
      Természetesen nem befektetői tanácsadásként kérdezem Tőled 🙂

      Köszönöm,
      Ádám

      Válasz
      • Szia Ádám!

        A Vanguard FTSE All-World UCITS ETF USD Acc az.

        Bevallom általában nem szívesen osztom meg, mert arra lettem figyelmes, hogy az emberek hajlamosak „lemásolni” az ETF-et, amibe fektetek. Ezzel nem is lenne gond, csak annyi a probléma, hogy ami nekem jó az nem biztos, hogy másnak is jó. Számomra teljesen világosak az okok, amiért ezt az ETF-et választottam, de egy másik fél számára nem biztos az. Enélkül pedig különböző gazdasági történések hatására (például) megeshet, hogy az illető pánikolni kezd, nem fogja érteni, hogy mi miért történik, és rossz döntéseket hoz (pl.: elad).

        Éppen ezért szerintem a legjobb, ha az ember saját maga választja ki az ETF-et, az ő érvei alapján. Természetesen segítséget szívesen nyújtok ebben, mert nem éppen annyira egyszerű, mint ahogy hangzik, de érdemes időt szánni erre a folyamatra, hiszen remélhetőleg az elkövetkező 15-30 évre hozol döntést.

        Kicsit bő lére eresztettem a válaszomat, de szerettem volna ezt tisztázni.
        Ha további kérdésed van, írj nyugodtan.

        Sok sikert és jó befektetést 🙂

        Üdv,
        Norbi

        Válasz
        • Szia Norbi,

          Köszönöm, hogy megosztottad ezt az infót!

          Most készülök életem első ETF-jét megvenni, és én is egy All-World ETF-et szeretnék először venni (saját döntésem, amit már a cikked olvasása előtt meghoztam).

          Viszont most felmerült még egy kérdés bennem:
          Mi a különbség a lenti 2 ETF között? Én a másodikat néztem ki magamnak, te pedig az elsőt használod.
          Vanguard FTSE All-World UCITS ETF USD Acc
          iShares Core MSCI World UCITS ETF USD (Acc)

          Mind a kettő:
          -USD pénznemben van
          -Accumulating
          -All-World
          -UCITS ETF
          -0,2 és 0,22 a TER, szóval majdnem azonos

          Megvétel előtt átnézem majd a hozzájuk tartozó dokumentumokat (KIID, Factsheet, Annual report), de ha leírod, hogy mikre figyeljek oda, akkor könyebben észre fogom venni a különbségeket.

          Köszönöm,
          Ádám

          Válasz
          • Szia Ádám!

            A fő különbség az, hogy más a szolgáltató. Én személyesen a Vanguardban jobban megbízok, ezért választottam őket. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy a Blackrockal bármilyen baj lenne, pusztán személyes preferenciám.

            Egyetlen hozzászólásban sajnos nem tudom leírni mindazt, amire érdemes odafigyelni ETF választáskor – sokkal több magyarázatot igényel ez a téma, mint amit itt leírhatok.

            Egyébként a minap kezdtem el dolgozni egy gyakorlati útmutatón, melyben az ETF választás és – ami még fontosabb – egy ETF portfólió kialakításának folyamatát fogom bemutatni lépésről lépésre, köztük minden olyan tényezőt, amire érdemes odafigyelni. Különböző modellportfóliókat is bemutatok majd, illetve azt is, hogy az én portfólióm hogyan épül fel és melyek a mögötte levő érvek.

            Várhatóan néhány héten belül kész lesz. Ha van olyan pont, amiről szívesen olvasnál, akkor kérlek jelezd, és feltétlenül írok róla.
            Ha feliratkoztál az email listámra, akkor értesítést is kapsz, amint elkészült az útmutató.

            Sok sikert addig is!

            Üdv,
            Norbi

            Válasz
            • Szia Norbi!

              Köszönöm szépen a választ! Közben nézegettem több ETF-et és a Vanguard FTSE All-World index inkább a MSCI ACWI-hoz áll közelebb, és nem az MSCI World-höz, mert Emerging országokat is tartalmaz a Vanguard index.

              Főleg az érvekre és a gondolatmenet-re vagyok kíváncsi, szeretném megérteni a kiválasztás menetét, okait.

              Köszi,
              Ádám

            • Sziasztok.Szia Norbi.
              Igazán érdemleges, hasznos és formabontó ez az egész blog és te magad!!
              Gratulálok! Csak így tovább.
              Ezeket az információkat így ebben a formában oktatni kellene!Neked!

              Kérdésem mi történt azóta /iShares Core MSCI World UCITS ETF USD (Acc) /.
              Blackrock-al voltak, vannak gondok. Nem?

            • Szia Arnold, köszi szépen!

              Nem voltak gondok, legalábbis olyan amelyekről én tudnék.
              Ahogyan fentebb említettem a BlackRock a világ legnagyobb alapkezelője, így véleményem szerintem aggodalomra abszolút nincs ok. A cég egyébként tőzsdén is jegyezve van, tehát ha valami komolyabb dolog történne a vállalattal, akkor azt ott is látnád.

              Üdv,
              Norbi

    14. Szia Norbi!
      Először is köszönet a rengeteg infóért, ami a honlapodon megtalálható.
      Nagyon sokat tanultam már belőle, de a nemrégiben Amerika által felmondott kettős adóztatási törvény miatt lettek nyitott kérdéseim azért is, mert Sólyomi Dávid a következőket írta a blogjában: „a TBSZ sem biztos, hogy menedéket jelent. Egyelőre (számomra, és többek szerint) nyitott kérdés, hogy lehetnek-e TBSZ számlán nem egyezményes ország tőzsdéjének részvényei.”
      Engem nem az osztalékfókuszú befektetés érdekel, hanem az ETF vásárlás. Mivel a szándékom szerint megvásárolandó ETF egyike az európai célra készült S&P500, ami alapból amerikai részvény, így szeretném kérni a véleményedet, hogy a felmondott kettős adóztatási törvény hogyan érintheti az európai tőzsdén megvásárolt amerikai ETF-ek ügyét?

      Válasz
      • Szia Ferdinánd!

        Köszi a pozitív visszajelzést. Örülök, hogy tetszik a blog.

        Az USA által felmondott kettős adóztatási törvény valóban nagy hatással van az osztalékfókuszú befektetőkre.
        ETF befektetőkre szerintem nincsen hatással, pontosabban azon ETF befektetőkre, akik UCITS jelzéssel ellátott európai székhelyű accumulating ETF-eket vásárolnak. (Ezt azért emelem ki, mert még vannak olyanok, akik az EU-s szabályozások ellenére trükköznek és amerikai ETF-eket vásárolnak).

        A legtöbb számunkra törvényesen elérhető ETF Írországban van jegyezve (ennek oka többek között az, hogy Írország egy adóparadicsom). Írország és USA között továbbra is fennáll a kettős adóztatást elkerülő egyezmény, így az ír alapoknál nem lesz változás adóteher szempontjából.

        Barátsággal,
        Norbi

        Ui. a fent leírtak a véleményemet tükrözik, semmiképp sem számítanak tanácsnak

        Válasz
    15. Szia Norbi!

      Fent említetted, hogy Magyarországon az accumulating ETF a célszerűbb viszont Németországban nem. Mivel nem nagyon tudom hogy működik az osztalékok vagy a nyereség adózása külföldön, esetleg el tudnád magyarázni a különbséget tekintettel Németországra és hogy miképp találok az országokról információt?
      Előre köszönöm a segítséget!

      Válasz
    16. Szia Norbi!
      Köszönöm a hasznos cikkeket az ETF-fel kapcsolatban. Igazából most kezdek érdeklődni ezzel a befektetési lehetőséggel kapcsoltaban, úgyhogy hozzád hasonlóan, én is regisztráltam az eToro oldalán és jelenleg 100.000 USD játékpénzzel próbálkozom, hogyan is működik ez a rendszer, milyen lehetőségeim vannak illetve mire kell odafigyelnem.
      Amit azonnal észrevettem, hogy nem igazán találtam ACC tipusú ETF-eket. Lehet én néztem be valamit vagy esetleg a sandbox nem ad lehetőséget az ilyen tipusú ETF-ekre?
      Illetve az lenne a kérdésem, hogy esetleg tudod-e, hogy a Concorde számláknál van-e lehetőség USD vagy EUR alapú ACC tipusú ETF-eket vásárolni?
      Válaszoldat előre is köszönöm, izgatottam várom a bővebb cikkedet / irásodat az ETF-ekkel kapcsolatos tapasztalataidról.

      Válasz
      • Szia László!

        Nem igazán használtam az eTorot, így a brókercéggel kapcsolatosan nincs túl sok tapasztalatom. Azt viszont hallottam, hogy az elérhető ETF-ek választéka igencsak szűkös, úgyhogy valószínűleg ebből kifolyólag nem találod az Accumulating ETF-eket. Hosszú távú ETF befektetés esetén a TBSZ számla elérhetősége miatt leggyakrabban a magyar brókerekre esik a választás, ugyanis külföldi brókereknél ez nem elérhető (persze a magyar brókereknél jóval magasabb költségekkel kell számolnod). Feltételezem, hogy Magyarországon élsz, hiszen a TBSZ számla külföldről nem elérhető.

        Ha további kérdésed merülne fel, írj bátran.

        Üdv,
        Norbi

        Válasz
    17. Szia!
      Mit gondolsz az ETF hátrányai között azt nem kellene megemlíteni, hogy az ETF birtoklása esetén nem vagy tulajdonos az adott cégekben? Bennem az merül fel, hogy ha jön egy olyan pénzügyi szektort erősen érintő válság, mint a 2008-as, akkor ha az ETF-et kezelő, kibocsájtó bank, alapkezelő csődbe megy, akkor ugrott a befektetés. Míg, ha az ember egyedi részvényportfóliót állít össze, akkor bár költségekkel nyilván többel kell számolnia, de mégiscsak tulajdonos lesz a vállalatokban, így diverzifikálva köztük nagyobb eséllyel nem bukik el mindent egy ilyen krízis esetén.

      Válasz
      • Szia János!

        Jogos a felvetés, köszönöm! A cikk írása közben felmerült, viszont nem tartottam említésre méltó hátránynak, úgy ahogy az ETF-ek számos más előnyét sem említettem (egyszerűen nem tartottam említésre méltóknak).

        ETF birtoklása esetén valóban nem vagy közvetlen birtokosa a mögöttes cégeknek, viszont résztulajdonosa vagy az adott alapnak (és ez az, ami igazán számít), így közvetett módon a mögöttes cégeknek is. Egyedi részvények esetén valóban közvetlen résztulajdont szerzel az adott vállalatokban, de a részvényeid nem otthon a széfedben lesznek, hanem a brókerednél. A brókered pedig ugyanúgy csődbe mehet (sokkal több példa volt erre, mint ETF-szolgáltatókra), amely esetben ugyanabban a helyzetben lennél, mint amit Te is említettél.

        Az ETF-szolgáltatóra visszatérve, természetesen körültekintőnek kell lenni ennek kiválasztásakor. Ha olyan neves szolgáltatót választasz, mint pl. a Vanguard, akkor nagyon-nagyon kevés esélye van annak, hogy csődbe megy a cég. Ennek okaiba itt most nem mennék bele, hiszen egy külön cikket lehetne írni róla (köszi az ötletet!), de a lényeg az, hogy egyedi (és az ügyfelek számára biztonságos) vállalati struktúra alatt működnek (további infó itt, ha érdekel: https://www.bogleheads.org/wiki/Vanguard_safety), illetve 2007/2008-hoz képest sokkal szigorúbb szabályozás alatt vannak felügyelve.

        A fentiek ellenére, ha mégis beüt a krach és minden összeomlik, akkor is biztonságban tudhatod a pénzed. Ez annak köszönhető, hogy az ETF-szolgáltatóknak kötelességük szegregálniuk (értsd: elkülöníteniük) az ügyfeleik pénzét a saját eszközeiktől. Ha tehát fizetésképtelenné válnak, akkor a cég hitelezői nem férnek hozzá az ügyfelek vagyonához. Ha a Vanguard ténylegesen csődbe menne, akkor alapvetően az történne, hogy az ügyfeleik befektetési jegyeit egy más alapszolgáltató (pl.: BlackRock) venné át.

        Ha megengedsz egy további VÉLEMÉNYT: én az egyedi részvények legnagyobb hátrányát nagyon nem a tranzakciós költségekben látom (bár minden bizonnyal nagy hátrányt jelentenek azok is), hanem sokkal inkább abban, hogy egyedi befektetőként esélyed sincs kiválasztani azokat a részvényeket, amelyekkel nagyobb hozamot tudnál elérni, mint a piaci átlag. A profi alapkezelők többsége sem képes erre (ezt több tanulmány is alátamasztja), úgyhogy szinte biztos vagyok, hogy te sem (és én sem!) leszünk erre képesek. Arról nem beszélve, hogy a legtöbb embernek nincs kellő ideje és szakértelme, ahhoz hogy részvényeket elemezzen. A random részvények vásárolgatása pedig nem más, mint kaszinó 🙂

        Ha bárki bármit mond annak érdeke az, hogy Te egyedi részvényeket vásárolj (tranzakciós költségeket fizetsz nekik vagy éppen a hiper-szuper tuti részvény tippes hírlevelére iratkozol fel havi díjért cserébe).

        Remélem sikerült megválaszolnom a kérdéseidet. Ha mégsem, akkor kérlek kérdezz nyugodtan.

        Szép estét,
        Norbi

        Válasz
        • Ha jól tudom, akkor igaz, hogy a brókerem kezeli, hogy vettem egy részvényt, de maga a cég is közvetlen értesül erről, tudja név szerint a részvényeseit, gondolom nekik is van valamilyen adatbázisuk a részvényeik birtokosairól, tehát ha csődbe is megy a brókerem talán még a cégen keresztül menthető a helyzet. Kicsit valahogy biztonságosabbnak érzem, mint az ETF-et.
          Nyilván a piacot nem tudom megverni, ha nem vagyok azon pár százalék egyike, akinek sikerül, viszont izgalmasabb, érdekesebb vadászni az egyes cégekre, akikből a jövő nagyjai lehetnek, mint unalmasan, csak minden hónapban venni egy ETF-et.

          Válasz
          • Ez nem teljesen igaz. A cég valóban tudja, hogy kik a részvényeseik, viszont a te nevedet sehol nem fogja látni. Amikor egy Apple részvényt vásárolsz XY brókercégen keresztül, akkor a brókercég lényegében a saját nevében veszi meg a részvényt számodra. Tehát a cég – példámban az Apple – a brókercéged nevét látná és nem a tiédet. Ha a brókercéged csődbe megy, akkor biztos lehetsz benne, hogy az Apple-től (vagy bármelyik más cégtől) nem számíthatsz segítségre, hiszen az abszolút nem az ő dolguk. Te döntöttél úgy, hogy a részvényeid vételével az XY brókercéged bízod meg, tehát a kockázat a te kezedben van. (Az egy másik dolog, hogy ha egy jól szabályozott brókercég csődbe megy, akkor a részvényeidet semmiképp nem veszíted el amúgy sem. De ebben az esetben sem az Apple-től kérnéd a segítséget).

            Az utolsó felvetéseddel pedig 100%-ban egyetértek. Az ETF befektetés nagyon unalmas, a haverokkal sörözés közben sokkal izgalmasabb a Tesla-ról dumálni.
            De éppen azért működik annyira jól, mert unalmas. Én a vagyonomat nem kockáztatnám pusztán az izgalom miatt, de természetesen nem vagyunk egyformák. Azt szokták egyébként tanácsolni, hogy a részvénybefektetés céljára szánt tőkéd 90-95%-át fektesd unalmas ETF-ekbe, a többivel pedig szórakozz. Ha az összeset elbukod, akkor az nem lesz nagy hatással a pénzügyi helyzetedre. Ha pedig nagyot nyersz, akkor meg örülhetsz 🙂

            Erről egyébként Paul Samuelson idézete jutott eszembe:”A befektetésnek olyannak kellene lennie, mint annak figyelése, ahogy a festék száraz, vagy ahogy a fű nő! Ha izgalomra vágysz, akkor menj a kaszinóba.

            Bárhogyan is döntesz, sok sikert!

            Válasz
    18. Szia Norbi!
      Gratulálok!
      Elismerésre méltó ahogy megosztod a tudásod az érdeklődőkkel.
      Köszi, hogy segíted, és támogatod a most tanuló ETF vásárlókat, és a sok-sok felmerülő kérdésre válaszolsz.
      Kérdésem:
      Melyik bróker cég az melynél havonta 1x lehet ingyen ETF-et venni?

      Válasz
      • Kedves Irma!

        Köszönöm a szép szavakat 🙂
        A cikkben a DEGIRO-ra utaltam, viszont néhány hónapja Magyarországról már nem lehet számlát nyitni a cég ugyanis kivonul.

        Olcsó brókerek közé tarozik még például az InteractiveBrokers, viszont náluk – mint minden más külföldi brókernél – nem elérhető a TBSZ számla (ez csak magyar brókereknél elérhető).

        Ha további kérdésed van írj bátran.

        Üdv,
        Norbi

        Válasz
    19. Szia Norbi!

      Menő ez az oldal, örülök, hogy rátaláltam! Mekkora kockázat az ETF-nél az alap nagysága? Például, ha egy éven belül indított alapot vennék (mert alacsonyabb áron megkapom), az elvileg kinövi magát, csak az elején, amíg kisebb a napi ügyletek száma, nagyobb az ingadozás vagy van más is amire figyelni kell?

      Köszi!

      Péter

      Válasz
      • Szia Péter!

        Köszi a visszajelzést.
        Én személy szerint elkerülném a 100-200 millió eurónál kisebb vagyontömeget kezelő alapokat vagy amelyek kevesebb, mint egy éve voltak létrehozva. Az alacsonyabb likviditás miatt valószínűleg a spread is nagyobb, de én a legnagyobb kockázatot abban látom, hogy meg van az esélye annak, hogy bezár az alap.

        Éppen most írok egy ETF-ekről szóló könyvet, amelyben az alábbiakat írtam:

        Először is az alap mérete határozza meg azt, hogy az ETF mennyire nyereséges. Az ETF-eknek el kell érniük egy bizonyos méretet (kb. 100 millió euró) ahhoz, hogy életképessé váljanak. Amint túllépi ezt a küszöböt, az ETF profitabilitása gyorsabban növekszik, mint a költségei, így az alap mérete nemcsak az ETF népszerűségét tükrözi, de annak fenntarthatóságát is.

        Az újonnan indult ETF-eknek gyorsan kell bizonyítaniuk, hiszen, ha huzamosabb ideig sem sikerül elég nagyra növekedniük ahhoz, hogy kellően nyereségessé váljanak – például mert nem elég attraktívak a befektetők számára –, akkor fennáll a veszélye, hogy bezárják az alapot. Az alapkezelők nagyjából 12 hónapot adnak maguknak.

        Ha pedig egy olyan alapba fektetsz be, amelyet mérete miatt felszámolnak, akkor néhány hétig / hónapig is eltarthat mire visszakapod a pénzed, az adminisztratív velejárókról nem is beszélve. A pénzedet természetesen visszakapnád.

        Az ETF-ek alapok felszámolása nem is annyira ritka, mint gondolnád. 2020-ban például, több mint 180 ETF-et számoltak fel.

        Üdv,
        Norbi

        Válasz
        • Szia Norbi!

          Az igazit keresve lett még egy kérdésem a „replication method”-dal kapcsolatban (gondolom ez arre utal, hogy milyen módon képezi le (pl.) az indexet, amit követ?). Három opciót ad meg a szűrő:
          – Full replication
          – Sampling
          – Swap based
          Ha minden igaz, az első kellene, hogy legyen a tuti, mert, az pontosan azokat a részvényeket veszi, amiket az index tartalmaz míg a második csak egyfajta reprezentatív mintát vesz a részvényekből? Ezen kívül az egyes ETF-eknél találkoztam az Optimized Samplinggal is.

          Szóval a kérdés megint csak a kockázathoz kapcsolódik: milyen mértékű kockázatot vállalok a három lehetőség valamelyikének választásával?

          Köszi!

          Péter

          Válasz
          • Szia Péter!

            Jó a kérdés, a könyvemben – melyen jelenleg is dolgozom – többek között erről is írtam, így újra bemásolom a releváns részt:

            A szintetikus replikációt használó ETF-eket én mindenképp elkerülném. Ezek megértése bonyolult és kockázata túl magas a befektetők többségének számára.

            Én személyesen mindig óvakodok ezektől az ETF-ektől.

            Értelemszerűen a teljes fizikai replikáció a legegyszerűbb módszer, azonban ez nem minden piacon elérhető. Ez különösen igaz világindexet lekövető ETF-ek esetén, melyeknél a több ezer mögöttes részvény miatt a teljes fizikai replikáció általában nem optimális vagy lehetetlen.

            Éppen ezért, ha reprezentatív sampling replikációt használ az ETF ne ijedj meg. Teljes fizikai replikáció hiányában ez a lehető legjobb választás, ha az egyszerűségről van szó.

            Egz S&P 500 esetén például Full replication elvárható – és ez létezik is -, viszont egy világindexet lekövető ETF esetén nehéz lenne (vagy nem lenne optimális) a Full replication. Én például nem is láttam még ilyen világ ETF-et, többségük optimized sampling-et használ.

            Az „Optimized sampling” egyébként a reprezentatív mintavétel (sampling) azon formája, mely kvantitatív modelleket alkalmaz az indexre legnagyobb hatással bíró részvények azonosítására.

            Üdv,
            Norbi

            Válasz
    20. Szia!
      Az írás remek, köszönöm szépen.

      A kérdésem furcsa lesz, ha azonban mégis megpróálnál válaszolni rá, megköszönném.
      Ott állok jelenleg, hogy lesz egy viszonylag nagyobb tőkém befektetni, és az a célom, hogy rövid időn belül ne kelljen igazán dolgoznom, eltartson a pénzem. Ez a tőke mondjuk 20 millió forint körül van, és jelenleg – és a jövőben is így tervetem – Ausztriában élek.

      Ha én ilyen mértékű összeget fektetek bele ETF-be, elérhető, hogy néhány éven belül ez eltrartson mondjuk engem úgy, hogy az igények nem nagyon magasak? Lehet ebből megélni passzívan, ha ilyen tőkével rendelkezem? Köszönöm a válaszod, a cikk pedig remek lett! 🙂

      Válasz
      • Szia Dani!

        Először is köszönöm szépen az elismerő szavakat.

        A rövid válaszom az, hogy rövid időn belül ez nem lehetséges. 20 millió szerintem nem elég arra, hogy megélj a befektetéseidből.

        Gondolom, hogy gyarapítani szeretnéd ezt a pénzösszeget, ezért gondolkodsz az ETF befektetésekben. Történelmi adatok alapján a vagyonodat igazán a magasabb kockázatú, ugyanakkor magasabb hozamot kínáló részvény ETF-ekkel tudnád gyarapítani, de ezekbe 10 évnél rövidebb időtávra nem fektetünk. Ezzel pedig az általad említett „rövid időn belül” el is úszott.

        Hosszabb távon szerintem igenis lehetséges, ehhez viszont előbb gyarapítanod kell a vagyonodat a kamatos kamat erejével.

        A 4%-os szabály szerint, ha felhalmozod (és befekteted) az éves megélhetési költségeid huszonötszörösét, akkor ebből a tőkéből életed végéig eltarthatod magad (feltéve, hogy az életszínvonaladat ugyanazon vagy alacsonyabb szinten tartod).

        Erről bővebben itt írtam: https://dolgospenz.hu/ennyi-penzre-van-szukseged-hogy-soha-tobbe-ne-kelljen-dolgoznod/

        Válasz
    21. Szia Norbi, eltűnt a hozzászólásom, avagy nem látom, nem tudom mi történt.

      Az volt a kérdésem, hogy mit gondolsz az ETF befektetésről viszonylag nagyobb tőkével? Jelenleg Ausztriában élek, és szeretném ha ez így is maradna, de szeretnék mindenkitől – munkahelyek, etc – függetlenedni, és szeretném ha egy passzív jövedelem tartan el kvázi, semmi extra igénnyel, néhány ezer euró havi bevétellel.

      Ha mondjuk adott egy embernek 10-20 millió forint tőkéje befektetni ETF-be, az generálhat annyi bevételt, hogy kiváltson egy munkahelyet?

      Köszönöm a véleményed, és az oldal fantasztikus, gratulálok, le a kalappal!

      Válasz
      • Szia Dani!

        Mégegyszer köszönöm az elismerő szavakat.

        A hozzászólásodat először jóvá kell hagyjam, ezért „tűnt el”.

        A kérdésedre az előző hozzászólásod alatt válaszoltam. Ha további kérdésed van, írj bátran!

        Szép estét!

        Üdv,
        Norbi

        Válasz
    22. Szia Norbi,

      Fuuu de jo, hogy megtalaltam ezt az oldalt..Hetek ota jarok a bankba (USAban elek) es probalom az invesztalas alapjait megtanulni. A bankosom sokat segit, de nem vagyok meg ott (osszegben) hogy a tanacsadom lehessen, plusz oke hogy tudok angolul, de a penzugyi zsargon szavakat meg magyarul sem igazan ertem, nem meg hogy idegen nyelven..Igy segitseg (on es koz) elegge limitalt jelen pillanat.
      A lelkesedes megvan hogy vegre tanuljak tobbet a penzkezelesrol, sporolassal nincs problema, de nem egy saving account-on akarom tartani, ahol csak ul, hanem kicsit izzasztani is (es magamat).
      Kezdenek egy ETF/bond 70/30 aranyban self directed account-tal egyenlore kis osszegben, mint tanulopenz. A banktol megkaptam a hazi feladatot, hogy epitsek portfoliot. Mar neztem youtube-ot, olvastam mindenfele blogot, kisutottem az agyamat is..erre megtalaltam a blogodat es rengeteg dolog kitisztult, par agysejtem is visszatert. Probaltam tavol maradni magyar oldalaktol, hogy minden szakzsargon kifejezest angolul tanuljak meg, de szerintem 98 evesen is tudni fogom mar mi az a diversification, liquid, dollar cost averaging stb 2 het investment melyviz utan. A nagy szavakat bevagtam, most mar csak a sorok kozott veszek el, amikor az egesznek a lenyeget a gyakorlatba kellene atvigyem.
      Kerdesem, hogy a Szimpla portfolio konyv az csak EU piacra irodott vagy az abban megirtakat tudom e hasznositani az US piacon is es segit felepiteni es megerteni a portfoliot hogy annak megfeleloen vasaroljak majd a marketen?
      Bocsanat az ekezetek nelkuli novellaert es koszi elore is a valaszt.

      Erzsebet

      Válasz
      • Kedves Erzsébet!

        Köszönöm a kedves szavakat. Ne aggódj az ékezetek miatt.
        A szimpla portfólió elsődlegesen a magyar piacnak íródott, viszont a bemutatott portfólióképzési módszer / framework alkalmazható az USA-ban is. Amerikában persze vannak bizonyos helyi sajátosságok, amelyekre érdemes odafigyelni (pl.: a különböző accountok: Roth, IRA, 401k stb). Továbbá a könyvben bemutatott példák európai ETF-ekről szólnak, de ezek eredeti, amerikai változatát könnyen megtalálod egy gyors googlizással. Számodra előny, hogy az USA-ban valamivel alacsonyabb költségek mellett férhetsz hozzá a legtöbb neves ETF-hez.

        Sok sikert!

        Üdv,
        Norbi

        Válasz

    Szólj hozzá!